Céklás tönkölykenyér

Ez a kenyér egyszerű mint a többi, semmi különös, csak finom.

A cékla levére szükségem volt, ezért a céklát lereszeltem, a levét kinyomtam. 

Volt már aznapra saláta másból (zeller), a kenyér dagasztására meg éppen készültem. 

Így hát beletettem.

Reszelt céklás tönkölykenyér

Hozzávalók

200 gr teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

400 gr tönkölybúza finomliszt

1500 gr kenyérmag (100 gr előző kenyértésztából elvett + 50 gr víz, 2 naposan)

100 gr reszelt cékla (előtte kinyomtam a levét 40 gr-ot)

300 gr víz

20 gr friss élesztő

1 mk méz

2 tk tengerisó

A szokásos módon csináltam mindent.

 A kimért liszteket a keverőtálba szitáltam, hozzáadtam a sót és a kezemmel összekevertem. 

A közepébe mélyedést nyomtam az öklömmel, ebbe öntöttem a "az előző kenyértésztából eltett kenyérmagot", rámorzsoltam az élesztőt és ráöntöttem a fele vizet. 

Belecsorgattam a mézet, összekevertem a nedves részt. 

Ennek tetejére kevés lisztet hintettem és megvártam még habosodni kezdett. 

Ekkor összekevertem a keverőgép spiráljával és közben hozzáadtam a reszelt céklát és a többi vizet.
(A víz vagy liszt, kevéssel lehet kevesebb vagy több.)

Nem vittem túlzásba, éppen csak addig még egyneművé vált a tészta. 

Ekkor lekapcsoltam a gépet és vártam 10 percet, majd újra átkevertem a tésztát. 

A munkapultra borítottam, amit előtte kevés liszttel beszitáltam. 

Leborítottam, majd 10 perc múlva átgyúrtam, finoman, kedvesen, 

csak hajtogatva dolgoztam meg a tésztát. 

Cipót formáltam és letakartam a keverőtállal.

Így hagytam, hogy duplájára keljen.

 

A megkelt tésztát szögletesre formáztam és egy szögletes szilikon formába igazítottam.

A formázásnál már nem töröm a tésztát, nem nyomkodom, hanem óvatosan megfordítom és 

a kívánt formára igazítom,  "behajtom/aládolgozom" a két szélét. 

 

Így hagytam 20 percet, majd a hideg sütőbe tettem.

A sütőbe kb. 1 dl vizet löttyintettem, bekapcsoltam 200 fokra.

Amíg a sütő felmelegedett, a kenyér még  kelt és meg is sült. Elég volt neki 25 perc.

A sütőt kikapcsoltam, a kenyeret kivettem a formából, visszatettem a sütőbe,  

a sütő ajtaját résnyire nyitottam és itt hagytam kihűlni. 

 

 

 

 

 

 Megjegyzés

A egyik fórumon (Facebook) szóba került, a "kenyérmag".

Lilla is így készíti a mindennapi kenyerüket, azaz hogy eltesz a kenyértésztából a következő kenyérhez.

Ő azzal a különbséggel, hogy nem önt rá vizet: lecsípi, elteszi a hűtőbe és 

legközelebb így teszi a következő kenyértésztához.

Persze ez is, így is, teljesen jó megoldás és egyszerűbb, mert még annyit sem kell 

"számolni" mint az én esetemben.

Amiért én mégis teszek rá vizet, az a könnyebb eldolgozhatósága a kenyérmagnak.

Egész kicsi gyakorlattal, amikor az ember már érzi a "tésztát" akkor már

 úgysem méri a dekákat (csak ha felakarja jegyezni).

Így is, úgy is, meg amúgy is jó :)

 

Mindegy milyen módszerrel sütjük azt a kenyeret, lehet öregtésztás (Limara), lehet csak élesztős, lehet csak kovászos, lehet "kenyérmagos" vízzel vagy víz nélkül, az a mi kenyerünk. 

Az idők során lehet kísérletezni, gyakorlatot szerezni, változtatni, s rátalálunk a mi módszerünkre. 

Biztos :)

Ha vágyunk van rá, ha akarjuk, megtudjuk csinálni, mert a tudás belénk van "kódolva", 

nem ördöngősség a kenyérsütés.

Lehet hogy nem olyan ropogós, nem olyan cserepes, nem olyan fényes,

 nem olyan, mint a másiké, nem olyan, mert mi nem is azok vagyunk.

Idővel meglesz az a kenyér amire mi vágyunk, amire nekünk van szükségünk.

Nekem pl. ez a céklás tökéletes.

 

Szeretetrehangoltan a Facebookon :)