Diós tönkölycipó

Potyog az új dió, így az összes tavalyit lehozattam a padlásról a Férjemmel.

A frissből eszünk "nyersen", a tavalyit sütöm-főzöm :)

Most bőven tettem ebbe, a részben teljes kiőrlésű tönkölycipóba.

Nagyon finom, főleg pirítva. Felséges. Bármilyen sajttal, de leginkább camembert-el vagy kék-sajttal :) 

ha még füge is van hozzá :) ha nincs akkor pár csepp méz és kerti rukkola :)

Diós tönkölycipó

Hozzávalók

200 g tönköly finomliszt

250 g víz

15 g friss élesztő

1 tk méz

+

150 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

200 g tönköly finomliszt

100 g víz

10 g friss élesztő

1 púpos tk só

100 g dió (felekbe szedve hagytam)

A keverőtálba szitáltam a 200 gr lisztet, a kezemmel (át)kevergetve megszeretgettem. 

Így egymásra hangolódtunk :)

A lisztre öntöttem a vizet, belecsorgattam a mézet és belemorzsoltam az élesztőt. 

Fakanállal összekevertem.

A tálat egy tányérral lefedtem és meleg helyre tettem, hogy felhabosodjon.

(Akár több órát  is ellehet így, az csak jót tesz majd a kenyérnek. 

Sőt akár előző este is összekeverhetjük ezt, úgyis jó, úgyis szoktam.
Igaz mindig kicsit más az eredmény, mindig finom, csak más.)

Hozzáadtam a többi hozzávalót és a keverőgép spiráljával összekevertem.

Hozzáadtam a diót és azt is belekevertem.
Hagytam 10 percet, majd újra átkevertem.

Pihentettem 15 percet, kiborítottam a munkapultra, majd "kedvesen" átgyúrtam.
(Ez nem egy "durva" gyömöszölést, nyomkodást jelent, hanem: ráteszem a kezem a tésztára,
finom mozdulattal hajtok rajta egyet és hagyom, hogy a tenyerem közepén érezzem, a tészta
 "válaszol", "megsimogat". Majd újra és újra fordítva a tésztán mind a négy irányból "megismételjük".) 

Megformáztam, sütőpapírral borított tepsire ültettem, 

majd nedves konyharuhával letakarva duplájára hagytam kelni. 

(Nem fontos, hogy pont duplája legyen, mert a sütőben a melegítés alatt, tovább fog kelni.)

A nem előmelegített (hideg) sütőbe tettem és a sütőt bekapcsoltam 200 fokra. 30 perc alatt megsült.

Ekkor áttettem egy rácsra, lepermeteztem vízzel (virágpermetező) és így hagytam kihűlni.

 

Megjegyzés

 - Aki rendszeresen süt az tudja, hogy minden liszt más, mindig mások a körülmények  -mint ahogy remélhetőleg, mi is változunk. :) A pontosan megadott lisztmennyiség csak azt jelenti, hogy ekkor, nekem ennyi kellett.  Ettől lehet (+) (-) pár deka eltérés mindig. Csak azt tudom javasolni, hogy szerezzünk tapasztalatot. Minél többet gyakorolunk, annál inkább ráérzünk mikor, milyen a "jó" tészta.

Ha nem is vagyunk mindig tökéletesen elégedettek az eredménnyel, nos azt is engedjük meg magunknak!

- A hideg sütőben indításnál fontos, hogy előbb tegyük be a hideg sütőbe a kenyeret vagy a péksüteményt, minthogy "kétszeresére" megkelt. A sütő hőmérsékletének emelkedésével együtt, még kel.

 

Sütés indítás hideg sütőben

 A kenyér sütésénél gyakran alkalmazom a hideg sütőben való sütés indítást,
a kenyeret, péksüteményt szinte már csak így sütöm.

Amíg a sütő felmelegszik, a kenyerem tovább kel, felmelegszik a sütővel együtt, lerövidül a sütési idő. 

Előző kenyeres bejegyzéseknél többször írtam már róla.

