A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepi. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 20., kedd

Tűzijáték...



Kicsiny falumban ahol élek, nagy tűzijáték volt tegnap. 
A hír nem igazán érdekes, hisz nem ritkaság ez manapság.
Amiért mégis fontos nekem: a Fiam készített néhány fotót :)
Az Ő képei következnek.




















 

2013. április 5., péntek

Mézes krémes



Sok évvel ezelőtt kaptam a receptet Zs. M.-tól.
Minden évben megköszönöm Neki, ha más nem, gondolatban.
Húsvétkor elmaradhatatlan, bár ha a Családomon múlna, mindig napirenden lenne.




Mézes krémes

Hozzávalók
tészta
 2 ek tej
2 ek méz
30 g vaj
100 g cukor (eredetileg 150 g)
1 db tojás
1 tk szódabikarbóna
450 g liszt

krém
500 g sűrű tejbegríz (600 ml tej + 8 ek /120 g búzadara + 1 rúd vanília)
250 g vaj 
200 g porcukor
+
házi baracklekvár

máz
100 g 72 %-os csokoládé
3 ek olaj

- A gríz főzésével kezdtem.
Ezt a mennyiséget szoktam megfőzni, az eredeti recept ennek a feléről szólt,
de mi azt szeretjük, ha sok a krém és könnyű habos.
Megfőztem a grízt a vaníliarúddal, leborítottam és hagytam,
hogy a gríz szemek minden folyadékot magukba szívjanak, hagytam kihűlni.

- A tésztához a tejet, mézet, vajat, cukrot, tojást, gőz fölött habosra kevertem,
majd hozzáadtam a szódabikarbónát. Levettem a melegről és hozzákevertem a lisztet.
Gyorsan kell vele dolgozni, mert "melegen" a tészta könnyebben dolgozható,
hidegen könnyen szakad.
- A tésztát pihentetés nélkül kétfelé vettem és vékonyra nyújtottam.
A munkalapot megszórtam (enyhén) liszttel, a tetejére folpack fóliát borítottam és vele együtt nyújtottam vékonyra a tésztát. A fóliával együtt emeltem át a tepsire. Könnyebb így dolgozni,
nem kell lisztezni, és nem szakad, az egyenletes vastagság is megmarad.





- Középen bejelöltem és a forró előmelegített sütőben 7-8 perc alatt megsütöttem.
Gyorsan sül, mert mézes és igen vékony a tészta.
A másikkal is ugyanígy jártam el.

- A kisült lapokat, még forrón kettévágtam az előre bejelölt helyen.

- A vajat a porcukorral habosra kevertem,
majd apránként hozzákevertem (géppel) 500 g kihűlt tejbegrízt.
Addig kevertem, még az egész könnyű, habos krémmé lett.

- Kiválasztottam a legszebb lapot, ez lett a legfelső, a sütemény teteje.

Összeállítás
A legfelső lap kivételével, tehát 3 lapot, megkentem lekvárral és szétosztottam minden lapon
(a lekváron) a krémet. Nem könnyű a lekváron szétkenni a krémet, de két villával nem vészes.


 


 - Egymásra raktam, majd rákerült a felső lap is.
Befedtem a "használt" folpack fóliával és ráborítottam egy másik tepsit,
a tepsire meg 1 kg-os  nehezéket tettem.
Így maradt másnap reggelig.
(Tehát min. egy éjszakát hagyjuk puhulni!)
- Akkor elkészítettem a mázat.
A csokoládét gőz fölött megolvasztottam, elkevertem az olajjal és ráöntöttem,
majd elsimítottam a süteményen.
Hagytam megdermedni.

- Később, forró vízbe mártott, megtörölt késsel szeleteltem.


Megjegyzés
- A tésztából én így, két lapot szoktam sütni (ez így normál tepsi nagyságú),
majd kettévágom (lásd kép).
Lehet rögtön négyfelé venni a tésztát, és 4 db A4-es nagyságú lapot sütni.
Nekem az első változat a megszokott, az egyszerűbb.
- Kétféle módon szoktam megtölteni.
Az egyik ahogy most leírtam, ezt szeretem jobban, kicsit nehezebb a lekváron szétteríteni a krémet,
de könnyebben megpuhul. A  lap a lekvárt szívja magába és nem a krémet.
A másik esetben, ahogy az eredeti recept is szól,
az 1. és 3. lapra kenem a krémet és a 2. lapra a lekvárt.

