Follow by Email

2013. július 7., vasárnap

"...csak az élt..."




""Majd jön a nap, hogy térdeid megrogynak,
Ónná fakul arany hajkoronád
S bársony gyepén szép lankás homlokodnak
Az ősz húz végig sebző boronát.
Majd barna foltok állnak össze renyhén,
Mint túrós szemcsés megromlott tejen,
Vénség és oszlás vas törvénye rendjén,
E habfehér, habsima kézfejen.
Kevély örömöd, hogy szeretve voltál,
Mint hab, elszáll; elszáll, mint levegő;
Múltad rád bámul, mint egy fülledt lomtár,
S legszebb ruhád csak ékes szemfedő.
Felejtesz dicsőséget, szerepet,
S rájössz, hogy csak az élt, ki szeretett.""
(Ignotus: Shakespeare nyomán)






Itt olvastam :) Köszönöm.


2 megjegyzés: