2014. augusztus 31., vasárnap

Kézzel készült házi tészta paradicsompürével



...azaz, tészta paradicsombefőzés idején :)
Vajon tesz-e hozzá "valamit" az alaptésztához, ha víz helyett paradicsompürével gyúrom össze?
Elsősorban ízre gondoltam, mert tudtam színt biztos, főleg a nyers tészta lesz nagyon szép.
Miért is ne próbáljam ki (?)
A tojást nagyon sűrű friss paradicsompürével kevertem el. 80 dkg lisztből készítettem, géppel nyújtottam.
Háromfélét csináltam belőle. 
Készült lasagne tészta, széles metélt és lúdgége, mind  második fogásként kerül majd felhasználásra.





Paradicsompürés házi tészta

Hozzávalók

400 g rétesliszt
400 g finomliszt
4 db házi tojás
250 g sűrű paradicsompüré (+/-)
40 g olívaolaj


A liszteket összekevertem a sóval.
A tiszta tojásokat villával lazán felvertem, hozzákevertem a sűrű paradicsompürét,
végül az olajat.
Kemény, de rugalmas tésztát gyúrtam belőle.
Letakartam és 30 percet pihentettem.
Közben előkészítettem a nyújtógépet, 5-ös fokozaton kinyújtottam.
(Akinek van gépe, van gyakorlata is, tudja hogy csinálja.
Ha nem lenne gépem, akkor enyhén lisztezett felületen, kisebb adagokban nyújtanám vékonyra.)

- A lasagne-hoz pont akkorára szabtam a tésztát, hogy beterítse a tepsim. 
Ezt készítettem a friss tésztából. A rakott tésztáról leírás itt található:
 - A szélesmetélthez ~5-6 mm szélesre metéltem a tésztát.
- A lúdgége segédeszközzel készült, pont azzal amivel a csigatésztát szoktam csinálni.
A leírás itt található:

- A két utóbbi tésztát megszárítottam.
Vékonyan szétterítettem tálcákon, kivittem a teraszra és gézzel teljesen letakartam.
Így a meleg levegőn gyorsan száradt, a rovarok viszont nem értek hozzá.
"Csontszárazon" üvegbe zárva tárolom felhasználásig.

 - A paradicsompüré a paradicsombefőzéskor készült. 
A héj nélküli, mag nélküli paradicsomlét sűrű szövésű textilen lecsöpögtettem.
(Kávéfilteren is meg lehet próbálni szerintem.)
A levet megittam, a fennmaradt pürét adtam a tésztához.
Persze csöpögtetés nélkül is elkészíthető a paradicsomlével, 
ebben az esetben nem lesz ilyen intenzív a színe.


A lasagne nagyon finom volt, elég összetett ízű étel és paradicsom a tésztán kívül is volt benne, 
így a tészta paradicsomos íze nem volt kivehető.
A széles metélt és a lúdgége ezután kerül megfőzésre, beszámolok majd róluk.




Imádok tésztát gyúrni (is), egyszerűen boldogsággal tölt el a készítése.
Bevallom, ha nem érződne az ízén a paradicsompüré -amit nem hiszek- az sem riasztana el, hogy újra színezzem (persze csak természetesen), hisz szemet gyönyörködtető :)
Igaz?





Kézzel készült házi tészták találhatók még a blogon, javaslom a tartalomjegyzékben megnézni:








2014. augusztus 27., szerda

Fűszeres paradicsomital télire tartósítószer nélkül



Hatalmas lédús paradicsomok érkeztek Melindától.




( Melindáról nem régen írtam, őstermelő, aki többek között tájfajta (régi fajta) 
paradicsomokat termel, ráadásul vegyszermentesen.)
Ez a fajta paradicsom a "fóti gerezdes" gazdag ízvilágú, kevés a magja, vékony a héja, vastag a húsa,
 mégis lédús, nagyon finom friss fogyasztásra, ugyanakkor kiváló befőzésre. 
Melindánál az idén a legnagyobb  -a rekord méretű-  80 dekát érte el.