2013. április 3., szerda

Meggyes-mákos bejgli kelesztés nélkül



Nem az első eset, hogy kelesztés nélkül sütöttem meg a bejglit, itt már írtam róla.


 


Nem sokban tértem el, csak piciket, itt-ott.
A meggyes-mákos töltelék pedig remek dolog.



Bejgli kelesztés nélkül 


 


Hozzávalók
Tészta
500 g liszt
30 g élesztő
250 g feldarabolt puha vaj
80 g cukor
  100 g tejföl
annyi tejszín, amennyit fölvesz, most 140 mg.
pici só

Töltelék
400 g mák
200 g cukor
200 g forró tej
60 g rumos meggy leve
150 g magozott rumos meggy*

+ 1 tojás a kenéshez

Először elkészítettem a tölteléket.
 A mákot egy tálba szórtam és leöntöttem a forró tejjel, elkevertem. Vártam 5 percet és hozzáadtam a meggynek a levét, elkevertem, majd amikor langyosra hűlt, akkor a cukrot.  Hagytam, hogy kihűljön.
Elkészítettem a tepsit, tettem rá papírt.
A tésztához kimértem a lisztet, cukrot, sót, összekevertem. A tejszínt meglangyosítottam és belemorzsoltam az élesztőt, hagytam hogy felfusson/elfusson. (Nem akartam felfuttatni, csak elkeverni, de közbejött valami.
A pohárban az élesztő és a tejszín...nos így jártam, felfutott és elfutott :).


Édesanyám sokszor bízta rám ezt a műveletet éspersze mindig mondta, hogy nagyobb edénybe tegyem....:)






Összeállítottam a tésztát. Hozzáadtam a tejfölt, tejszínt a vajat és összekevertem a géppel.
Addig kevertem amíg egy gombóccá állt össze a tészta. 
A munkalapra raktam és kézzel megdolgoztam a tésztát. Letakartam, 10 percig pihentettem, majd 
négyfelé vettem, egyenként gombócot formáztam belőlük.
Kinyújtottam, rákentem a mákot és megszórtam a lecsorgatott meggyel. 
Feltekertem és a tepsire raktam. Így jártam el a többivel is.
A tepsin megkentem a  tojássárgájával, amihez előtte 1 tk vizet adtam.
 Hagytam 5 percet, hogy rászáradjon.
Megkentem a tojásfehérjével és a rúd közepét több helyen megszurkáltam az aljáig, egy evőpálcikával.
Beraktam a hideg sütőbe, amit bekapcsoltam 180 fokra. 30 perc alatt megsütöttem. 
A sütőt elzártam, az ajtót résnyire nyitottam és bent hagytam a süteményt kihűlni.

Nagyon finom omlós a tésztája. A mák és a meggy párosítás remek döntés.
Bár nem lett túl magas, de nem repedt ki.




*Rumos meggy
Édesanyám receptje szerint, süteményekbe.
Ezt a meggyet még 2 éve tettem el.
Kimagoztam, alaposan megtöltöttem az üveget, a tetejére rumot öntöttem.
Semmi mást. A meggy, a saját leve és a rum.
Nedves dunsztban dunsztolom.
Nyáron tervezek újra eltenni, mert már fogytán. Akkor leírom részletesebben.






2013. április 2., kedd

Ünnepi meglepetés



Egy macska, egy madárfióka és egy kávé. Hogy mi közük egymáshoz, rögtön kiderül.

A Macska, a három macskánk közül, a mama, akit egy lakatlan területen, a közlekedési út szélén, 
pár hetes nagyságában találtunk. Nem most volt, már több mint 8 éve. 

Csodálatos macsek, igazi szeretetgombóc, hihetetlen egyéniség, gyönyörű napokat éltünk, 
élünk meg együtt, mindig kész a meglepetésre.
A macsek a reggeli sétáról egy pici cinegével érkezett. 
A madárkát, mint máskor is, készségesen adta át a Fiamnak. 
Hamar kiderült, hogy a madárka, természetesen épségben, sérülés nélkül érkezett a cica szájában, 
de nem tud repülni. Nem azért, mert már nem tud, hanem, még nem tud.