  Minden sütő más, másképpen süt, nem lehet egy kalap alá venni  a gáz és villanysütőt.

A fent jelzett sütési idő irányadó, mindenkinek a saját tapasztalatát kell megszerezni. 

Legyen résen, legyen jelen amikor süt (főleg amíg kiismeri a sütőjét). 

A péksütemények, kenyerek akkor jók, amikor az aljukat (gyakorlat után akár a tetejüket :) 

megkopogtatva, kongó hanggal válaszolnak.

A hideg sütőben való sütés indítással (kenyér, péksütemény esetén alkalmazom) kapcsolatban az én jó tapasztalataim, már sokak jó tapasztalata megerősíti, sok visszajelzést kaptam.
Ettől függetlenül Mindenkinek a saját tapasztalata, a legmegbízhatóbb tapasztalat. 

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

 

 

Szilvás fordított diós sütemény

Egy pillanatig sem akarom az őszt idézni  -bár nagyon szeretem-,  minden bizonnyal eljön majd az ideje, addig pedig élvezzük a nyarat.

 

Van még bőven tavalyi dió (héjában, töretlenül évekig eláll), korai fajta szilva pedig már kapható a piacon.

 Így, ennek a fordított finomságnak ők képezik a bástyáit.

A diós tészta kísérletezgetés eredménye. 

Vágytam egy könnyű  -szinte habos-  diót tartalmazó tésztára, ami passzol a nyárhoz. 

Többszöri próbálgatás után, úgy ítéltük meg akik kóstoltuk, hogy ez már az.

Igaz, ízben akkor is remek volt, amikor barackot raktam a tetejére, de túl könnyűre sikeredett, 

nehezen lehetett szépen tálalni, magyarán, "kanalazni" kellett.

Ízben akkor is rendben volt, amikor málnát raktam a tetejére, de attól a tésztától, 

meg lazábbat szerettem volna.

Így teljesen kihagytam a folyadékot, a liszt/dió mennyiségét lecsökkentettem, gyümölcsöt váltottam 

és megfordítottam a rétegek sorrendjét. :)

 

A teljes siker érdekében, már most megjegyzem, hogy egy sugallat hatására a diót sikerül teljesen liszt finomságúra őrölnöm. Nem finomliszt, hanem durvább, teljes kiőrlésű liszt finomságúra....

Ez fontos a tészta tökéletes állagának eléréséhez.

Szilvás fordított diós sütemény

 

Hozzávalók

4 db tojás

70 gr + 30 gr cukor

100 gr teavaj (olvasztott és visszahűtött, vagy puha vaj)

50 gr finomliszt (tönkölyt használtam, de ezért nem kell külön vásárolni)

50 gr finomra őrölt (öreg) dió

1/2 tk sütőpor (alnatura/dm)

+

700-800 gr zamatos szilva (annyi, ami egy sorban felezve kitölti a sütőedény alját)

2 ek étkezési keményítő

2 ek cukor

1 tk őrölt mézeskalács fűszerkeverék 

A kerek sütőtálba, sütőpapírt simítottam. A sütőt bekapcsoltam 175 fokra (légkeverés). 

A megtisztított szilvákat feleztem, rájuk szórtam a fűszereket, a cukrot és a keményítőt, összeráztam/kevertem, hogy mindenhol bevonja a száraz keverék. 

A sütőpapírral bélelt tál aljára a vágott felével felfelé belerakosgattam.

A tojásokat kettéválasztottam. A sárgákat a 70 gr cukorral habosra kevertem 

(egészen addig amíg kivilágosodott), hozzáadtam a puha vajat tovább habosítottam.

A lisztet a dióval és a sütőporral együtt a (késes)aprítógépbe tettem (nem ilyen, de ez a típus), 

és teljesen finomra őröltem.*

A tojások fehérjét pici sóval elkezdtem verni, majd amikor már nem volt "folyékony", már habbá vált 

(de még nem tökéletes) akkor hozzáadtam a 30 gr cukrot és tökéletesen kemény habbá vertem.