 


Előbb már tettem el natúr paradicsomlét   -az itt ismertetett módon-, 
a kertemben termett paradicsomokból.  
Ezzel bebiztosítottam magam, hogy legyen a télen majd a főzéshez.
Ezt követően már szabad ötletelni, ki mire vágyik a családban, mit tegyünk még el paradicsomból: 
lekvárt, édeset, sósat, krémet-sűrítményt, vagy pizza szószt, különféle fűszerezésű tészta szószokat. 


 


A Fiam kívánsága hígabb fűszeres ital, ami segítségével rövid idő alatt elkészült, 
melléktermékként pedig a sűrűjéből tésztaszósz lett.


 


Fűszeres paradicsomital

Hozzávalók
paradicsom
fűszerek: zellerszár, levél
bazsalikom
chili
friss babérlevél
petrezselyem
lestyán
egész bors
tiszta só (vagy javasolt a tengeri, himalájai, parajdi stb.)


A paradicsomokat alaposan megmostam. Nagyobb fazékban vizet forraltam.
 A paradicsomok tetejét keresztirányban bemetszettem. 1-2 percig a lobogó vízbe "dobtam",
majd kiemeltem és a héjukat lehúztam.
A zöld részeket kivágtam, az illatos paradicsomokat feldaraboltam és másik fazékba gyűjtöttem.
Összeturmixoltam botmixerrel.
Sűrű szűrön átszűrtem. A fennmaradt sűrítményt félretettem.
A levet forrni tettem, előtte belepakoltuk a zöldfűszereket szárastól, egészben,
egészben a borsot, a chiliket félbevágtuk, és ízlés szerint sóztuk.
Teljesen készre forraltuk. A zöld fűszereket kiemeltem (áttettem a sűrítménybe). 
A forró fűszeres levet pedig, az előre elkészített kifogástalan tisztaságú üvegekbe mertük.
Száraz dunsztba raktuk, hogy ott hűljön ki. Tekintettel, hogy a következő napokban nem volt a száraz dunsztra szükségem, így több mint 2 nap múlva bontottam csak ki. Még mindig meleg volt....
Felcímkéztük és mehetett a kamrapolcra.




Megjegyzés
A visszamaradt magos sűrítményt újra összeturmixoltam, immár a zöldfűszerekkel együtt. 
Felforraltam és bő szájú  -1 adagos-  üvegekbe töltöttem. Szintén a száraz dunsztba raktam kihűlni.

Tallózás a paradicsom körül :)

" A paradicsom igencsak értékes táplálék: cukor és savtartalma mellett karotint, B-1, B-2, és C-vitamint, ásványi sókat tartalmaz. A paradicsom piros színéért felelős likopin erősen antioxidáns, szabad gyököket megkötő hatású. Főzés során jobban felszívódó vegyületté képződik, így a konzervált paradicsom ebből
a szempontból értékesebb, mint a nyers gyümölcs." (?)
A fenti idézet a magyarkonyhaonline-ról származik, ahol többet is megtudhatunk a paradicsomról.

"A likopin egy vörös színű karotionid, amely sok más bogyós gyümölcs színét is adja Pl. csipkebogyó),
 de a paradicsomban a legmagasabb a koncentrációja.
A likopin, erős antioxidáns, képes a szabad gyököket semlegesíteni, így védi a szervezetet a rák kialakulásától. Mivel vízben rosszul oldódik, ezért leginkább zsíros, olajos oldatban,
 paradicsomszószban szívódik fel. Írja a Wikipedia.