 Fióka. 
Életerős, életrevaló kis teremtés.
Feltehetően, a nagy szélben kiesett a fészekből.
A cica,  simogatás, dicséret után, enni kapott.
A madárkát, némi melengetés, szeretgetés, ámulás-bámulás (és fotó) után, kivittük a kertbe. 




Azonnal hatalmas kiabálásba kezdett, teljesen felbolydult a kert,
 hirtelen mintha minden madár a megmentésébe fogott volna.
 Talán ez is történt....
Gondoltuk, a Sorsra bízzuk a csibét, e mellett szemmel tartjuk.
 Ha ott marad, ahová tettük, akkor visszahozzuk és kitudja mit teszünk. 
A házba be kellett jönnünk, hisz ott kint zavartunk volna, de az ablakból egy darabig mindent láttunk, 
illetve csak a kicsit láttuk, amint 1/2-1 métereket reppen, majd eltűnik a szemünk elől.
Nem sok idő múlva már nem volt kiabálás, nem is találtuk meg.

"De jó lenne tudni, mi történt" vággyal a szívemben mentem a konyhába, gondoltam készítek 
egy finom kávét magamnak, vigasztalásul.
Géppel készítettem a macchiato-t (tejhabos kávé), beletettem a kanalat, majd a hűtőbe visszatettem a tejet. 
Visszafordultam a kávémért és akkor egy éles kiáltás hagyta el a számat a meglepetéstől.
A kávém így nézett ki:




Most a Családom szaladt össze, azt hitték valami bajom történt.




Mindenki azt gondol amit akar, én nem tudok ilyen madarat rajzolni a kávéhabba, 
sőt semmilyen madarat nem tudok.
Egyet tudok, hogy mindig megkapjuk az üzenetet, jelek, jelképek, érzések, hangok, illatok,...... útján......





2013. március 23., szombat

Csokoládéhab-torta mandulagrillázzsal


A boldog 14 éves, születésnapjára.
Csokoládé, karamell és mandula.
Egy kívánsága volt előtte: hogy én készítsem. 
Egy megállapítása utána: hogy ilyen finom még sosem volt a születésnapi tortája.
 :)




Volt egy elképzelésem, de egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy sikerül kiviteleznem. 
Volt időm, hát kockáztattam.
Azt terveztem, hogy két szereplőre helyezem a hangsúlyt, a csokoládéra és a karamellre.
Így csokoládé került a tésztába, csokoládé az alapja a krémnek és a díszítésként is került rá csokoládé.
A karamell pedig a madulaforgáccsal, grillázsként ékeskedett.


Csokoládéhab-torta
 



 Hozzávalók

Tészta
4 db nagy tojás
75 - 25  gr cukor
4 ek (35 gr) forró víz
30 gr teavaj
50 gr 72 %--os csokoládé
30 gr kakaópor
pici tengerisó
90 gr finomliszt

Krém
150 + 350 ml habtejszín
250 gr 72 %-os csokoládé
1 tk agar-agar (helyettesíthető zselatinnal)

Grillázs
300 gr kristálycukor
70 gr szeletelt mandula  (lapok)
1 tk ecet
0,5 dl víz
-----------
1 ek étolaj 

Összeállítás
 1 ek kakaópor 
25 gr csokoládé
150 gr apró darabos vaníliás őszibarack "befőtt" (más is lehet, sőt el is maradhat)
egy marék  (kicsi) a ganache-ból,


 


Előkészítettem a 22 cm átmérőjű kapcsos tortasütőt, az aljába és oldalához is sütőpapírt szabtam,
kibéleltem vele. 
A sütőt 160 fokra előmelegítettem.
 Elkészítettem a tésztát.
A tojásokat kettéválasztottam: a fehérjékhez hozzáadtam 25 gr cukrot és kemény habbá vertem.
A sárgákhoz szintén hozzáadtam a 75 gr cukrot, a kevés sót és habosra kevertem (géppel) egészen fehéredésig. A 2. harmadban hozzácsorgattam kanalanként a forró vizet.
A vajat megolvasztottam, hozzákevertem  a csokoládét.
Langyosan a cukros tojáshoz csorgattam, belekevertem.
 A lisztet és kakaót kimértem, majd együtt a cukros csokoládés tojásba szitáltam és immár fakanállal beleforgattam, hozzáadtam a hab 1/3-át is. Végül az összes habbal összeforgattam.
A tortasütőbe simítottam és 160 fokon (légkeverés) tűpróbáig sütöttem (25 perc).
Rácsra tettem, kihűtöttem.

