Omlós tészta, apróra vágott pirított dióval a tetején.
Az illatos baracklekvártól másnapra megpuhul.
Édesanyám gyakran sütötte, én pedig gyakran segédkeztem.
Olyan süti, amibe a gyermekeket be lehet vonni, mert szeretik szaggatni,
meg összeragasztani.
meg összeragasztani.
Szinte "hallom" amint Édesanyám kéri, hogy ne tegyek olyan sok lekvárt,
mert kifolyik amikor összerakom.
mert kifolyik amikor összerakom.
Akkor még nem éreztem mennyi az elég, ma már másképpen van.
Linzerkoszorú
Hozzávalók
Édesanyám feljegyzésében 1 kg lisztből készült.
Most minden hozzávalót precízen megfeleztem.
500 g finomliszt
250 g hideg teavaj
150 g porcukor
1 db tojás
100 g tejföl
1 mokkáskanál szódabikarbóna
pici só
+
1-2 marék késsel apróra vágott dió
1 db tojásfehérje
+
sárgabaracklekvár
Megtörtem a diót és késsel apróra daraboltam.
Bekapcsoltam a sütőt 180 fokra, a tepsikre sütőpapírt terítettem.
A lisztet átszitáltam, hozzáadtam a porcukrot, sót, szódabikarbónát,
összekevertem a kezemmel, majd hozzáadtam az apróbb darabokra vágott vajat.
összekevertem a kezemmel, majd hozzáadtam az apróbb darabokra vágott vajat.
A két tenyerem között összemorzsoltam őket.
Hozzáadtam a tejfölt és a tojást. Meggyúrtam a tésztát.
Kettévettem, hogy könnyebb legyen vele dolgozni.
Egész vékonyra (2 mm) nyújtottam, mindkettőt: az egyikből kiszúrtam az aljakat,
a másikból a tetőket. 54-54 darab lett.
A tetőket, egyenként megkentem tojásfehérjével és megszórtam dióval
(belefordítottam a dióba). 8-10 perc alatt sültek meg.
(belefordítottam a dióba). 8-10 perc alatt sültek meg.
A tészta "leesett" széleit nem gyúrtam össze, hanem ahogy volt tepsire raktam és megsütöttem.
Amikor sül a tészta, úgyis mindenki várja, hogy bekaphasson "csak egyet".
Így szabadon eheti aki akarja.
Ráadásul muris figurák sülnek ki, olyanok amiket nem is lehetne kiszúróval "csinálni" :)
Így szabadon eheti aki akarja.
Ráadásul muris figurák sülnek ki, olyanok amiket nem is lehetne kiszúróval "csinálni" :)
A kihűlt sütiket, sűrű, de nem darabos baracklekvárral összeragasztottam.
Már nincs meg Édesanyám kiszúrója ami párban volt.
Így ugyanazzal a cakkossal szúrtam ki a tetejét és alját.
Egy karácsonyi figurának van olyan formája, amivel a középső lyukat megtudtam
volna csinálni, de, sajnos nagy lett. A Férjem sietett a segítségemre.
volna csinálni, de, sajnos nagy lett. A Férjem sietett a segítségemre.
Egy dugókulcs készlet legnagyobb darabja, pont megfelelt....:)
gyönyörű
VálaszTörlésimádom a linzerkoszorút
(évekig arról meséltek családi összejöveteleken, hogy életem első önálló cukrászda-meghívásakor, mikor azt kérdezték, mit kérek, kérjek bármit: én egy linzerkoszorút kértem:))))))))))
...már akkor is tökéletes volt az ízlésed :)
TörlésÖlellek,
Ebből néhányat most reggelire kaphatnék. Annyira finom diós, nagyon szeretem. Hasonló az én receptem is és mindenkinek nagyon ízlik. Csodaszépen készítetted el! :-))
VálaszTörlésGionetta, köszönöm szépen :)
TörlésÍgy diósan isteni finom lehet! A következő adag linzert így fogom készíteni! :-)
VálaszTörlésHajni, tudod, ahogy a dió megpirul a szélén....:)
TörlésDe szépek, kívánatosak! Nagyon megy neked a koszorúkészítés, Mági!
VálaszTörlésDrága Marisz, Neked meg a torta :)
Törlés(Koszorút, tényleg mindenből tudok csinálni, süti, kalács, vessző, fű, virágszár....)
Köszönöm.