Kovászos uborka meggyfaággal-levéllel

Egy évvel ezelőtt amikor megírtam a Kovászos uborka krumplival érlelve bejegyzést,
Anikó, "Zsanuária Asszony" az első hozzászólások között felhívta a figyelmem a meggyfaágra-levélre.

Íme, ide másolom:

"Én meg meggyfaággal /levéllel együtt/ kovászolom, isteni finom lesz attól is és nincs az a szétmálló kenyér rajta:-)))Egy leveles ágacskát és kaprot, meg sok fokhagymagerezdet teszek alulra és egy ágat meg felülre, 3-4 nap után tökéletes kovászos uborka van, isteni lével:-))))"

 

Akkor elterveztem, hogy bizony elkészítem így is, majd tavaly nem került rá sor.

Most viszont ezzel nyitottam a kovászos uborka szezonját :)

Közben persze másoktól is érdeklődtem, mennyire ismert ez a módszer.

Hát igen meglepődtem, mert ismert. 

Több megyében élő Barátomhoz is eljuttattam a kérdést és 5-ből ketten ismerték. 

Az emlékeim között kutakodva, tudom, hogy Édesanyám konyhájában is megtalálható volt 

a meggyfalevél az uborkával összefüggésben, de az, nem a kovászos uborka volt.

Egy szó, mint száz, elkészítettem és bizony megosztásra tökéletesen megfelelőnek találtam.

A meggyfa ágától/levelétől nem csak "kovászolódott"  az uborkánk,
hanem a meggyfa ága ízben is hozzátett: mélyebben, megbújik benne a meggy íze/aromája.

Igazi kulináris csemege.

Kovászos uborka meggyfaággal-levéllel

Hozzávalók

5 literes üvegben készítettem, a Fiam segítségével

 2,5 kg uborka (vagy kevéssel több)

1 fej fokhagyma

1 nagy csokor kapor*

3 ág (kb. 20 cm hosszúságú) meggyfaág levéllel együtt

2,5 liter meleg víz

2,5 evőkanál só (púposan)

 

Az uborkát egy zöldségmosó szivaccsal ( egy durvább bevonatút használok erre a feladatra ) 

megmostam és a végén leöblítettem folyóvíz alatt.

A végét  -ahol kapaszkodott a szárhoz-  levágtam, kb. olyan 1/2 cm-t.

A végüket erről is - arról is bevágtuk keresztirányban.

Az 5 literes üveg aljára raktam a megmosott kapor felét és a fele meggyfaágat levéllel együtt. 

Állítva sorba beraktuk az uborkákat, közé betűztünk a kapor vastag szárából 

és a fokhagymát is oda dugdostuk.

Tetejére a maradék kaprot és a maradék meggyfaágat levéllel együtt.

A sót összekevertem a meleg vízzel és az uborkára öntöttem. Kiraktam a délutáni Napra. 

Tudom, hogy az éréshez melegre és nem a Fényre van szükség, de nekem a Fény legalább olyan fontos!

 Szerda délután történt mindez, és tegnap este már "érett" volt az uborka.

Az éjszakát még kint töltötte, így ma reggelre lehűlt.

Ami marad belőle, azt átrakom egy lezárható dobozba, felöntöm lével és a hűtőben tárolom.

Megjegyzés

- A kovászos uborkához  -tapasztalatom szerint-  a "beérett" kapor  -ernyőstől együtt- 
sokkal finomabb, már "többet tud" , mint haragoszöld zsenge társai.

- 1 liter vízhez 1 ek sót teszünk, ez egyfajta alapszabály, ettől fölfelé ellehet, lefelé nem tanácsos eltérni.

- Amennyiben meleg vízzel indítunk, időt nyerünk :)

- Nem szoktam éjszakára bevinni az uborkát (hogy ne hűljön le), ahol hagyta a Nap este,
ott találja reggel, azaz olyan helyre szoktam tenni, ahol reggeltől-estig éri a Nap sugara.

- Az uborka melegtől függően 2-3-4 nap alatt érik be, 2 nap elteltével már lehet kóstolni, 

de kóstolás nélkül is látszik a színén.

- A meggyfát először sajnáltam, hogy lemetszek az ágacskájából, de a fa engedélyével ezt olyan helyről tettem, ahol nem feltűnő, esetleg csinosításra "szorul".

 Csodálatos a természet, hisz annyi mindent tud :)

A krumplival vagy meggyfaággal-levéllel készülő "kovászolás" miatt, nem kell lemondani a

 gluténérzékenyeknek sem, a "kovászos uborka" élvezetéről.

Szeretetrehangoltan a Facebookon