Elkészítettem a grillázst.
A kristálycukrot egy lábasba mértem(1,5 literes) és az ecetes vizet rácsorgattam.
Lassú tűzön keverés nélkül, időnként az edényt megmozgatva, hagytam, hogy a cukor karamellizálódjon.
Ez lassú tűzön jó sok idő, 15-20 perc is lehet, de az utolsó percekben résen kell lenni! Bizony izgalmamban, nem voltam a helyzet magaslatán és az első adag tönkrement :( de a másodiknál nem hagytam neki esélyt.
Akkor jó amikor akácméz színű, akkor azonnal le kell venni, mert a forró edényben még tovább pirul.
A grillázs készítéshez a márványlap a tökéletes, van is nekem, de most olyan kicsi mennyiséget készítettem, hogy nem akartam előszedni (meg nincs is mindenkinek, ezért gondoltam, hogy megmutatom, hogyan szoktam ebben az esetben). Egy fém tepsire, duplán terítettem alufóliát.
Ahová a grillázs kerül majd, azon a területen szétkenetem 1 ek olajat.
Rászórtam vékony rétegben a mandula lapokat, majd kétszerre rácsorgattam a karamellt. Az első percekben még az akácméz színűt, 2-3 perc elteltével már ugyanez virágméz színre váltott.
Ilyenkor még nagyon forró, az edényben tovább pirul, nagyon óvatosan kell vele bánni. Egy spatula segítségével "kevertem" -forgattam mandulaforgácsot és karamellt, hogy mindenhol bevonja.
Az olajos fóliáról könnyen lejön ha kihűl, ezért hagytam is hogy kihűljön.




Elkészítettem a krémet.
A 150 ml tejszínt felmelegítettem és elkevertem benne a 250 gr apró darabokra tört csokoládét.
25 ml tejszínben elkevertem az agar-agart, majd előírás szerint összeforraltam.
A 350 ml hideg tejszínt (amit előtte rövid időre még a fagyasztóba is betettem, hogy alaposan hideg legyen) habbá vertem.
Nagyon pici mennyiségenként, szinte csak cseppenként hozzáadtam az algát, majd a alig langyos tejszínes csokoládé krémet, amiből félretettem egy maroknyit. (Ettől izgultam, hogy sikerül-e kiviteleznem. Hisz az alga ha teljesen lehűl, megköt, illetve a tejszínes csokoládé is megdermed ha teljesen kihűtöm, a tejszínhab meg tönkre mehet a langyos dolgoktól...hála, tökéletesen sikerült eltalálnom a hőmérsékleteket.)
Az egész egy könnyű csokoládéhab lett.

Következett a torta összeállítása.
A tortalap elvágásához, -amit legkönnyebben egy erős cérnával tudunk megtenni- segítséget kértem.
A Barátnőm, a kihűlt tortalapra tette a két szép kezét, megkértem, hogy határozottan nyomja le,
én pedig 3 lappá vágtam fűrészelő mozdulatokkal a tésztát.
A lapokat szétraktam sütőpapírra.
A grillázs egy részét mozsárban, apró darabokra törtem.
A legalsó lapra, rákanalaztam a krém 1/3-át, majd elsimítottam, megszórtam az apróra tört grillázzsal. Ráfektettem a következő lapot, erre öntöttem, szétkentem a barackbefőttet, majd a krém 2. harmadát. Szétsimítottam, majd ezt is megszórtam grillázzsal.
Rákerült a 3. lap.
A maradék krémmel bevontam a tortát.
A tetejére csokoládét forgácsoltam, középre halmoztam a nagyobb darabokban hagyott grillázst.
A maréknyi csokoládé ganache-ból pici szabálytalan golyóbisokat készítettem, megforgattam kakaóporban és ezt is a torta tetejére halmoztam.





Hűtőbe tettem, hogy tálalás előttig alaposan kihűljön.







