Almás-kakaós lepény

Lényegretörő cím, bár szerintem igen lekicsinylő erre a nagyszerű süteményre nézve.
Lepénynek meg végképp nem nevezném. Akkor miért, mégis ez a neve?
Valamikor valaki így nevezte el, én pedig nem akartam megváltoztatni,
ez ugyanis egy újabb, az örökségemből.
Ellensúlyozásképpen, hogy emeljem fényét, torta formában készítettem el.
Sikert aratott.

Almás-kakaós lepény

Szokás szerint előbb leírom a "talált" receptet, majd ahogy én készítettem.

Hozzávalók

Régi recept

 ""25 dkg porcukor

1 db tojás

5 dkg margarin

1/4 l tej

25 dkg simaliszt

1 sütőpor

1 cs vaníliáscukor

2-3 ek kakaópor

+

6-7 megreszelt kinyomkodott alma

op. marék dió

mazsola

+

ribizlilekvár

10 dkg csokoládé""

a saját variációm

50 g vaníliás kristálycukor ( házi )

200 g porcukor

50 g vaj

1 db tojás

2,5 dl tej

250 g finomliszt

10 g sütőpor ( én 17 g-os csomagot vásárolok az sok lett volna )

3 ek (púpos) kakaópor

1 tk fahéj

+

300 g reszelt kinyomkodott alma

20 szem pisztácia

+
1 dl málnalekvár

100 g 70 % étcsoki

1 ek olaj

Előkészítettem  a tortasütőt: a vajaspapír belsejével kikentem belülről, szórtam bele lisztet,
 majd a fölösleget kiszórtam.
A pisztáciát megtisztítottam.
Az almákat megtisztítottam és lereszeltem.
A sütőt bekapcsoltam 175 fokra, légkeverésre.

A vaníliáscukrot, porcukrot, az 1 egész tojással és a puha vajjal habosra kevertem,
vagyis  -  ellenben Édesanyámmal -  kikevertettem a géppel.
Közben kimértem a lisztet, a sütőport, a kakaót és a fahéjat, összekevertem, majd az egészet átszitáltam, részben, hogy csomómentes legyen, részben, hogy levegős.
Alacsonyabb fokozatra vettem a gépet és a masszához hozzáadtam a tejet, majd a szárazanyagokat.
Átváltottam fakanálra, összekevertem a tésztát és a formába kanalaztam, ez elég sűrű,
sűrűbb mint a piskóta tészta.
Rászórtam a pisztáciát és a kinyomkodott reszelt almát.

Beraktam, a közben felmelegedett sütőbe és pontosan 1 órán át sütöttem.
 Kb. a fele időnél egy sütőpapírt terítettem a tetejére, hogy az alma ne piruljon túl.
Kiválasztottam a kamrapolcról egy málnalekvárt.
Amikor megsült a süti és kivettem a sütőből, meglazítottam a tortakarikát és
azonnal még forrón, rákentem a gyümölcsízt.
Hagytam, hogy kihűljön.
A családom, ellenben engem nem hagyott békén, hogy meddig kell még várni....
 Azt akkor még nem is tudták, hogy ha kihűlt, akkor kerül rá a csokimáz és megint várhatnak...
Na de kibírták.

Végül is kihűlt, bár valóban elég nehezen...
A csokit, 1 ek étolajjal összeolvasztottam gőz felett és a lekváros alma tetejére csorgattam.

Vártak, vártunk, hogy megdermedjen, a délutáni korty kávéhoz pont ideális volt.

Egyik alkalommal Édesanyám kórházban volt, későn éjjel amikor hazaértem, főznivaló után matattam a fagyasztóban, amikor ráakadtam egy dobozra, ami tele volt illatos süteménnyel.
Nem tudom érzékeltetni mennyire jólesett kiéhezett gyomromnak (na meg szívemnek)
az " Édesanya íze ".
Nem tudtam milyen süti, kérdeztem Őt, de nem emlékezett.  Meg is feledkeztünk róla.
Sok idő telt el azóta és most rátaláltam...

Zorán

------------------------


Megjegyzés

Az eredeti recept szerint, süssük tepsiben.
Szerintem meg, lehet belerakni, vagyis rárakni több almát.