A sárgás masszába beleforgattam a (fehérje)habot, majd nagyon óvatosan, 

hogy ne törjem teljesen össze, összeforgattam a diós-lisztes, diólisztes keverékkel. 

A fűszeres szilvarétegre simítottam.

Az előmelegedett sütőben, 25 percig sütöttem.

 

*A bevillanó gondolat ez volt, hogy a diót a liszttel együtt őröljem. A lisztnek köszönhetően, 

egészen finomra tudtam őrölni, anélkül, hogy a dió zsírja kicsapódott volna, illetve összetapadt volna.

 Laza szerkezetű egyveleget kaptam.

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

Rozskenyér pirított dióval

Vendégeket vártam másnap.

Tudtam, hogy szeretném megkínálni Őket valamivel.
Valamivel, Rájuk hangolódva, amiben tényleg benne vagyok. 

Azt is tudtam, hogy amikor már itt lesznek, akkor már Nekik is szeretnék jelen lenni,

 így bármit is készítek akkor, az már másról is szól. Tehát előző nap készültem pár üdvözlő falattal :)

Ghít készítettem. Nem tudtam ismerik-e, de azt igen, hogy szeretném megkóstoltatni.

Milyen kenyeret süssek hozzá?  csak ez volt a kérdés.

Egy nagyon rozsos, pirított diós mellett döntöttem.


 

Magam is szeretem az ilyen tömény kenyereket. A magokat is szeretem a kenyérben, a diót is. 

A frissen tört, pirított diót főleg.

Pirított diós rozskenyér

Hozzávalók

350 gr teljes kiőrlésű rozsliszt

150 gr finomliszt

2 ek (20 gr) búzasikér

3 marék pirított dió

1 púpos tk tengerisó

1 (lapos) tk nádcukor

20 gr friss élesztő

270 gr langyos víz

A  liszteket a tálba mértem, hozzá a sikért és a sót, majd a kezecskémmel kevertem, kevertem (mindig az óramutató járásával megegyezően teszem :) amíg szellős lett. Minél több levegőt viszünk a "lisztbe", annál "lazább" lesz a tésztánk/kenyerünk, de nem ez az egyetlen szempont.

Közepébe öntöttem a langyos vizet (a víz kicsivel lehet több, vagy kevesebb liszttől függ)
 belemorzsoltam az élesztőt és beleszórtam a cukrot.

A lágyrészt megkevertem, úgyhogy kevés liszt is kerüljön hozzá. 

Tetejére is hintettem a kimértből és megvártam amíg felhabosodik, felfut.

Összekevertem a tésztát (a gép dagasztó spiráljával homogénné kevertem, de lehet kézzel/fakanállal is). 

A rozs jobban ragad, de ne ijedjünk meg, lesz ebből kenyér.

Így hagytam 15 percig, hozzáadtam az előzőleg megpirított és kihűtött felezett diót. 

Kevertem rajta a géppel még egyet (1-2 perc), majd a lisztezett munkafelületre borítottam és 

szép kecses mozdulatokkal áthajtogattam a tésztát. 

(Nem kell gyömöszölni, összenyomkodni, összetörni, hanem csakis finom, szelíd mozdulatokkal.

 Az élesztő dolgozni fog,  ha mi összenyomkodjuk, gyúrjuk, törjük, attól nem lesz jobb, legfeljebb belevezetjük a feszültségünket, de azt ésszerűbb mással levezetni. Pl. mezítláb a füvön/földön járva :).

Szóval a tésztát csak is azért "hajtogatjuk", dolgozzuk meg kézzel, hogy mi magunk is benne legyünk.
Ne fejtsük, "amit beleteszünk, azt vesszük ki"  úgyhogy egy pillanatig se csodálkozzunk, ha nem ízlik a főztünk :) vagy a kenyerünk. Akkor sajnos velünk van a baj.
Ha félelmet, feszültséget, dühöt, csalódottságot, akkor azt.
Ha a másik iránt érzett figyelmet, gondoskodást, szeretetet, akkor azt fogja érezni.)

