2012. január 2., hétfő

Mézes zserbó



Még a két ünnep között készítettem és már el is fogyott...



...a kép még előtte készült.


Anyám sütő - főző Asszony volt és ezt a tudományát nem csak családon belül gyakorolta,
hanem ilyen - olyan megbízásokat is vállalt: pl. rendszeres volt, hogy több száz személy részére
- persze segítséggel- készítette el a lakodalmi menüt, amely tartalmazta a teljes ételsor mellett,
az ebédre sütött rétest, a tortákat, apró süteményeket. Ilyen alkalmakkor kis papírfecnikre írta fel mit szeretne sütni - azt mondta, ez fér el a zsebében - a listát, illetve esetenként a mennyiségeket.
Neki nem volt receptes füzete, fejben tartotta.
Ilyeneket mondott, amikor kérdeztem egy-egy receptről: " úgy is érzed " " úgy is látod "
" az adja magát ". Valamikor régen a kérésemre kezdtük el feljegyezni a kedvenceket.
Az egyiket lefotóztam ez látható itt, felhívom a figyelmet a mennyiségekre.




Sok mindenben igaza volt " az úgy is érzed "-ben is, csak akkor még nem tudtam, hogy ehhez idő kell, tapasztalat. Ma már valóban érzem. Sajnos arra is rá kellett jönnöm az idők során, hogy hiába van meg a recept, hiába sütjük meg, soha nem kapjuk vissza azt az ízt/azt az élményt amit annak idején, mert hiányzik 
az a " plusz " amit csak Ő tudott hozzátenni: Ő MAGÁT. Az elmúlt. 
Magával vitte az Édesanyánk, a Nagymama, a Nagynéni, kinek ki.
Nekünk maradtak az írott receptek, az emlékek és az a lehetőség hogy ízeket/élményeket 
alkossunk amihez hozzátesszük a magunk " plusz "-át, magunkat és 
megajándékozzuk vele a szeretetteinket.


Szeretem a magam receptjét megalkotni.
Ehhez több receptet is átböngészek vagy megsütök, még végül kialakítom a sajátom.
Most is ezt tettem.

Mézes zserbó

Hozzávalók

Tésztához
500 g "univerzális" vagy finomliszt
15 g szódabikarbóna
1 citrom vagy narancs reszelt héja
3 db tojássárgája
200g vaníliás kristálycukor ( házi )
130 g repceméz
125 ml tej
tetszés szerint mézes fűszerek

Krémhez
1 l tej
1 egész Vanília magjai
250 g kristálycukor
1 csipet só
130 g búzadara
200 + 30 g vaj

Mázhoz
200 g étcsokoládé
3 ek étolaj

+ baracklekvár kb. 250 g

A tejet összemelegítem a porcukorral és a mézzel, éppen csak annyira, hogy elolvadjon a cukor.
A lisztet összekeverem a szódabikarbónával, sóval, fűszerekkel, a tojássárgáját a közepébe teszem, 
majd nyakon öntöm a langyos tejes keverékkel.
Összedolgozom, majd folpackba csomagolva a hűtőbe teszem éjszakára.
Másnap előkészítek két tepsit, a hátukra sütőpapírt terítek, a tésztát négy egyenlő részre osztom, 
kicsi gombóccá formázom és bekapcsolom a sütőt 180 fokra.
Az első gombócot lisztezett felületen kinyújtom 1 - 2 mm vastagságúra, tepsi nagyságúra és a tetejére egy folpack csíkot simítok ( ahogy a képen ), hogy könnyebb legyen szakadás mentesen áthelyeznem a tepsire 
( mert bizony ez a tészta ragad és szakad ).




A nyújtófára feltekerem és áthelyezem a tepsire.




Kiterítem és lehúzom a folpackot róla ( félreteszem a következő tésztához ).

A tésztát 10 -11 perc alatt mézszínűre sütöm. Közben kinyújtom a következő gombócot, 
végül mind a négyet és mind a négyet megsütöm.
Ha megsült sütőpapírostól az asztalon hagyom hűlni, majd egymás tetejére rakom.




Elkészítem a krémet: A tejbe keverem a cukrot, sót, a vanília magjait, beledobom a rudat is 
( végén majd kiveszem ) és elkeverem benne a grízt. Lassú tűzön folyamatosan kevergetve megfőzöm, 
a végén hozzáadok 30 gr vajat, leborítom és hagyom, hogy a grízszemek "kipattogjanak".
A 200 gr vajat habosra keverem és hozzáadagolom a kihűlt tejbegrízt, alaposan kikeverem.

Következik a sütemény összeállítása: kiválasztom a legszebb lapot és félreteszem a tetejének. 
Egy lapot megkenek a krém felével, majd ráhelyezem a következő lapot, amit megkenek lekvárral
 ( alaposan ) erre újra lap kerül, amire a krém második fele, tetejére a legszebb lap.
Egy tepsit teszek az egészre és valami nehezéket ( én a teli teáskannát ) ami pont annyira nyomja/préseli össze a sütinket, amennyire kívánatos. Így marad éjszakára. Másnap reggel kenem le a gőz felett megmelegített csokival, amibe 3 ek étolajat kevertem.





Hagyom megdermedni a mázat, majd körbevágom a szélét ( ha azonnal nem fogy el, 
lesz belőle kókuszgolyó ). Egy kancsóba forróvizet készítek és beleteszek két kést amivel szeletelni fogok. 
A vízből kivéve, papírtörölközővel megtörlöm és tetszés szerinti szeletekre vágom.




Fenomenális.....


3 megjegyzés:

  1. "hiába van meg a recept, hiába sütjük meg, soha nem kapjuk vissza azt az ízt/azt az élményt amit annak idején, mert hiányzik az a " plusz " amit csak Ő tudott hozzátenni: Ő MAGÁT."

    milyen szépen megfogalmaztad... mindig is éreztem ezt, tényleg, de most olyan egyszerű és érthető lett!

    VálaszTörlés