"Napozáskor bőrünkben a bőr likopintartalma az első számú védelmi vonal a napsugár energiája ellen,
ezért a likopin fontos szerepet játszik a bőr egészségének és szépségének megőrzésében.
(forrás)

Érdemes még Bálint gazdához is benézni :)
és persze szétnézni a nagyvilágban :)


Bár teljesen mindegy, hogy ki, mit ír: a paradicsom roppant finom, nyersen, aszalva, sütve, főzve.
A legjobb ha a "belsőhangunkra" hallgatunk:
ha kívánom, eszem, ha nem kívánom, teljesen mindegy mit írnak róla....


...Egészségünkre!...


A tartósítószer mentes befőzés alapjairól:
http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2014/05/befozes-tartositoszer-nelkul.html
Paradicsomos receptek összefoglalója:
http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2014/08/paradicsom-befozes-ajanlo-tartositoszer.html







2014. augusztus 26., kedd

Reform cukkinis sütemény



Két sós cukkinis után jöjjön egy édes, azaz sütemény. 


 


Bár édesnek egyáltalán nem mondható, hisz csak kevés mézet tettem bele.
Aki édesen szereti a süteményeket, az nyugodtan tegyen méz helyett cukrot, esetleg abból is többet.
"Reformosra" vettem a receptet, zablisztet és teljes kiőrlésű tönkölylisztet tettem bele, meg kókuszvajat. 
Édesíteni mézzel édesítettem, szódabikarbónával és joghurttal lazítottam, nem kevés kakaóval tettem "felismerhetetlenné" :)
Ugyanis, bárki kóstolta, senki nem tudta megmondani mi van benne :)
Viszont, addig addig kóstolgatták, még közel elkóstolgatták,
 mire észbe kaptam, már csak egy falatot sikerült lefotóznom. 
Persze semmi baj nem történt volna, ha ez elmarad, de Ők mondogatták, hogy tegyem fel a blogra.




Reform cukkinis sütemény


Hozzávalók
220 g reszelt cukkini
2 db tojás
100 g méz
 200 g joghurt
70 g puha kókuszvaj
100 g zabpehelyliszt
125 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
50 g (holland) kakaópor
2 tk szódabikarbóna
1 mokkáskanál só
A sütőt bekapcsoltam 175 fokra (légkeverés).
21 cm átmérőjű, 5 cm magas kerek tepsibe sütőpapírt tettem.
A cukkinit lereszeltem. 
A liszteket összekevertem, hozzákevertem a szódabikarbónát, a kakaóport, sót.
Közepébe csorgattam a mézet, beleraktam a két felütött tojást, a puha kókuszvajat és elkevertem.
Hozzáadtam a reszelt cukkinit és az egészet összekevertem, végül hozzá a joghurtot.
 A sütőformába borítottam, eligazítottam a masszát.
Az előmelegített sütőben 35 perc alatt sütöttem meg.


Nagy cukkiniből készítettem, így ennek a héját leszedtem, 
de kisebb teljesen zsengének mehet bele a héja is.
Nem nyomkodtam ki a levét. Lereszeltem és kész.
 Inkább lassabban süljön, kisebb hőmérsékleten, tovább.
A mézet cukorra, a kókuszvajat vajra cserélhetjük.


Készítettem már többször cukkinivel süteményt, a blogon is található pl. ez:










Üdvözlet "Csuri"-nak





Köszönöm  :)


...Cickafark (Achillea millefolium)...


2014. augusztus 21., csütörtök

Natúr bodzaturmix télire tartósítószer nélkül




Csodálatos érzés, amikor meglepetés ajándékot kapsz.

Kimégy vagy kitekintesz a kapuba és ott találsz felakasztva "valamit" valakitől.
Vagy a postaládában.
Valaki gondolt rád. 
Találtam már cd-t amire csodás zenét vett fel nekem Valaki.
Találtam már különleges olajat, amit nekem készített Valaki.
Találtam fagyöngy tinktúrát, bort, süteményt, virágot, virágmagot, levendulát, gyümölcsöt,
 paradicsomot, vadgesztenyét, palántát és még sorolhatnám...
Kaptam már kézzel horgolt kendőt, ékszert, kavicsot, stb.
Nem kértem, legfeljebb erre-arra vágytam (magamban).