2013. február 24., vasárnap

Tengelic mentés



 Ebédhez közeledett az idő, készen voltam mindennel. 
Szólítottam a Fiúkat, s gondoltam, kihasználom a pár percet, amíg leérkeznek. 
Az eső ömlött. Szürkeség borult a tájra, a házban elég sötét volt. 
Fotózni szerettem volna, egy Jácintot, hogy a képpel üdvözöljem új látogatóm.
Kiléptem a teraszajtón. Kezemben a virág és a fényképezőgép. 
Természetesen odanéztem.
 Mindig odanézek, szeretem látni a sok-sok madarat, amint dúskálnak a jóban. 
A madáretető közelében "pont" egy "repülő" macskát láttam, amint éppen elkap egy kicsi madarat. 
Szóltam neki, magamhoz hívtam. S bármilyen furcsa, de madárral a szájában, hozzám jött. 
Nem először fordult elő, a jól ismert forgatókönyv szerint történt minden. 
Láttam, hogy él a madár, egy Tengelic.
 Pont olyan gyengéden, de határozottan tudja megfogni, mint a gyermekeit, annak idején. 
Megsimogattam és kértem, hogy adja ide. 
Ide adta. A szemében az a fajta kifejezés: hát persze, hisz neked hoztam.
A kezemben tartottam. Ájult, kicsiny, de meleg test, belesimult a bal tenyerembe.




A jobbal a cicát simogattam. Csodálatos teremtés. Örömet "akar" adni nekem.
A szívem megtelt szeretettel, ekkor még vággyal telt szeretettel: 
életben kell maradnod, gondoltam magamban :)
Bejöttünk a házba.
A Cica leült és tisztítgatta, szárítgatta csuromvizes bundáját. 
A Kutyi, rögtön kiszimatolta az idegen illatot. Megmutattam neki a mozdulatlan Madárkát. 
Imádkoztam. Előbb arra vágyva, hogy életben maradjon, később, bár hittel telve
 hogy így lesz, de már elfogadva, bármi lesz. 
Nem tudtam miért kellett így történni, és azt sem, mi lehet a célja.
Nem tudtam, miért kell megtapasztalnom.
A Fiúk már megérkeztek ebédhez. Egyáltalán nem csodálkoztak a "látványon",
 mindenkinek természetes volt, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt.
A segítségükkel tálaltam az ebédet, szépen sorjában.
A Madárka mindvégig a bal tenyerembe simult, de egyre melegebb lett, egyre élettel teltebbé vált.
Az ebéd végére, megmozdította icike-picike fejét. 




Akkor már tudtam, hogy sikerül életben maradnia.
Így is történt. Kb. fél óra telt el. Mocorgásba fogott, egyre élénkebb, érdeklődőbb lett. 
Egyszer csak éreztem:  kész a repülésre.




Felmentem a Fiúkhoz, hogy együtt éljük át a szabadon engedés élményét...
...mert az leírhatatlan élmény, amikor egy madár felrepül a kezeink közül :)
Kinyitották az ablakot, kitártam a kezem.
Ült még picit.




Majd, felrepült.
.
.
.
.
Erőteljesen suhant a levegőben. A 20 m-re lévő barackfán landolt.




Lementem, felöltöztem, kimentem megnézni.
Ott ült, nézelődött. 
Várt a pillanatra, hogy csatlakozzon a többiekhez. 




1 perc múlva, magabiztosan elrepült a sűrűn álló fák irányába. 




A eső még mindig zuhogott.
Szívem csordulásig telt hálával, örömmel.
Bejöttem és ölembe vettem "A" macskát. 
Megköszöntem az Égieknek, hogy részévé válhattam az eseményeknek.



2013. január 1., kedd

Új év



Ilyentájt Mindenki szépet és jót mond a Társainak, én is,
 meg azt, hogy ne feledjük, ha nehézségünk támad a Földön,
 nézzünk fel az Égre: mindig van megoldás ♥

A képen a Tejút látható ♥



(Kép forrása: http://images.search.conduit.com/ImagePreview/?q=milky+way&ctid=CT3220468&searchsource=15&CUI=UN52611480606719859&start=0&pos=19)


2012. december 31., hétfő

Fűszeres-narancsos csokoládétorta


A Férjemék karácsonyi céges összejövetelükre készítettem eme finomság nővérét.
Akkor nem tudtam lefotózni, szinte díszítetlenül küldtem a szállításra való tekintettel
(mert ugye a Férjem vezetett :).
Szerencsére ízletesnek bizonyult, többen kérték a receptet, így mit volt mit tenni, újra elkészítettem.
A tésztájába sok kakaót és "karácsonyi fűszerkeveréket" tettem, friss narancszselével áztattam át, a krém pedig nagyon tömény tejszínes csokoládé (ganache), amihez vajat kevertem. 



