Csírazöldségek a tányéron. Elmélet és gyakorlat.

1991 óta vagyok vegetáriánus, ezen belül több évig vegán, azaz csak nyers,

friss, feldolgozatlan növényi táplálékot fogyasztottam.

Tudni kell azt is, hogy ez idő alatt "tablettás" táplálék kiegészítőket nem szedtem,

tehát sem vitaminokat, sem ásványi anyagokat, természetesen gyógyszereket sem.

Rendszeresen böjtölök, naponta 4-5 km-t intenzíven gyalogolok, egyéb "sportokat" művelek,

folyamatosan végzem lelki és szellemi gyakorlataimat.

Köszönöm jól vagyok.

(A Családomat igyekszem úgy táplálni, hogy Nekik jó legyen,

azt főzöm/sütöm, amit szeretnek.

Az alapot a szezonális zöldségek/gyümölcsök adják.

Szerencsére senki sem "érzékeny" így kedvemre válogathatok a gabonák/füvek között, a tejtermékeket is beépítem, sőt belefér, hogyha megkívánják, akkor húsos ételt készítsek Nekik.)

...a retekcsíra zöldül :), a lucerna első csírái, a kamutbúza beáztatva...

Elhihetitek nekem :), hogy   -ez idő alatt-  ami ötlet, tudás (olvastam, hallottam, tanultam)

csak felmerült és átment a saját szűrőmön (megérzés, belsőhang) azt kipróbáltam.

Ami előrevitt beépítettem az életembe/táplálkozásunkba.

...retekcsíra, az egyik kedvencem...

Például ilyenek, a csíráztatott növények.

A bibliám, Ránky Edit: Csírazöldségek a natúrkonyhában című 1986-ban megjelent füzete volt.

Idézek a könyvből:

"A kicsírázott mag rendkívül tápláló élelem.

A mag csírázásakor  -az előzetes beáztatás hatására-  a benne található enzimek aktiválódnak,

és segítségükkel az összetett szénhidrátok, egyszerű szénhidrátokra, a fehérjék aminosavakra,

a zsírok nagyrészt zsírsavakra bomlanak.

Az ásványi anyagok, a szervezet által jobban hasznosítható,

nagyrészt vízben oldható ásványi sókká alakulnak.

A többszörösen telített zsírsavak (linolsav, linolénsav) is megtalálható bennük.

Ezeket a zsírsavakat nevezik esszenciális, azaz nélkülözhetetlen  zsírsavaknak.

Az átalakulás során többféle vitamin keletkezik, például nagy mennyiségű

B- és C-vitamin, továbbá A-, E-, K-, stb vitaminok.

A növényi eredetű élelmiszerek közül a csíráztatott mag egyike azoknak csekély számú

B12-vitamin-forrásoknak, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne az emberi élet."

Érhető, hogy miért építettem be a csíráztatott magokat a táplálkozásunkba.

Mindezek mellett még egy nyomós okom volt, ami számomra a legfontosabb:

a csíra ÉLŐ táplálék, magas az éteri-energiája. (Erre persze csak az idők során jöttem rá...)

Csírát viszont nem "lehet" bármikor, bármennyit enni.
Mint mindennek ennek is megvan az ideje.

Magam, a tél második felében, illetve a tavasz elején csíráztatok,

 ekkor viszont napi szinten  kerül a tányérunkra.  

Ebben az időszakban kevés az "igazi" vitamin, éled a természet, éledni akarunk mi is :)

-Persze kulináris szempontból máskor is "feldobhatjuk" a betevőnket csírazöldekkel,

de most elsősorban nem ez a szempont.-

Hogyan csíráztatunk?

Nos, a csírák előállítása roppant egyszerű, bár odafigyelést igényel.

A csíráztatáshoz, nem kell föld, sőt napfény sem szükséges

(de én mindig megmutatom a Napnak, ezzel is növelve az életenergiát a magban).