Adták, mert adni jó.
Jó kapni és jó adni.




 A minap egy papírtasak volt felakasztva a kapura.
Majd kiugrottam a bőrömből örömemben, ugyanis valaki meglepett egy nagy adag bodzabogyóval.
Így, tudtam még tenni a már készülő erjesztett bodzaecetemhez.
Elkészülhetett egy adag bodzavelős szappan. Ami maradt azt simán összeturmixoltam
és forralás után üvegekbe töltöttem, kidunsztoltam.
Csak így natúr. Jó lesz majd ha fagy :) és esik a hó :)




 Tehát :)
a fürtökről leszedegettem a bogyókat.
Szitába tettem és többször megmostam.
Lecsorgattam róla a vizet és összeturmixoltam.
Fazékba öntöttem és felforraltam (forrás + 3 perc), majd üvegekbe töltöttem.
Celofánnal duplán lezártam és száraz dunsztban kidunsztoltam.
Még most is ott van, most amikor írom :) a kép forralás előtt készült.




 A tartósítószer nélküli befőzés alapjairól itt írtam:
Javaslom az bodzadzsemes bejegyzést, ott írtam a bodza beltartalmi értékeiről :)
Édes, fűszeres bodzabogyószörpről itt írtam:



...Bodzabogyós szappan...


A szappan folyadékát bodzabogyóturmix adja. A lúg karamell színűre változtatta a színét.
A képek szeletelés után készültek.







 Kedves "Valaki" már tudom ki vagy <3  Tiéd az első szappan :)







Üdvözlet "Bettina Höhn"-nek




Bettina, köszönöm szépen :)



2014. augusztus 20., szerda

Mentaszüret




Folyamatos a gyógynövények begyűjtése a kertemben, minden napra jut valami.




Egyszerre nem szedem le az összeset egy fajtából, így mindig van éppen újra fakadó, éppen virágzó, 
meg persze amit pont visszametszettem, meg olyan is amit nem is fogok visszametszeni.
Ez utóbbit azért teszem, mert az állatoknak is kell, a virágzó növények sok-sok rovart vonzanak, 
meg más kis állat is szereti eszegetni, esetleg megbújni az árnyékában.
Mellesleg így biztosítom, hogy eltudja hullajtani majd a magját és gondoskodni tudjon a fennmaradásáról. 
Mellesleg nagyon szépek, dekoratívak a megszáradt növények télen amikor deresek vagy rájuk hullik a hó.




Van még más előnye is, hogy szakaszosan gyűjtögetem be a különféle fűszernövényeket.  
Ugyanis szárításhoz nem egyszerűen csak összekötöm és felakasztom szellős de árnyékos helyre. 
Nem ám :)
Rögtön osztályozom, későbbi felhasználásnak megfelelően feldolgozom. 
Minden része jó valamire, van amibe a levele jobb, van amibe a virágja.
A gyógyteáimba/olajba az "egész" kerül, minden része, kivétel (általában) a gyökere 
(van aminek persze pont a gyökre a legjobb).
Van amit fűszernek készítek elő, van amit fűszerkeverék részeként. Van amiből tea lesz.
Van ami olajba kerül majd, hogy később salátaöntet legyen belőle, esetleg gyógykrém, 
illetve szappanjaim alapját adja. 


 

Persze van olyan is amit csokorba kötök, hogy illatozzon majd felfüggesztve a konyhámba.
Egy biztos semmilyen részét nem dobok el, minden része jó valamire.


 


A szárából szinte mindig fonok valamit, koszorút, kis tartókat, vagy csak összekötöm és úgy szárítom meg.




Menta illatozik a környező képeken <3 




A "fonottkák" mentaszárából készültek.




 *

 Bazsalikom, többféle. A bazsalikom levelétől sokkal-sokkal aromásabb a magháza, magja.