 
Tetejére kevés fehércsokoládét csorgattam/reszeltem
(most, a cégesre, étcsokoládéval öntöttem le).




Fűszeres-narancsos csokoládétorta

Hozzávalók

Tészta
(A tészta két lap, két tortának is elegendő, de elkészíthető úgy is, hogy közé töltjük a krémet.)
4 db tojás 
80 gr cukor
pici tengerisó
100 gr rétesliszt
20 gr kakaópor 
20 gr sütőpor (foszfátmentes/alnatura dm)
20 gr karácsonyi fűszerkeverék (spar prénium)

Krém
400 gr 70 %-os étcsokoládé (ikea)
400 ml habtejszín
100 gr vaj

Narancszselé/dzsem
200 gr forró narancsdzsem
vagy
1 kg (bruttó) narancs
200 gr cukor

Díszítés
70 gr fehércsokoládé
2 ek olaj




A sütőt bemelegítettem 175 fokra, (légkeverés). 
A kapcsos tortasütőbe sütőpapírt szabtam.
A tésztához a tojásokat szétválasztottam: 3 db sárgája egyik tálba, 3 db fehérje másik tálba, 
1 db egész tojás a sárgákhoz.
A sárgákat (és a egészet) a cukorral habosra kevertem (fehéredésig). 
A fehérjéket egy csepp sóval kemény habbá vertem.
A lisztbe szitáltam a kakaót és a sütőport és a fűszerkeveréket, összekevertem.
A cukros sárgákhoz fakanállal több lépésben hozzáforgattam a lisztes keveréket és a habot: lisztes 1/3-a, hab 1/3-a, összekevertem, következett újabb 1/3 és újabb 1/3.
Belesimítottam sütőformába és 23 perc alatt megsütöttem (tűpróba! ez az én sütőmre vonatkozik).
Közben elkészítettem a narancszselét: a narancsokat megmostam, töröltem, éles késsel héjuktól megfosztottam (fehértől is) és feldaraboltam, úgy hogy minél kevesebb fehér hártya maradjon benne.
Rászórtam a cukor egy részét, a többi cukrot összekevertem a dzsemfix-el.
A narancsokat összeforraltam a cukorral és mikor a leve már koncentráltabbá vált, hozzákevertem a dzsemfixes cukrot. Besűrítettem. (Tulajdonképpen egy narancszselét, dzsemet készítettem előírásszerűen, kevesebb cukorral.) ebből marad!, csak 200 gr-ra van szükség, de nagyon finom lesz egyik reggel egy pár szelet kaláccsal :)
A megsült tortalapot 20 percet pihentettem/hűtöttem, majd ketté vágtam, az egyik felét eltettem, teljesen kihűtöttem, folpackba csomagoltam és a közeljövőben egy másik krémmel töltöm, vagy másképpen használom fel.
 A lap vágott felére kentem a forró narancszselét, teljesen tocsogósra, hogy "átázzon".
Elkészítettem a krémet.
Vízgőzben (lábosban forraltam a vizet, fölé egy fémtálban a tejszín/csokoládé, az alja nem ért a zubogó vízbe) összemelegítettem a tejszínt a csokoládéval. Amikor a csokoládé 2/3-a már elolvadt, levettem és botmixerrel összedolgoztam, beledolgoztam a puha vajat is.
A tortalapot visszatettem a kapcsosba és ráöntöttem a krémet. 
Kész is lett, hűvösre tettem.
 Másnap a fehércsokoládét hasonlóan megolvasztottam, csak 2 ek olajat tettem bele. 
Ezzel díszítettem.

Forró vízbe mártott, megtörölt késsel ajánlott szeletelni.




Tudástár :)
Hogyan lesz a kakaóbabból kakaó?