Egy macska, egy madárfióka és egy kávé. Hogy mi közük egymáshoz, rögtön kiderül.
A Macska, a három macskánk közül, a mama, akit egy lakatlan területen, a közlekedési út szélén,
pár hetes nagyságában találtunk. Nem most volt, már több mint 8 éve.
Csodálatos macsek, igazi szeretetgombóc, hihetetlen egyéniség, gyönyörű napokat éltünk,
élünk meg együtt, mindig kész a meglepetésre.
A macsek a reggeli sétáról egy pici cinegével érkezett.
A madárkát, mint máskor is, készségesen adta át a Fiamnak.
Hamar kiderült, hogy a madárka, természetesen épségben, sérülés nélkül érkezett a cica szájában,
de nem tud repülni. Nem azért, mert már nem tud, hanem, még nem tud.
Fióka.
Életerős, életrevaló kis teremtés.
Feltehetően, a nagy szélben kiesett a fészekből.
A cica, simogatás, dicséret után, enni kapott.
A madárkát, némi melengetés, szeretgetés, ámulás-bámulás (és fotó) után, kivittük a kertbe.
Azonnal hatalmas kiabálásba kezdett, teljesen felbolydult a kert,
hirtelen mintha minden madár a megmentésébe fogott volna.
Talán ez is történt....
Gondoltuk, a Sorsra bízzuk a csibét, e mellett szemmel tartjuk.
Ha ott marad, ahová tettük, akkor visszahozzuk és kitudja mit teszünk.
A házba be kellett jönnünk, hisz ott kint zavartunk volna, de az ablakból egy darabig mindent láttunk,
illetve csak a kicsit láttuk, amint 1/2-1 métereket reppen, majd eltűnik a szemünk elől.
Nem sok idő múlva már nem volt kiabálás, nem is találtuk meg.
"De jó lenne tudni, mi történt" vággyal a szívemben mentem a konyhába, gondoltam készítek
egy finom kávét magamnak, vigasztalásul.
Géppel készítettem a macchiato-t (tejhabos kávé), beletettem a kanalat, majd a hűtőbe visszatettem a tejet.
Visszafordultam a kávémért és akkor egy éles kiáltás hagyta el a számat a meglepetéstől.
A kávém így nézett ki:
Most a Családom szaladt össze, azt hitték valami bajom történt.
Mindenki azt gondol amit akar, én nem tudok ilyen madarat rajzolni a kávéhabba,
sőt semmilyen madarat nem tudok.
Egyet tudok, hogy mindig megkapjuk az üzenetet, jelek, jelképek, érzések, hangok, illatok,...... útján......
:) :) :) Ez gyönyörűűűű :) Madárka jól van, Szellem megüzente. :)
VálaszTörlésEgyszer egy ugyanilyen kis jószág berepült a konyhaablakon. Röpködött-röpködött, nagyon meg volt ilyedve. Aztán rászállt a tűzhelyen álló lábas fülére. Onnan nézegetett. Elkezdtem beszélni hozzá, halkan, megnyugtatóan, hogy nem akarom bántani és ha megengedi, kisegítem az ablakon. És nem repült el, az ujjamat a lábos füléhez tartottam, madárka átugrott rá és hagyta hogy az ablakhoz vigyem. Kinyújtottam a kezem, ott még nézelődött kicsit, aztán elrepült. :) Pont ilyen helyes kis kékfejű madórka vót!
Köszönöm, igeeen :)
TörlésCsodálatos lehetett, bízott Benned!
Csodálatos. :)
VálaszTörlésErzsi
Erzsi, köszönöm szépen :)
TörlésJaj, Ági... de szép!
VálaszTörlésDe gyönyörű a madárka... mindkettö:)))
Lillacska <3
Törlésdrága Ági,én egy cseppet sem csodálkozom,hogy veled ilyen csodák esnek:))
VálaszTörléshol máshol,ha nem nálad?<3
Angel, köszönöm, megtisztelő :)
TörlésÁgi, gyönyörű. :)
VálaszTörlésKovtama, köszönöm szépen!
Törlésjajjj! ez hihetetlen!! de édi cicus!! meghatódtam
VálaszTörlésSzepniki, köszönöm.
TörlésMég ilyet! Tényleg egy kis csoda!
VálaszTörlésÉva drága, <3
TörlésHankka, köszönöm.
VálaszTörlésMint a mesében!
VálaszTörlésAndrea :) köszönöm.
TörlésÉn is jártam így 3 hete, de nálunk a macska szerepében a kutya, a cinke szerepében egy galamb volt.
VálaszTörlésCsodálatos állatok :)
TörlésElképzelni sem tudom, milyen felemelő lehet ilyesmit átélni, már a történet olvasása is hatalmas energiabombát jelent, szívmelengető érzés elképzelni (és képeken látni) mindezt.
VálaszTörlésRemélem egyszer eljutok arra a szintre én is, hogy megérdemeljem, hogy ilyen csodákat tapasztalhassak meg, mint Te és Szeretteid. :)
Drága Pipi!
TörlésNagyon köszönöm <3
A csoda részesei vagyunk mindannyian, mindennap!
és hatalmas csodában van részed, ami a Te, Ti külön csodátok!
Ölellek,
S milyen szep kezeid vannak!!!!
VálaszTörlés