 Bal felső, csombor, bal alsó, snidling.
Jobb felső, petrezselyem, középső tárkony, alsó lestyán.




 Ezekből fűszerkeverékek készülnek, illetve a házi vegamixbe kerülnek.







Üdvözlet "Gergely Edit"-nek




Kedves Edit :) köszönöm.





2014. augusztus 19., kedd

Bodzabogyószörp tartósítószer nélkül



Minél több virágot szedünk le a bokorról, annál kevesebb lesz a termés. Tudja ezt mindenki.


 


Az utóbbi években szerencsére megnőtt a kedv, hogy házi finomságokkal etessük a családunk.
A bodzaszörp állandó szereplő lett a befőzési  listákon.
 Ennek következményeként, a bokrokon alig van most termés. 
Még szerencse, hogy a tetejét ember nem éri fel, így a madaraknak bőven maradt belőle.
Még pár éve a környékünkön, rajtam kívül szinte más nem járta a természetet hogy gyűjtögessen,
 addig az idén éppen csak szárítani tudtam szedni pár virágernyőt, 
meg néhányat fűszernek az alma és eperdzsemhez.

Összességében 1,2 kg bogyót gyűjtöttem, több bokorról. 
Elosztottam, lett belőle a dzsem és a másik feléből szörp.
Míg a dzsemet ízesítés nélkül készítettem, a szörpöt alaposan megfűszereztem.
Került bele fahéj, szegfűszeg, zöld kardamom és sok-sok friss citromlé.
Ezt is este készítettem elő. A gyümölcsszemeket leszedegettem, megmostam, lecsorgattam a vizet, 
háromszoros adag vízzel összeturmixoltam (botmixer is jó), 
adtam hozzá annyi cukrot, mint a gyümölcs és beleraktam a fűszereket.
Letakartam, reggelig hűvös helyre tettem.
Reggel leszűrtem, a fűszereket leöblítve visszaraktam a lébe, majd felforraltam.
Előre elkészített tiszta üvegekbe töltöttem, duplán celofánnal lezártam és száraz dunsztba raktam
 a dzsemek mellé, hogy még órákig melegítsék egymást.




Bodzabogyószörp

Hozzávalók
1 adag gyümölcs (60 dkg)
1 adag cukor vagy más édesítő (60 dkg)
3 adag víz (közel 2 liter)
3 egész rúd fahéj
20 db szegfűszeg
3 db nagy zöld kardamom
friss citromlé (3 egész kezeletlen citrom leve)

Amennyiben módunk van rá, tegyünk el. Lehet csak natúr, minden nélkül, lehet csak vízzel hígítva.
A fekete bodzavelő része a különféle néven ismert "flavin" készítményeknek.
Nem véletlen, hisz csodás beltartalmi értékével hozzájárul egészségünkhöz.

 A tartósítószer nélküli befőzés alapjairól itt írtam:
Javaslom az bodzadzsemes bejegyzést, ott írtam a bodza beltartalmi értékeiről :)





