Nálunk a kenyérsütés majd mindennapos dolog, hogy mindennapos, vagy majd mindennapos csak azon múlik, hogy milyen gyorsan fogyasztjuk el. Van vendég, vagy nincs, kellett a napi menühöz vagy nem stb. Kenyeret nagyon de nagyon ritkán veszünk, csak is akkor ha valaki a boltira vágyik, előfordul:)
Kenyérben is szeretem a változatosságot.
Szeretek kitalálni dolgokat, kísérletezni az ízekkel.
Ezért egymás után sosincs kétszer ugyanolyan kenyér vagy péksütemény, mindig változik valami.
A cukkinist és paradicsomost követően, volt még egy nagyon magos és most ez a krumplis.
Régen sütöttem, a blog írás óta még nem is sütöttem úgy, hogy mértem volna a hozzávalókat.
Így fogalmam sem volt, hogy általában mennyi krumplit szoktam bele tenni.
Mindig érzésre tettem, eddig.
Mérlegem sem volt, anélkül sütöttem főztem és nagyon jól elboldogultam.
Nem emlékszem, hogy valaha is kidobtam volna valamit azért mert nem sikerült.
De ez régen volt, a blog írás kezdetével egyidőben beszereztem egy mérleget is.
Krumplis kenyér
Hozzávalók
Előtészta
200 gr finomliszt
200 gr langyos víz
1 tk (20 gr) méz
20 gr friss élesztő
+
100 gr finomliszt
130 gr búzadara
170 gr teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
2 tk tengerisó
150 gr finomra tört krumpli ( kihűlt )
50 gr kukoricaolaj
70 gr víz
A 200 gr finomlisztet fellazítottam a kezemmel és belemorzsoltam az élesztőt, belecsorgattam a mézet és a vízzel összekevertem. Felfuttattam: légmentesen letakartam a tálat és a Napra tettem.
Ez a legjobb módszer, mert így a Nap, amely válogatás nélkül osztja Fényét, átjárja a kenyerünket,
belekódolja a viszonzás-várás nélküli szeretet érzését:))
Egy óra múlva hozzáadtam a liszteket, vizet, olajat, sót, a főtt tört krumplit és 10 perc alatt
ruganyos tésztát dagasztottam belőle.
( Ha nem pontosan megadott receptet követek, hanem magam eszeltem ki, akkor mindig úgy szoktam, hogy összeállítom az alapokat, majd végül adagolom hozzá a finomlisztet.
Ezt úgy teszem, hogy megmérem zacskóstól a lisztet. Adagolom a kenyértésztához, annyit amennyit felvesz, majd a végén, amikor jónak ítélem, újra megmérem a lisztet amennyi a zacskóban maradt. Kivonok.)
A kész tésztából cipót formáztam, bekentem olajjal, megszórtam egy kevés teljes kiőrlésű liszttel és - a közben igen megszeretett - vaslábosba tettem. Hagytam, hogy duplájára keljen ( 1 óra ).
A sütőt közben előmelegítettem 200 fokra.
A kenyeret, most fedetlenül 35 perc alatt sütöttem meg a párás sütőben
( a kenyérrel egy időben 1 dl vizet löttyintettem a sütő aljába ).
Rácsra tettem hűlni.
Megjegyzés
- Minden krumpli más, így előfordulhat, hogy kevéssel több vagy kevesebb lisztre van szükség,
a cél a selymes tapintású, nem ragacsos és nem kemény tészta.
- Minden sütő más, így a sütési idő csak irányadó, a saját tapasztalat megszerzése a cél:)
Ha a kenyér megkopogtatva kongó hangot ad, akkor jó. Némi gyakorlattal ezt a tetején megkopogtatva - még a sütőedényben, sülés közben - is meglehet hallani, de a végén ajánlott bizonyosságot szerezni:)
---------------------------------------
A napokban Hajni is sütött krumplis kenyeret, érdemes az is tanulmányozni:)
Részemről a régi kovásszal készült fehér kenyeret szeretem. Tudom maradi dolog. Mégis feledhetetlenek a Mama sütötte kenyerek.
VálaszTörlés:))
Igen, megértelek, én is Édesanyám kenyerét szeretném....A falu egyrészének Ő sütötte, természetesen kemencében, amit Apám épített:) egész hétre, egy egész nap a kenyérsütésről szólt:)
TörlésMost más idők járnak...és én hálás vagyok a sorsnak, hogy a gyermekem, megtapasztalja ezt és Ő erre fog majd emlékezni:)
Nem maradi dolog, legalább is én nem úgy gondolom, hogy ez maradi dolog lenne:)))
Szép lett a kenyered! Az a lábosod nagyon jó lehet, csodásan magasra nő benne a kenyér.
VálaszTörlésKöszönöm:)
TörlésHamarosan a Te krumplisodat sütöm:)
Nagyon szép kenyeret sütöttél ismét. :) Krumplit még nem, de pelyhet már tettem kenyérbe, hasonló lehet gondolom a tulajdonságuk.
VálaszTörlésHát minkettő finom, bár minden kenyér finom, ha jól van elkészítve:)))Ugye?:)))
TörlésSzép vasárnapot!