A kenyérkét hosszúkásra formáztam, sütőpapíros tepsire ültettem és beraktam a nem előmelegített,
de egyenletes hőmérsékletű sütőbe.

Alálöttyintettem (be a sütő aljába, de tálkába is tehetjük) 1 dl forró vizet, 

ezzel ideális környezetet teremtve a kelő kenyérnek.

Hagytam, hogy megkeljen. Nem lesz akkora, mintha csak finomlisztből készült volna.

A megkelt kenyeret a sütőben hagyva, bekapcsoltam a sütőt 200 fokra és 35 perc alatt
készre sütöttem a kenyeret.*

A hőt elzártam a kenyeret a tepsiről levéve, a rácsra visszatéve,
a sütő ajtaját 4-5 cm-re kitámasztva, a sütőben hagytam kihűlni.

*
(Minden sütő más, ezek az értékek tájékoztató jellegűek,
a saját tapasztalatunkra hagyatkozzunk a tökéletes eredmény érdekében.)

  Ez a kenyér nagyon finom, de csak annak fog ízleni, aki valóban szereti a tömény rozsos,
már már desszert kenyeret :)

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol mindig van napi aktuális.

 Akinek kedve van, azt örömmel látom a privát oldalamon :)

Csalán pestós spagetti

Nappal már nyár, éjjel még tavasz van :)

A csalánt már nem a hó alól kell kicsipegetnem, hanem hirtelen 15 centisre nőtt. 

Érdemes nem csak teának fogyasztani, hanem legalább hetente egyszer az ételeinket is megzöldíteni vele.

Most spagettire álmodtam, némi fokhagyma és dió hozzáadásával pesto formájában.

Csalán pestós spagetti

Hozzávalók

pesto

1 nagy csokor friss csalán 

3 gerezd termetes fokhagyma

1-2 marék dió

0,5 dl olívaolaj

30 g vaj

0,5 - 1 dl a tészta főzővizéből

tengerisó

frissen őrölt bors

+

spagetti

+

parmezán v. más kedvenc sajt

A tésztát bő, sós vízben ízlésünknek megfelelő keménységűre főztem.

Közben a diót, fokhagymát, csalánt egy mérőpohárba aprítottam, hozzáadtam az olajat, 

a vajat és a tészta főzővizéből kb. 0,7 dl-t.

A botmixerrel teljesen krémesre turmixoltam.

Sóztam, borsoztam.

A szósz felét a forró, leszűrt tésztára öntöttem, alaposan összekevertem.

A sajtot lereszeltem.

Tálaláskor a spagettire még pestót halmoztam és ki-ki kedve szerint szórta meg parmezánnal.

Megjegyzés

...a diót enyhén megpiríthatjuk...

A csalán gyógyhatásairól itt írtam.

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2012/03/6-ital.html

Csalánnal készült finomságok régebben:

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2012/03/5-ital.html

 http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2012/04/savanyu-kaposzta-salata-tavasziasitva.html

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2012/04/5-gabonas-5-fuszeres-peksutemeny.html

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/02/paradicsommartas-csalanos-rizsgomboccal.html

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/04/kerti-vadnovenyes-nokedli.html

Szereterehangoltan a Facebookon :)

Linzerkoszorú

Omlós tészta, apróra vágott pirított dióval  a tetején. 

Az illatos baracklekvártól másnapra megpuhul.

Édesanyám gyakran sütötte, én pedig gyakran segédkeztem.

Olyan süti, amibe a gyermekeket be lehet vonni, mert szeretik szaggatni,
meg összeragasztani.

Szinte "hallom" amint Édesanyám kéri, hogy ne tegyek olyan sok lekvárt,
mert kifolyik amikor összerakom.

Akkor még nem éreztem mennyi az elég, ma már másképpen van.

Linzerkoszorú

Hozzávalók

Édesanyám feljegyzésében 1 kg lisztből készült. 