 *
Móra Ferenc: Georgikon
KÜLÖN FEJEZET A BODZÁRÓL

"Ha visszanézek esztendeim ködbe mosódó alléjába, a legvégén egy bodzafát látok. 
Azon túl nincs semmi, hanem erre a kaszvadt öreg fára elég tisztán emlékszem. 
Úgy gubbasztott a pernyésgödrök szélén, mint valami szürke boszorkány. 
A koronáját nem látom, akkor nekem elérhetetlen magasságban volt az, 
de a töve körül nagyon otthon vagyok. 
Soha olyan kövér giliszták nem lesznek többet a világon, mint amilyeneket ott lehetett találni.
 Akkor általában sokkal kövérebb volt a világ, mint az újkorban. 
A tyúkok is, akik ott kapargáltak a nyirkos földben, és első szerelmem is, Kamilla, a kántor leánya,
 aki, azt hiszem, inkább lopott dióimért, mint egyéni kiválóságomért volt hozzám kegyes. 
Szerencse, hogy az ilyesmire csak akkor jön rá az ember, mikor elmén a haja, 
és megjön az a tehetsége, hogy humort tud tettetni. 
Kamilla kitanult nő volt már akkor, talán ötéves is lehetett, mindenesetre öregebb 
és tapasztaltabb volt nálam, és ösztönösen tudta azt az igazságot, amit nekünk, ostoba férfiaknak 
mindig újra kell tanulnunk, hogy a nők többnyire a férfiak gyönge ellenállásának esnek áldozatul.
A vezetéknevét különben már nem tudom Kamillának s életíróim számára csak annyit jegyezhetek föl, 
hogy kócos, fekete sörénye volt és szögletes, nagy feje, mint a shettlandi póniknak. 
De talán nemzetgazdasági vonatkozásainál fogva fontosabb ennél az az emlékem, 
hogy egyszer az édesapám a bodzabogyóból pálinkát akart főzni. 
Nem az auri sacra fames bántotta szegényt, hanem a fantáziája nem hagyott neki nyugtot, 
amely a subákra is mindig olyan cifraságokat varratott vele, amik többe voltak neki, 
mint amennyit értek. Úgy emlékszem, a bodzaszüretre is ráfizettünk, mert a bodzából nem lett ákovita
 de míg vesződtünk vele, a szilvatermésünk mind ott rohadt a fa alatt. 
 Olyan fátum, amely azóta énvelem is többször ismétlődött már e világi életben.
Íme, ennyi emlék köt engem a bodzafához, de azért nem mondhatnám, 
hogy valami különös kegyben áll előttem ez a fává gyökeresedett tót deák. 
Mert határozottan van benne valami tótos, akár mikor a széles, lapos virágkalapjával integet, 
akár mikor az érett fekete bogyóival vigyorog. 
A ravaszsága meg tiszta szláv nemzeti vonás, azt látom itt az erdőben is. 
Egészen úgy sompolyog be a szabad fák társadalmába, mint ahogy Heraclius császár idejében
 a zsupánok beszivárogtak Attila gazdátlan uradalmába.
A nép szíveli a bodzát, mert igénytelen, mint ő maga, és ha haszon nincs is belőle, 
gondot se kell rá viselni. 
Az erdőszélben tanyák vannak, és rendesen minden tanya körül ott kujtorog a bodza,  mint a 
legprimitívebb díszfa. Hívni se kell, megtelepszik magától, és mindenütt jól érzi magát, ahol embert érez.
Igen, csakhogy jóravaló bodza ismeri a polgári kötelességét. 
Akármit tanít a bodzák katekizmusa, ő is csak avégre van a földön, hogy a magja ki ne vesszen.
 S nem is lehetne mondani, hogy a bodzát megmételyezték volna Malthus tanai. 
Senki sem látott még bodzát, amelyik csak egy bogyót termett volna. 
Millió bogyót terem, és abban hárommillió mag van. 
Szóval megvan benne a jó szándék, hogy egy nagy bodzáskertté változtassa a világot kelettől nyugatig.
Szerencsére az Isten csak tehetséget adott neki, de módot nem adott hozzá. 
A bodza pelyhe nem repül, mint a nyárfa pelyhe, vagy a juhar monoplánja, 
a szél szét nem rázza, mint az akáchüvely magját. 
Ha lepotyog a fáról, abból a bodzanemzetségnek nem sok haszna van, mert az anyabodza 
nem olyan bolond, hogy életében kiadja a jusst a gyerekeinek. 
Egy-két mag ha kikel is a fa tövében, de meg nem nevelkedik. 
Bodza anyó elfogja előlük a napot, és elveszi az ennivalót.
Mit tesz most a ravasz bodza, hogy dominiumhoz juttassa magzatjait? 
Hát bizony fuvarral szállíttatja el őket hetedhét fa ellen. 
Fuvarosnak a verebet szerzi meg, ezt a világ szemtelenjét, aki mindig ott lebzsel, ahol embert érez.
 Szólni ugyan nem tud hozzá a bodza, de az anyai szeretet találékony. 
Fekete bogyóba bújtatja a magjait, s hogy még szembetűnőbbek legyenek, 
vérpiros pólyakötő kocsánkákon lógatja őket. 
Mégpedig sokat együtt, fürtöstől, hogy már messziről szemet szúrhassanak a verébnek.
- Itt vagyunk, kövérek vagyunk, édesek vagyunk, ide gyere csak!
A veréb szót fogad, és szemelget az istenterítette asztalon:
- Csip-csup - mondogatja afféle elégedettséggel, amilyennel az ember a hústalan napi ebédet dicséri. Csip-csup szemecskékkel töltözni is jobb, mint éhen kódorogni.
Hirtelen egy ajtó csapódik valahol. Vércse vijjog a magasban, vagy macska ugrik le a góré tetejéről. 
Surr - a veréb fölrebben, és suta szárnyaival bevágódik az erdőbe. 
Nem éppen messze, mert a nagy utazásnak nem barátja, de olyan sietve, hogy a borravalót 
csak röptében petyegteti el, és a száját se ér rá megtörölni, egész az akácfáig. 
Ott azonban az az első dolga, hogy a csőrét, amelyben megtapadt egy-két ragadós bodzamag, 
hozzádörzsöli az ághoz.
A többihez aztán neki már semmi köze, noha a bodzamag pályafutása még nincs befejezve, 
sőt csak most kezdődik. Az ágról lepereg a földre, de csak a színére. 
Neki pedig, szegénykének, ha meg akar élni, beljebb kell kerülni a jó meleg és puha bölcsőbe. 
Ezt a dajkaszerepet a tyúkocska végzi el, aki ott tesz-vesz a fa alatt s addig kipirgél-kapargál, 
míg a bodzamagot betemeti földdel. Bodzaanyó most már nyugodtan vetkezhet neki a téli álomnak: 
faja fönnmaradása biztosítva van.
A veréb öt-hatszáz méternél mélyebben nem megy az erdőbe. Idáig a tyúk is elkalandozgat a tanyáról. 
Ennél kintebb sehol sem látni bodzát az erdő fái közt, de ezen a körön belül lépten-nyomon 
 találkozni a kis bodzasuhancokkal.
Hát ilyen stréber teremtés ez a bodza. Íme, még itt is külön fejezetet módolt ki magának."












