Tegnap vettem házi túrót, ma valami édességet terveztem a tartalmas leves párosának. Nem tudtam milyet akarok pontosan, csak azt hogy milyet nem. Nem akartam olyat aminek a tésztájában van a túró, nem akartam fonottat, nem akartam klasszikus formájút, nem akartam buktát, brióst, rétest, pitét. Valami olyat akartam ami egyben van, réteges, szép megjelenésű és kelt. Igen kelt. Könnyű, szaftos, gusztusos. Gondoltam teszek bele mazsolát és vaníliát a túróba. Ezt ötlöttem ki. Egyszerű, semmi extra. A legnagyobb fejtörést végül az elnevezés okozott.
Aszalt sárgabarackos túrós kalács "karika"
Hozzávalók
500 gr finomliszt
250 ml tejszín ( kiváltotta a zsiradékot )
25 gr friss élesztő
75 gr porcukor
1 ek Rumtopf likőr
késhegynyi tengerisó
2 db tojás
---------------------------
400 gr túró, házi ( zsíros, leveles )
100 gr aszalt sárgabarack
100 gr vaníliás kristálycukor ( házi )
100 gr liszt
1 db tojás
---------------------
1 db tojás a kenéshez
1 ek tejszín
A lisztet, cukrot kimértem keverőtálba tettem, hozzáadtam a sót és összekevertem, hogy levegős legyen. A közepébe mélyedést csináltam a kezemmel. A tejszínt meglangyosítottam és a lisztes egyveleg közepébe öntöttem, belemorzsoltam a friss élesztőt, egy kiskanállal elkevertem úgy, hogy a lisztből is került bele egy kevéske. A tetejére a széléről vett lisztet hintettem.
Vártam, míg felhabosodott.
Ekkor bekapcsoltam a keverőgépet, a tésztához adtam egyenként a két tojást, a likőrt és szép fényes tésztát dagasztattam. ( Igazából ez nem dagasztógép, hanem keverő, de azért jó! ) Átborítottam a munkalapomra és folytattam a dagasztást, hogy az én kezem melege is átjárja, a kis drágát. Visszaraktam a tálba, légmentesen leborítottam egy fóliával és betettem a kb. 25 fokos sütőbe, ahol állandó a hőmérséklet és melegebb van, mint a lakásban.
Elkészítettem a túrós tölteléket. A mazsola helyett az aszalt sárgabarackot vettem kézbe. Alig volt a fél kilós zacskóban, így úgy döntöttem őt használom fel. Ezt a bio barackot, nem kezelték kénnel, ezért sokkal sötétebb, jól fog mutatni a túróban, gondoltam. Felaprítottam. Rászórtam a túróra, a cukorral és liszttel együtt, hozzáadtam a tojást és egy villával összenyomkodtam, elkevertem.
Közben kigondoltam, hogy a tortaformában sütöm meg, csak a közepébe teszek egy hengert, hogy a kalácsom majd karika formájú legyen. Ehhez azt találtam ki, hogy egy poharat ami henger alakú, többszörösen betekerek alufóliával. Talán nem törik el. Ezt tettem és ő is, vagyis nem törött el.
A 22 cm átmérőjű formát kikentem vajjal és beszórtam liszttel, hogy majd ne ragadjon bele a tészta.
1 óra 30 perc alatt bő duplájára emelkedett. Kiborítottam és egy hatalmas ( 45x60 cm ) téglalappá nyújtottam. Rákentem a tölteléket és mint a bejglit feltekertem. Behelyeztem a formába a tészta hengert ( előtte beletettem a betekert poharat, pont középre ) úgy hogy a végeit egymásra simítottam.
Az 1 tojássárgájához adtam, az 1 ek tejszínt, összekevertem és ezzel kentem le a formában lévő kalácsot. Megszurkálás helyett, a tetejét nyolc helyen bevágtam, hogy a túróban keletkező gőznek szabad útja legyen és ne repessze meg a tésztát. Visszaraktam a 25 fokos sütőbe és hagytam neki, újabb bő egy órát, hogy megemelkedjen.
1 óra 15 perc múlva kivettem és egy nagy edénnyel letakartam, hogy ne essen vissza a hőmérséklet változástól, hisz a sütőt elő kellett melegítenem. 170 fokra kapcsoltam, légkeverésre. ( Azért szeretem a légkeverést, mert egyenletesebb a hőmérséklet ( szerintem ) és energiatakarékosabb. Alacsonyabb hőfokon sütők, hisz kb. 20 fokkal többnek számít és kevesebb idő alatt megsül. )
A felforrósodott sütőbe raktam a túrós gyönyörűséget és 40 perc alatt készre sütöttem, fele időnél letakartam, hogy ne legyen túl sötét a teteje.
Megjegyzés
Honnan lehet tudni, hogy megsült-e a tésztánk?
- Jól megválasztott hőfok és sütési idő. Vegyük figyelemben amit a recept javasol, de bizony mindig a saját sütőnkkel szerzett tapasztalatból kell kiindulni.
- fogjunk a kezünkbe egy spékelőtűt, vegyünk kesztyűt és csak annyira kinyitva a sütőajtót, hogy biztonságosan beférjen a kezünk, szúrjuk a tűt a tésztába egy pillanatra. Ha kivettük és száraz, akkor átsült a tészta. Ha látunk rajta szemcsét a sütinkből de egy pillanat múlva száraz , nem ragad, akkor is nagy valószínűséggel megsült. Ha ragad, akkor süssük tovább.
- Kongassuk meg. Ha kongó hangot hallat, akkor megsült. Teljes biztonsággal akkor dönthetünk ezzel a módszerrel, ha alulról kongatunk. de a tapasztalatom, hogy fölülről sem tévedünk nagyot.
Színe jó, kong, idő ott van, megemelkedett, stb, akkor valószínűleg, kész.
Hű, gyönyörű!!! És nagyon megkívántam.
VálaszTörlésKöszönöm, szívesen megkinálnálak.
TörlésKreatív megoldásaid vannak!!! Tejszínnel készülő gyömbéres kalács az egyik kedvencünk, abba sem megy margarin, rendkívül finom, tetszik az állaga. Látszik a fotón, ez is hasonlóan jó :) A túróban a lisztet néha vaníliás pudinggal szoktam kiváltani. Az aszalt barack jól illik ebbe a töltelékbe. Jól debütált a spontán született kalács!!!
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésA gyömbér friss, őrölt vagy kandírozott? Jó ötlet a puding.
TörlésKöszönöm.
GYÖMBÉRES KALÁCSOM ZSIRADÉK NÉLKÜL ezen a címen fut a blogomon, többnyire gyömbérport használok, de frissen reszelttel is kitűnő.
VálaszTörlésMegnézem.
TörlésNahát azt hittem, hogy írtam ide, de mégse, pedig amint megláttam rögtön beleszerettem, gyönyörű lett! :)
VálaszTörlésKöszönöm, Neked adnám...
Törlés