Most minden hozzávalót precízen megfeleztem.

500 g finomliszt

250 g hideg teavaj

150 g porcukor

1 db tojás

100 g tejföl

1 mokkáskanál szódabikarbóna

pici só

+

1-2 marék késsel apróra vágott dió

1 db tojásfehérje

+

sárgabaracklekvár

Megtörtem a diót és késsel apróra daraboltam. 

Bekapcsoltam a sütőt 180 fokra, a tepsikre sütőpapírt terítettem.

A lisztet átszitáltam, hozzáadtam a porcukrot, sót, szódabikarbónát,
 összekevertem a kezemmel, majd hozzáadtam az apróbb darabokra vágott vajat.

A két tenyerem között összemorzsoltam őket.

Hozzáadtam a tejfölt és a tojást. Meggyúrtam a tésztát. 

Kettévettem, hogy könnyebb legyen vele dolgozni.

Egész vékonyra (2 mm) nyújtottam, mindkettőt: az egyikből kiszúrtam az aljakat, 

a másikból a tetőket. 54-54 darab lett.

A tetőket, egyenként megkentem tojásfehérjével és megszórtam dióval
(belefordítottam a dióba). 8-10 perc alatt sültek meg.

A tészta "leesett" széleit nem gyúrtam össze, hanem ahogy volt tepsire raktam és megsütöttem.

Amikor sül a tészta, úgyis mindenki várja, hogy bekaphasson "csak egyet".
Így szabadon eheti aki akarja.
Ráadásul muris figurák sülnek ki, olyanok amiket nem is lehetne kiszúróval "csinálni"  :)

 

A kihűlt sütiket, sűrű, de nem darabos baracklekvárral összeragasztottam.

Már nincs meg Édesanyám kiszúrója ami párban volt.

Így ugyanazzal a cakkossal szúrtam ki a tetejét és alját.

Egy karácsonyi figurának van olyan formája, amivel a középső lyukat megtudtam
volna csinálni, de, sajnos nagy lett.  A Férjem sietett a segítségemre.

Egy dugókulcs készlet legnagyobb darabja, pont megfelelt....:)

Szeretetrehangoltan a Facebookon :)

Diós karamelles szelet

Édesanyámtól származó recept. 

Valamikor sokszor sütötte, később lekörözte a Márvány szelet.

Amikor megtaláltam, tudtam, hogy elfogom készíteni   -bár a Márvány szeletet nagyon szeretem- 

semmiesetre sem feledni való, ez a diós karamelles.

20 óra eltelte után

 

 

Az eredeti leírásban Karamellás szelet néven szerepel, de átneveztem, 

mert szerintem a dió meghatározó szereplő.

 

Az eredeti mennyiséget készítettem, nem nagy adag, a normál tepsi fele nagyságú. 

Lehet, Édesanya rögtön dupla mennyiséget készített (?)

Kerekre szabtam most a lapokat, így ünnepibbé tettem, méltón Édesanyám hagyatékához :)

A tetején lévő bevonatot elhagytam, helyette a karamell krémmel vontam be és 

megszórtam durvára vágott dióval.

A recept hozzávalóinál és leírásánál megadom az eredeti mázat.

Diós karamelles szelet

a fotó akkor készült, amikor elkészült

Hozzávalók

Karamell

300 gr kristálycukor

1 tk ecet (most bodzás-mézes-almaecetet tettem bele)

3 ek víz

250 ml zsíros tej (házi vagy 3,5 %-os)

Tészta

300 gr liszt

1/2 cs foszfátmentes sütőpor (dm/alnatura)

2 ek porcukor (elhagytam, nem tettem bele)

késhegynyi tengerisó

20 gr (csak 2 dkg!) teavaj

a kész karamell 1/3 része

50 gr tej (a leírásban úgy szerepel, hogy annyi tej amennyit felvesz)

Krém

a kész karamell 2/3 része

200 gr teavaj

100 gr darált dió

Máz, az eredeti

2 db tojássárgája

100 gr porcukor

50 gr csokoládé

A karamellt elkészítettem. A kristálycukrot magas falú edénybe tettem. 

