Márványszelet karamell krémmel

Régi nagy kedvencem, Édesanyám hagyatékából (4).

Húsvétkor készítettem, nagyon finom volt, igen gyorsan elfogyott, még a fotózás előtt...

Na jó az utóbbival vicceltem, már mint, hogy nem volt idő lefotózni.

Nem is akartam, de mint mondtam ( írtam) nagyon finom volt, csak....

Rájöttem, hogy nem olyan, mint amit Édesanyám sütött és én nagyon de nagyon szerettem.

Más lett a tésztája, azt is írhatnám, hogy Anyám tésztája volt más, a kettő ugye ugyanazt jelenti. Semmi tragédia, hisz arra is sikerült rájönnöm, hogy Ő egy kedvelt mézes lapot töltött meg a imádott karamell krémmel.

No de a jegyzeten nem így szerepelt és hű maradtam a recepthez.

Először, de nem hagyott nyugodni a dolog és menten el is határoztam, hogy újra elkészítem.

( A receptben szereplő lapok, nagyon jók, finomak, csak az én emlékeimben nem egymáshoz tartoznak. A receptben szereplő tésztalapokat elfogom készíteni más krémmel.)

Közben belebotlottam TücsökBogár kiírásába, ahol karamelles receptek "jelentkezését" várta.

"Karamell, mert szeretem" címmel.

Bár több karamelles finomságot is ismerek, de természetesen ezt a szívemnek oly kedves sütit küldöm.

Karamellkrémes mézes, azaz márványszelet

Fél adag. Édességet szerető családnak a dupláját készítsük el.

Hozzávalók

Krémhez

360 gr kristálycukor

3 ek (45 gr) liszt

0,5 liter forró tej

200 gr vaj
0,5 dl víz

Tésztához

250 gr liszt

1 db tojás

30 gr vaj

70 gr cukor

2 ek méz

2 ek tejföl

fél tk szódabikarbóna

Máz

1 tojásfehérje

70 gr kristálycukor

30 gr étcsoki

Először a krémet készítettem el. A cukrot tűzre raktam a néhány kanál vízzel, egy magas falú lábasban, gondolva arra, hogy érdekesen reagál majd a tejre. (Jól gondoltam.) Hagytam, hogy picit sötétebbre karamellizálódjon. A tejet közben felforraltam, előtte néhány kanállal kivettem és a hideg tejben elkevertem a lisztet. Mikor a cukor megpirult, a tej felforrt és a lisztet is elkevertem, akkor egyesítettem őket, a magas falú edényben. Előtte a lisztes tejhez némi forró tejet adagoltam, hogy ne kapjon majd sokkot a forróban. A csomómentesség kedvéért egy szűrőn keresztül engedtem a forró karamelles tejbe. Addig kevergettem, amíg szépen besűrűsödött.

Hagytam, hogy langyosra hűljön, ekkor egy habverővel belekevertem a vajat.

Tészta:

A vajat megolvasztottam, belemértem a cukrot, ami le is hűtötte annyira, hogy a mézet is bele kanalaztam. Elkevertem őket és hozzáadtam a szódabikarbónát, mégegyszer elkevertem. Közben kimértem a lisztet és beleraktam az egy tojást. Most mellékanalaztam a mézes vajas keveréket és az egészet pillanatok alatt összedolgoztam.

A tésztát két felé vettem ( ha nem fél adagot készítünk, akkor négy felé). Nagyon vékonyra, téglalap alakúra nyújtottam és külön-külön 7 perc alatt 180 fokon megsütöttem. (Gyorsan sül, mert mézes és vékony.) Kivettem a sütőből és azon nyomban keresztben kétfelé vágtam, hogy 4 lapom legyen. Kiválasztottam a legszabályosabbat a felső lapnak.

Az első lapot egy sütőpapíros tepsire raktam és rákentem a krém egyharmadát. Következett a következő, összesen 3 krémréteg.

Az összeállítás után lefedtem egy sütőpapírral és a tetejére tettem egy tepsit, arra egy kiló lisztet, hogy reggelig nyomatékul szolgáljanak.

Máz:

A tojásfehérjét kemény habbá vertem a cukorral. A sütire kentem.

A csokoládét gőz fölött felolvasztottam és egy villa segítségével bemárványoztam vele a tojáshabot.

Egy falatot?