Nagyon magos és nagyon tönköly: 2/3 részben teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztből készült,
sokféle mag került bele és a tetejére:)
Kezdődik az iskola: ebből a kenyérből elegendő 2 szelet szendvicsnek, hogy gyermekünk jóllakjon tízórakor:)
Magos tönkölykenyér
Hozzávalók
400 gr teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
100 gr rétesliszt
100 gr finomliszt
2 tk tengerisó
100 gr mag vegyesen (napraforgómag, tökmag, mandula, szezámmag, lenmag)
35 gr friss élesztő
380 gr víz (~390 ml)
1 tk méz
A finomliszt kivételével kimértem a liszteket, hozzáadtam a magokat, a sót és alaposan átszellőztettem, felkevertem az egészet.
A közepébe mélyedést "túrtam" a kezemmel és belemértem a 100 gr fehérlisztet.
Az élesztőt belemorzsoltam, rácsorgattam a mézet és nyakon öntöttem a kézmeleg vízzel. Csak a finomlisztet, összekevertem a vízzel, élesztővel, letakartam fóliával, kitettem a teraszra, mert ott melegebb volt mint a házban és hagytam, hogy felhabosodjon az egész (30 perc).
Ekkor a keverőgéppel összekevertem az egészet, kb 5 perc, majd kézzel fényesre dagasztottam a tésztát:), ekkor már nem ragad, hanem selymesen simult a kézhez (5-7 perc).
Visszaraktam a tálba, újra letakartam fóliával és újra a teraszra vittem, hogy melegebb helyen duplájára emelkedjen (1 óra). Kiborítottam a tálból, a nagyobb buborékokat kinyomtam belőle, vigyázva, hogy már ne gyurmázzam teljesen össze a tésztát:)
Letakartam és vártam 15 percet, hogy pihenjen kissé. Elkészítettem egy szilikon sütőformát, a tésztát hosszúkásra formáztam és a formába tettem. Vizes kezemmel megsimogattam a tetejét és megszórtam egy kevés magkeverékkel.
Fóliával letakartam (lazán) és újra kivittem, megvártam még 1/3-dal nagyobbra emelkedik: 30 perc elég volt neki, ekkor a fóliát levettem, beraktam a hideg sütőbe és a sütőt bekapcsoltam 200 fokra az órát pedig beállítottam 30 percre. Úgy gondoltam ennyi idő alatt megsül. Így is történt, 30 perc elég volt neki a melegedő sütőben*:) Mikorra a sütő 200 fokos lett a kenyér már "kongósra" sült ( ha megsült a kenyér és az alját megkopogtatjuk, kongó hangot hallat). Fele időnél egy sütőpapírral letakartam, hogy ne piruljon túl a teteje:)
*
Gyakorta kezdem a kenyér sütését hideg sütőben. Bekapcsolom a sütőt, beállítom a sütési időt, leveszem a takarást a megkelt kenyérről és beteszem a sütőbe. Ez a sorrend.
Amíg a sütő melegszik a kenyerem még emelkedik, majd meg is sül, mire 200 fokos lesz.
Semmilyen hátrányát nem látom, a kenyérre nézve.
Az én sütőm már sokat sütött, leszámítva néhány nagyon forró nyári napot, meg még párat, szinte mindennap több mint 7 éve. Kell neki 25 perc még felforrósodik 200 fokra. Ezt az időt megspórolom neki, az energiafogyasztás szempontjából újabb 30 percet.
Ha így is megsül, így is finom, míért is ne?
(Minden sütő, másképpen süt, a saját sütőnket tapasztaljuk ki, lehet, hogy ami nekem 30 perc az másnak több vagy kevesebb.
A lényeg, hogy megkelt, de nem túlkelt legyen a kenyerünk és amikor jónak ítéljük kopogtassuk meg, ha nem kong, nem visszhangzik a kopogásunk akkor tegyük vissza a kenyeret.
Pici gyakorlással, már a kinézetén látjuk. Én minden esetben - teljesen biztos vagyok benne, hogy megsült, de akkor is - megkopogtatom: egyszerűen imádom hallani, hogy "érces" hangon válaszol. Ha hangja még tompa, beteges, elfúló lenne, akkor még tudnám, hogy "forróságra" vágyik és vissza tenném a forró sütőbe:)))
Kezdő kenyérsütő Barátaim!
Nem baj ha nem tökéletesek az első kenyereink, sőt az sem baj, ha néha becsúszik egy nem annyira tökéletes:) Valahogy kell tapasztalatot szerezni, azt csak a "saját gyakorlásunkkal tudunk".
Kezdjük egy egyszerű, kevés hibaforrást tartogató tésztával. Tapasztaljuk ki a sütőnk működését.
Éljen bennünk a vágy, hogy saját sütésű kenyeret egyen a családunk (ha akarnak).