Az ecetet összekevertem a vízzel és a cukorra locsoltam. 

Gyenge tűznél, az edényt időnként megmozgatva, hagytam hogy mézszínűre karamellizálódjon a cukor.

Lassan hozzácsorgattam a tejet (hideg), közben mozgattam az edényt. 

Összeforraltam, majd langyosra hűtöttem.

A tésztához kimértem a lisztet elkevertem a sóval és sütőporral, hozzáadtam a vajat és a

 langyos karamell 1/3 részét.

Kevés tejjel összeállítottam a tésztát.

Háromfelé vettem és mindhármat cipóvá formáltam.

Letakartam egy folpack fóliával.

Bemelegítettem a sütőt 180 fokra és a sütőlapra, sütőpapírt tettem.

A cipókat egyenként kerek, vékony (3 mm) lappá nyújtottam és a szélét körbe vágtam.

Egyenként 6-7 perc alatt megsütöttem (világos színűre, nem kell neki sok idő, a legkevésbé se szárítsuk ki).

A kész lapokat egymás tetejére halmoztam/gyűjtöttem.

Közben elkészítettem a krémet:

A karamellt habosra kevertem a vajjal és 3 evőkanálnyi kivételével összekevertem a darált dióval.

 A darált dióból is elvettem 3 evőkanállal.

A krémmel megkentem a lapokat, két rétegben. 

A tetejét a natúr krémmel vontam be (3 ek) és a tetejére szórtam a durvára vágott diót (a 3 ek).

24 óra szükséges neki, hogy megpuhuljon!!!

Ennek elősegítésére az egészet egy nagy fazékkal borítottam le.

az elkészülte utáni fotó

Eredeti máz

A tojássárgákat habosra keverjük a cukorral és a kész sütemény felső lapjára kenjük. A csokoládét gőz felett felolvasztjuk és a tojás bevonatra csorgatjuk.

20 óra elteltével

Szeretetrehangoltan a Facebookon :)

Püspökkenyér

Édesanyám receptje. 

A sok gyümölcsöt összefogja egy kevés tészta :) 

Ő sok fügével, mazsolával, narancshéjjal, dióval és csokoládéval készítette. 

 Most jut eszembe, hogy mindig csokival vonta be. Én ezt az évek során valamiért elhagytam....

  

Többféle gyümölcskenyér szerepel a repertoáromban, amit készíteni szoktam. 

Ez a püspökkenyér az Ünnepi.

Többféle magot tettem bele, diót, mogyorót, mandulát, pisztáciát és többféle aszalt gyümölcsöt, fügét, mazsolát, kandírozott narancshéjat, áfonyát, sárgabarackot, szilvát. Tettem bele apróra vágott étcsokoládét.

Püspökkenyér

Hozzávalók

8 db tojás

8 ek porcukor

160 g vaj

10 ek rétesliszt

2 tk sütőpor (Alnatura foszfátmentes, régen 1 cs sütőpor)

150 g aszalt gyümölcs vegyesen (aszalt sárgabarack, aszalt füge, mazsola, aszalt áfonya, aszalt szilva, kandírozott narancshéj)

150 g magok vegyesen (dió, mogyoró, mandula, pisztácia)

30 g étcsokoládé 

"gondolatnyi" tengerisó

(Én most kész papírformában sütöttem, de ha nincs ilyenem akkor őzgerincformában sütöm, amit alaposan kikenek vajjal és beszórok rétesliszttel.) A sütőt előmelegítettem 175 fokra.

A magokat és gyümölcsöket apróra vágtam és rögtön megszórtam liszttel, hogy mindenhol érje.

A tojásokat szétválasztottam, a sárgákat a cukorral habosra (fehéredésig) kevertem (géppel), 

a fehérjéket egy pici sóval habbá vertem.