2014. augusztus 18., hétfő

Bodzadzsem tartósítószer nélkül (Sambucus nigra termés)



A Fekete bodza (Sambucus nigra) virágjából készült finomságok, ma már igen nagy népszerűségnek örvendenek. Hála a dekoratív, aromás, semmivel össze nem téveszthető illatának, 
sok család asztalára kerül a belőle készült szörp, más finomság. 
Ám sokan azt is tudjuk, hogy szárítva a házi patikában is ott a helye,
 jól jöhet majd a belőle készült tea a "megfázásos" időszakban.
A Feketebodza gyógyhatásairól bővebben itt írtam:




Viszont kevésbé megszokott a bodzabogyó, a Fekete bodza (Sambucus nigra) termésének felhasználása. 
Pedig, ha nem is oly illatos, a beltartalmi értékeiben roppant értékes gyógynövény.
Bővelkedik flavonoidokban, antociánokban pl. szambucin (vízoldékony színanyagok), 
vitaminokban, ásványi anyagokban, gyümölcssavakban.
(Teljesség nélkül, de azért hogy lássuk milyen elképesztő csodákat találunk a természeteben: 
magas az A-vitamin, B-vitaminok, C-vitamin tartalma,
 kiemelkedő a vas, kálium, foszfor, kalcium, magnézium tartalma.
Bőségesen megtalálhatók benne a szerves savak: almasav, citromsav, klorogénsav. 
Tele van folsavval, pantoténsavval.)




