Tojáskrém tízóraira

 

 

Mit vigyen a Gyermekünk az iskolába? kérdésre egy újabb ötlet, semmi különös, csupán a választékot bővíti.

 

Magos teljes kiőrlésű tönkölybúzából készült kenyérre halmoztam, spenótlevéllel és paradicsommal. 

A csomagba, még egy egész paprikát tettem. Az ital: szinte mindig tiszta víz:)

Szerintem tápláló, egészséges és bőséges, a 4 órai ebédig elegendő.

 

A feltétele, hogy legyen kéznél friss házi tojás (én csak is azt használok, de tudom tenyerén hordoz az élet:)

A tojásból készült szendvicskrémeket a "végtelenségig" variálhatjuk, biztos hogy akik fogyasztanak (fogyaszthatnak) tojást számtalan variációban készítik.

Amit ma én készítettem, csak alap, ötletindító:)

 

 

Tojáskrém

(3 személynek)

 

Hozzávalók

8 db tojás (ezek egészen aprók voltak)

60 gr puha vaj

1 csokor petrezselyem

tengerisó

frissen őrölt bors

------------

magos tönkölykenyér

spenótlevél

paradicsom

paprika

 

 

 

 

A tojást az este megfőztem, hogy teljesen kitudjon hűlni.

Tisztítás után lereszeltem. Hozzákevertem a vajat, a fűszereket és ollóval belevágtam a friss petrezselymet.

 

 

 

 

----------------------------

 

 

A kenyér tegnapelőtt készült, egyszerű, "gyorsan megvan" kategória.

Számtalan ilyen található az én alkotásaim között. Pl. ez a zabpelyhest és ezt a rozsost csak össze kell keverni, semmilyen szaktudást nem igényel, csak szívvel-lélekkel összekeverni és oda figyelni a sütésre:)

 Bárkinek megmutatom (személyes konzultáció szükséges:)

Erről a mostaniról nem készült leírás, mert nem mértem a hozzávalókat (az idő ugye felénk is futva jár:) de ezt az összetételt szem előtt tartva csak összekevertem, formába öntöttem és amikor megkelt megsütöttem.

 

 

 

 

Még egyszer hangsúlyozom, ezek a kenyerek nem szaktudást igényelnek, csak jelenlétet.

Kell egy jó szárazanyag-nedvesanyag arány. Össze kell keverni, formába rakni, hagyni, hogy megkeljen és akkor megsütni. Ami ezeken kívül kell, hogy  jelen legyünk: mi magunk (testben is, de azt nem hangsúlyoznám), ráhangolódjunk szellemben-lélekben.

A gondolataink ne az elmúlt napon járjanak, hanem azon, amit csinálunk éppen.

Mosolyogjon a lelkünk, mert azt fogjuk bele tenni.

Tudom nem könnyű, de idővel sikerülni fog!

 

Van aki azt gondolja biztos könnyű nekem és igaza van, tényleg az,

de nem azért és nem úgy ahogy gondolja:)

 

Ha lecseszett a főnökünk, hazafelé ráléptek az egyébként is fájó lábunkra, a gyereknek sem volt jó napja, a férj meg még csak ez után jön haza, ráadásul Ő nem hogy segítene, hanem Ő szorul támaszra, akkor bizony ember legyen a talpán aki tud mosolyogni és főleg kedve van kenyeret sütni.

Így nem is kell és nem is lehet, fölösleges.

Készítsünk egy teát, vagy fogjuk a kutyát és sétáljunk vele egyet (persze ha nincs, ezért nem kell beszerezni). Legyünk egyedül kicsit és hagyjuk magunk mögött a már elmúlt dolgokat, engedjük el. Húzzuk ki magunkat, tudatosan mozgassuk meg a testünket, ha lehet vegyünk három mély lélegzetet, orron be, szájon ki, megszakítva így a körforgást.

Igyuk meg a teát (vagy vizet vagy kávét, vagy amire vágyunk) és nézzünk szét magunk körül.

Annyi szépség van körülöttünk és ez nem annak függvénye hogy hol lakunk.

Én bárhol, bármikor találok szépséget, egy sötét pincében is, nyugodtam tegyen próbára aki akar:)

Töltődjünk fel (aki ezen kívül azt kérdezi: "jó de hogyan? segítségnek itt vagyok, írjon), legyünk összhangban, legyünk készen a nap további részére,  majd utána kiderül lenne-e kedvünk egy kenyeret sütni.

 Csak úgy csípőből. Ha van liszt és víz, nagy baj már nem lehet.

Mondjuk ha azt szeretnénk, hogy 2 óra alatt frissen sült kenyér illatozzon az asztalon - amikorra hazaér a férjünk -  akkor kell még valami élesztő féleség. Szűkszavúan ennyi:)))))

Ha mégsem megy, akkor sincs gond, vegyük meg a boltban és szeretettel simogassuk meg, tegyünk rá egy szimbólumot ami kedves nekünk (nem véletlenül áldják meg a kenyeret, nem véletlen, hogy pl. a katolikusok keresztet rajzolnak rá) lehet akár a kedvenc "óvodás jelünk" is, mindegy, csak olyan legyen ami nekünk kedves és már rendben is van minden.

 

Meg kell tanulni kézbe venni a sorsunkat!!!

 

Megjegyzés

- A kenyeret én sütöttem, frissen őrölt tönkölybúzából, teli van maggal.

- A zöldeket frissen szedtem le a saját kertünkben, közvetlenül előtte.

- A tojást T.-től kapom, aki azért vett csirkéket, mert a közös tojás beszerzési forrásunk megszűnt.

A csirkék felnőttek lettek és mindennap megajándékozzák szerető gazdájukat a kincset érő tojásokkal.

Tekintettel a közös "dolgainkra" én is kapok ezekből a tojásokból.

Ez már majdnem olyan, mintha saját lenne:)

Akinek van saját kertje, az tudja miről beszélek, akinek nincs és szeretne, annak csak kívánni tudom, hogy teljesüljön, mert ez nagyon nagy öröm, nagyon nagy dolog, az egészséges életünk alapja (nyilván az egészség összetettebb dolog, de ez az egyik része).

Kimenni a kertbe levenni csak is annyi paradicsomot, spenótlevelet, paprikát stb. amennyire éppen szükségem van:))) frissen, a nem vegyszerekkel nevelt csodát, amit a kezeimmel ültettem, a szívem szeretetével gondozgattam és nem mellesleg a Nap érlelte, a Hold nevelte:)))

De ha a saját kert nem cél, nem járható út (nem mindenki vágyik erre, én is tudom), de jó lenne szeretettel nevelgetett zöldségekhez, gyümölcshöz jutni, érdeklődjünk, a közelünkben akadhat olyan ismerős, barát, vagy akár idegen akinek a saját részre termelt finomságaiból keletkezik fölösleg (de nem akarja a piacra vinni).

Ha ez sem járható út, akkor próbáljunk a helyi, vagy közeli piacon építeni kapcsolatokat, vagy kapcsolat nélküli beszerzési forrásokat.

 

Az egészséghez, a gyomron át is vezet egy út:)

 

Szeretettel:

Mági

 

 

 

 

Szeretetrehangoltan a Facebookon:)