A vajat megolvasztottam és vissza is hűtöttem, majd több részletben a cukros tojáshoz adagoltam. 

A lisztet elkevertem a sütőporral.

Fakanállal beleforgattam a lisztet és a gyümölcsöket, majd óvatosan több részletben a habot. 

Azonnal elosztottam a formákban. (Édesanyám 2 db sütött belőle (kisebb őzgerincforma), én most négyfelé vettem.

A forró sütőben 25 perc körül sül meg, tűpróbával szoktam ellenőrizni.

Karácsonykor is Szeretetrehangoltan a Facebookon:)

Almás-kakaós lepény

Lényegretörő cím, bár szerintem igen lekicsinylő erre a nagyszerű süteményre nézve.
Lepénynek meg végképp nem nevezném. Akkor miért, mégis ez a neve?
Valamikor valaki így nevezte el, én pedig nem akartam megváltoztatni,
ez ugyanis egy újabb, az örökségemből.
Ellensúlyozásképpen, hogy emeljem fényét, torta formában készítettem el.
Sikert aratott.

Almás-kakaós lepény

Szokás szerint előbb leírom a "talált" receptet, majd ahogy én készítettem.

Hozzávalók

Régi recept

 ""25 dkg porcukor

1 db tojás

5 dkg margarin

1/4 l tej

25 dkg simaliszt

1 sütőpor

1 cs vaníliáscukor

2-3 ek kakaópor

+

6-7 megreszelt kinyomkodott alma

op. marék dió

mazsola

+

ribizlilekvár

10 dkg csokoládé""

a saját variációm

50 g vaníliás kristálycukor ( házi )

200 g porcukor

50 g vaj

1 db tojás

2,5 dl tej

250 g finomliszt

10 g sütőpor ( én 17 g-os csomagot vásárolok az sok lett volna )

3 ek (púpos) kakaópor

1 tk fahéj

+

300 g reszelt kinyomkodott alma

20 szem pisztácia

+
1 dl málnalekvár

100 g 70 % étcsoki

1 ek olaj

Előkészítettem  a tortasütőt: a vajaspapír belsejével kikentem belülről, szórtam bele lisztet,
 majd a fölösleget kiszórtam.
A pisztáciát megtisztítottam.
Az almákat megtisztítottam és lereszeltem.
A sütőt bekapcsoltam 175 fokra, légkeverésre.

A vaníliáscukrot, porcukrot, az 1 egész tojással és a puha vajjal habosra kevertem,
vagyis  -  ellenben Édesanyámmal -  kikevertettem a géppel.
Közben kimértem a lisztet, a sütőport, a kakaót és a fahéjat, összekevertem, majd az egészet átszitáltam, részben, hogy csomómentes legyen, részben, hogy levegős.
Alacsonyabb fokozatra vettem a gépet és a masszához hozzáadtam a tejet, majd a szárazanyagokat.
Átváltottam fakanálra, összekevertem a tésztát és a formába kanalaztam, ez elég sűrű,
sűrűbb mint a piskóta tészta.
Rászórtam a pisztáciát és a kinyomkodott reszelt almát.

Beraktam, a közben felmelegedett sütőbe és pontosan 1 órán át sütöttem.
 Kb. a fele időnél egy sütőpapírt terítettem a tetejére, hogy az alma ne piruljon túl.
Kiválasztottam a kamrapolcról egy málnalekvárt.
Amikor megsült a süti és kivettem a sütőből, meglazítottam a tortakarikát és
azonnal még forrón, rákentem a gyümölcsízt.
Hagytam, hogy kihűljön.
A családom, ellenben engem nem hagyott békén, hogy meddig kell még várni....
 Azt akkor még nem is tudták, hogy ha kihűlt, akkor kerül rá a csokimáz és megint várhatnak...
Na de kibírták.

Végül is kihűlt, bár valóban elég nehezen...
A csokit, 1 ek étolajjal összeolvasztottam gőz felett és a lekváros alma tetejére csorgattam.

Vártak, vártunk, hogy megdermedjen, a délutáni korty kávéhoz pont ideális volt.