Ne akarjuk rájuk erőltetni amit mi "egészséges" összetételűnek tartunk, mindig süssünk nekik olyant amit Ők szeretnek, magunknak meg amilyent akarunk, folyamatosan változik az ízlésük/ízlésünk:)
Egy biztos a "nem tökéletes" kenyérbe is beledagasztottunk valamennyit a szívünkből:),
akkor meg már nagy baj nem lehet:)
Az sem baj, ha Ők még is inkább boltit ennének, akkor engedjük meg nekik, magunknak meg süssünk, gyakoroljunk.
*
Gyakorta kezdem a kenyér sütését hideg sütőben. Bekapcsolom a sütőt, beállítom a sütési időt, leveszem a takarást a megkelt kenyérről és beteszem a sütőbe. Ez a sorrend.
Amíg a sütő melegszik a kenyerem még emelkedik, majd meg is sül, mire 200 fokos lesz.
Semmilyen hátrányát nem látom, a kenyérre nézve.
Az én sütőm már sokat sütött, leszámítva néhány nagyon forró nyári napot, meg még párat, szinte mindennap több mint 7 éve. Kell neki 25 perc még felforrósodik 200 fokra. Ezt az időt megspórolom neki, az energiafogyasztás szempontjából újabb 30 percet.
Ha így is megsül, így is finom, míért is ne?
(Minden sütő, másképpen süt, a saját sütőnket tapasztaljuk ki, lehet, hogy ami nekem 30 perc az másnak több vagy kevesebb.
A lényeg, hogy megkelt, de nem túlkelt legyen a kenyerünk és amikor jónak ítéljük kopogtassuk meg, ha nem kong, nem visszhangzik a kopogásunk akkor tegyük vissza a kenyeret.
Pici gyakorlással, már a kinézetén látjuk. Én minden esetben - teljesen biztos vagyok benne, hogy megsült, de akkor is - megkopogtatom: egyszerűen imádom hallani, hogy "érces" hangon válaszol. Ha hangja még tompa, beteges, elfúló lenne, akkor még tudnám, hogy "forróságra" vágyik és vissza tenném a forró sütőbe:)))
Kezdő kenyérsütő Barátaim!
Nem baj ha nem tökéletesek az első kenyereink, sőt az sem baj, ha néha becsúszik egy nem annyira tökéletes:) Valahogy kell tapasztalatot szerezni, azt csak a "saját gyakorlásunkkal tudunk".
Kezdjük egy egyszerű, kevés hibaforrást tartogató tésztával. Tapasztaljuk ki a sütőnk működését.
Éljen bennünk a vágy, hogy saját sütésű kenyeret egyen a családunk (ha akarnak).
Ne akarjuk rájuk erőltetni amit mi "egészséges" összetételűnek tartunk, mindig süssünk nekik olyant amit Ők szeretnek, magunknak meg amilyent akarunk, folyamatosan változik az ízlésük/ízlésünk:)
Egy biztos a "nem tökéletes" kenyérbe is beledagasztottunk valamennyit a szívünkből:),
akkor meg már nagy baj nem lehet:)
Az sem baj, ha Ők még is inkább boltit ennének, akkor engedjük meg nekik, magunknak meg süssünk, gyakoroljunk.
látszik a oldalról fotózott képen, meddig ért a forma, milyen szépen megemelkedett |
Ez (is) egy nagyon finom, tartalmas kenyér:)
Csak úgy kinálja magát,na vegyél már egy szeletet:)Vennék is,nagyon guszta lett:)
VálaszTörlésAdnék is:) köszönöm Böbe:)
Törléskívül-belül gyönyörű lett:)
VálaszTörléskipróbáolm én is, amit a hideg sütőről írtál, az én sütőm annyira "gyorsan" süt, mindig sokkal kevesebb idő kell, mint a receptben van, ha pedig még elő is melegítem, szinte biztosan megéget mindent.
Mindenképpen megéri kipróbálni:)))
TörlésSzép a magos kenyered és jó laktató is. Sort kerítek rá:-)
VálaszTörlés:)))
TörlésElkészítettem tegnap este életem első kenyerét, igaz bagett formában, de egyebet nem változtatva a recepten. Isteni lett! :) Még párom is, aki először hevesen tiltakozott a házi kenyér ellen végül lelkesen besegített a dagasztásba. Sajnos nekem nincs kenyérsütő gépem amivel be tudnám dagasztani a tésztát, ezért kézzel próbálkoztunk. Nem bántuk meg :) Köszönöm!
VálaszTörlésHű de jó :) nagyon örülök :) :) :)
TörlésSan nekem sincs "kenyérsütő gépem amivel be tudnám dagasztani a tésztát" (nem is bánom :) egy egyszerű spirálos keverővel szoktam összekeverni (tudod aminek habverője is van), amíg összeáll, majd kézzel folytatom. Amikor szép egynemű a tészta, akkor pihenj (meg a tészta is) majd 5-10 perc pihenő után gyúrd át, majd akár újra így megismételheted, majd jöhet a duplára kelesztés. A pihenő idő alatt kel a tészta, nyúlnak a rostok, szaporodnak az élesztő baktériumok. Könnyebb dolgod lesz. Elképzeltem, hogy együtt dagasztjátok a kenyeret <3 ó mennyei lehetett! és a kenyérben benne "voltatok" mindketten :) én köszönöm, én is :)