A gyümölcsvelőt (készítményeket) a népi gyógyászat meghűlés ellen/esetén, 
reumás és idegfájdalmak enyhítésére ajánlja. 
Hashajtó, izzasztó, vizelethajtó. 
Immunműködést serkentő hatása figyelemreméltó!

Régen a bodzát a "szegény ember patikájának" nevezték, de nem csak a gyógyítószereket adta a szinte minden parasztudvarban jelenlévő bodzabokor, minden részét felhasználták.
 Csemegét jelentett az állatnak, a tyúkok imádják a bogyót. 
Vastag és fiatal hajtásaiból (ágai) készült a kerti szerszámok (ásó, kapa, villa, gereblye) nyele.
A különféle furulyák készítéséhez ma is használatos és más fúvós hangszerekhez 
(a Fiamnak van belőle készült tilinkója :), meg persze ki ne hallott volna a bodzasípról :)
A levelét tehetjük a komposzthoz, segíti a "bomlást", a letört ágacskát meg szokás a vakond vájatába dugni, nem szereti a szagát :) 
Ne feledjük, hogy minden állat hasznos! a vakondnak is dolga van, mellesleg védett és nagyon aranyos :)
 a harmóniára törekedjünk magunkban és akkor nem fog a vakond sem zavarni :)




Most viszont gyűjtsünk a természet kincsestárából bodzabogyót és készítsünk belőle dzsemet 
meg szörpöt (írom azt is) szárítsunk a bogyóból a téli teakeverékbe (találni a blogon)
 és szépítészeti célra (ez is lesz).


 


Bodzadzsem

hozzávalók
bodzabogyó
cukor
agar-agar (elmaradhat)

Amennyi a bodzabogyó tiszta (nettó) súlya, ugyanannyi cukrot adtam hozzá. 
A (répa)cukor helyett választhatunk más édesítőszert is, sőt eltehetünk dzsemet édesítés nélkül is, 
csak a bogyókat. Amennyiben később felbontáskor mégis vágyunk egy kis édességre, 
adhatunk hozzá majd akkor, pl. mézet (hidegen).
Kevéske agar-agart tettem most bele, csakis tapasztalatszerzés céljából, ezt nyugodtan elhagyhatjuk.


...mosás előtt...
...összekevertem a cukorral...

Tehát:
a dzsemhez leszemeztem a legszebb fürtöket, alaposan többször -szűrűben-  megmostam, 
lecsepegettem róla vizet, majd ugyanannyi cukorral kevertem össze és egy éjjel állni hagytam.
 Másnap reggel főztem fel. Tettem bele egy kevés agar-agart (alga- amitől sűrűbb) de anélkül is lehet, 
esetleg picit tovább kell főzni.
Tiszta előre elkészített üvegekbe töltöttem, légmentesen lezártam és a száraz dunsztba raktam,
 majd ott hagytam kihűlni (24 óra).

 A tartósítószer nélküli befőzés alapjairól itt írtam:




- A zöld részeket (a kocsányt is), ami ilyenkor már piros (lásd képek) el kell távolítani! 

- Nagyobb mennyiségeben ne fogyasszuk  -ezt sem-, gyógyhatású növény.
A gyógyhatású növényeket (melyik nem az...) legyen az virág, levél, szár, termés, mindegy,
nem fogyasztjuk az év minden napján, sem terápiás céllal, sem élvezeti céllal, legfeljebb kúraszerűen.
Esszük, isszuk amikor megkívánjuk, napokig, esetleg hetekig, majd szünet!!!
A teát sem, a szörpöt sem, a lekvárt sem, sőt még a petrezselyem pistu-t sem.

- Amennyiben áldott állapotban vagy, túlérzékeny vagy, legyél óvatos.

- Hasonló faj a Fürtös bodza (S. racemosa) és a mérgező Gyalogbodza (S. ebulus),
 legyünk nagyon körültekintőek, tájékozódjunk hozzáértőtől!