Egyik alkalommal Édesanyám kórházban volt, későn éjjel amikor hazaértem, főznivaló után matattam a fagyasztóban, amikor ráakadtam egy dobozra, ami tele volt illatos süteménnyel.
Nem tudom érzékeltetni mennyire jólesett kiéhezett gyomromnak (na meg szívemnek)
az " Édesanya íze ".
Nem tudtam milyen süti, kérdeztem Őt, de nem emlékezett.  Meg is feledkeztünk róla.
Sok idő telt el azóta és most rátaláltam...

Zorán

------------------------


Megjegyzés

Az eredeti recept szerint, süssük tepsiben.
Szerintem meg, lehet belerakni, vagyis rárakni több almát.

Pirított diós kenyér

 

Amikor a diós zöldbabot készítettem, kétszer annyi diót pirítottam, gondoltam, majd csak elfogy valahogy.......:) Igazából már akkor terveztem ezt a kenyeret:)

Gyakran készítek magos kenyereket és elég gyakran kerül bele dió is.

 Amiben ez most mégis más: a diót előbb megpirítottam, ami bizony nem vált hátrányára:),  a kenyér belsejében, a dió megőrizte pirított ízét és ropogósságát is.

 

A legegyszerűbben elkészíthető kenyerek közé tartozik.

 

 

A kész kenyértésztát kettévettem, a felébe tettem a diót, a másik felét simán hagytam, tehát a megadott mennyiségből kétfélét készítettem.

 

Pirított diós kenyér

Hozzávalók

370 gr víz (200gr  + 170gr)

25 gr friss élesztő

1 tk méz

1 ek (5gr) liszt

200 gr világos rozsliszt

450 gr finomliszt

2 tk tengerisó

3 ek olaj  (diós olaj)

----------------

2 marék pirított dió

 

Kimértem 200 gr langyos vizet, belemorzsoltam az élesztőt, hozzácsorgattam a mézet, rászórtam az 1 ek. lisztet és összekevertem.

Lefedtem egy fóliával és 2 órát így hagytam. Felhabosodott gyönyörűen.

30 perc elteltével, illetve, miután megkevertem

 

 

Hozzáadtam a többi szobahőmérsékletű hozzávalót.

Alaposan összedolgoztam (lehet kézzel, de a sima keverőkaros gép megkönnyíti a munkánk).

Lisztezett munkafelületre borítottam, majd alaposan kidolgoztam a tésztát.

Nem ragacsos, ruganyos, selymes tapintású lett.

Letakartam egy tállal és 30 percig pihentettem.

Átgyúrtam, majd kettévettem a tésztát.

A felét megformáztam és egy szilikon formába (8x8x24cm) tettem, úgy hogy a felét töltse ki.

A másik felet kilapítottam, rászórtam a pirított diót, feltekertem és óvatosan hajtogatva gyúrtam,

 hogy minél jobban eloszlassam benne a diót.

Őt is megformáztam és a sütőforma másik felébe igazítottam.

Megszórtam kevés liszttel a tetejüket, egy pengével bemetszettem több helyen.

Fóliával letakartam és 2 órán keresztül a kamra polcán hagytam kelni (18 fok)

A sütőt bekapcsoltam 200 fokra a megkelt kenyereket pedig átraktam a sütő mellé,

immár néhány fokkal melegebbre.

Majd beraktam a forró sütőbe: 30 perc bőven elég volt, hogy átsüljenek.

 

A sima kenyérnek, igen vicces formát öltött a bemetszése, a képen jól látható, míg így is, hogy csak másnap tudtam lefotózni, miután fogyott belőle reggelire és a tízórai is ebből készült.

 

A diós kenyér  nagyon finom ghível, vajjal, mézzel, lekvárral, de házi sajtkrémmel (pl. kéksajt vagy feta kikeverve krémesre:) vagy joghurtkrémmel sem megvetendő.

 

 

Szeretetrehangoltan a Facebookon:)