Szükséges hozzá csírázásra alkalmas mag, víz, levegő, meg egy kis meleg és gondoskodás :)

illetve az edény amiben csíráztatunk.

Lehet vásárolni különféle csíráztatásra alkalmas edényeket, de ezzel nem szeretnék foglalkozni.

Ugyanis nem szükséges ilyenre beruházni, mert tökéletesen alkalmas a minden háztartásban megtalálható tányér, tálka, üveg erre a feladatra.

(Üvegben csíráztatok.)

Milyen mag alkalmas csíráztatásra?

A legfontosabb, hogy csak táplálkozás céljára árusított magot szabad csíráztatni.

Tehát, nem lehet vegyszerrel kezelt, csávázott magot  -azt amit vetőmagnak, 

előre a kórokozók féken tartására vegyszerrel kezelnek-  megenni.

A csíráztatáshoz kezeletlen magokat használhatunk, lehet az a sajátunk (a legjobb),

vagy bio-, reformboltokban kimérten beszerezhető magok,

illetve ma már lehet kapni, erre a célra csomagolt magokat.
(Gazdaboltban is rákérdezhetünk.)

Miket csíráztathatunk?

Gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magokat, zöldségféléket, füveket, fűszernövényeket.

Búza, árpa, zab, rozs, rizs, kukorica, köles, hajdina,

borsó, baba, lencse, csicseriborsó, lenmag, szezámmag, napraforgómag,

(tökmaggal most kísérletezek), lucerna, brokkoli, hagyma, retek, zsázsa, stb.

Persze nem soroltam fel mindent, egy a lényeg, bármit csíráztathatunk,

ami nem kezelt mag és ehető!

Némi botanikai ismeret szükséges, ha kísérletezni akarunk,

de megelégedhetünk az ismert/ajánlott magokkal.

...kamutbúza beáztatva...

...csírázásnak indult lucerna...

Hogyan csinálom, azaz a gyakorlat :)

1) A magot megmosom  -szükség szerint átválogatom- , majd beáztatom.

Egyszerre 3+1 ek magot szoktam beáztatni, mert hárman vagyunk

+ a Kutyámnak és cicáknak is szoktam adni.

(Nem javaslom, hogy egyszerre ettől   -1 ek/fő-  többet áztassunk,

illetve annyit áztassunk, hogy könnyen bírjunk vele, később úgyis kialakul a saját gyakorlat.

Általában 2 naponta áztatok, és általában 3-féle magot külön-külön üvegben,

tehát jut folyamatosan mindenkinek, sok meg semmiből sem "jó".)

Az üveget folpack fóliával borítom (nem zárom le szorosan, csak borítom),

 a pára bent marad, és levegőhöz is jut.
(Lefedhetjük még vászonnal, szitával, papírral.)

A lehetőségeim szerint melegebb helyre teszem.

12-24 óráig szoktam áztatni.

2) Leöntöm a vizet, leöblítem a magokat, lecsorgatom a vizet és az üveget újra

"tessék-lássék módon" borítom a folpack fóliával.

Újra megkeresem az ideális meleg pontot "neki" :)

Ezt az öblítést naponként megismétlem.

Az öblítés elegendő nedvességet biztosít a csírázáshoz, nem szükségeltetik ezenkívül öntözni.

Vannak magok, amik gyakoribb öblítést igényelnek, sőt több gondoskodást :)

(Azt javaslom kezdjük búzával, lucernával, retekkel.)

Mikor kész a csíra, mikor fogyasztható?

A kicsírázás ideje fajtától függően eltérő.

A felhasználás céljától is függhet, mikor fejezzük be a csíráztatást

 illetve hosszútávon az egyéni ízlés szokott döntő lenni.

Szendvicsre, salátába a zsenge csírákat szokás tenni,

a rostosabb, fejlettebb csírákat levesekbe, főtt ételekbe.

Hogyan használhatjuk fel a csírát?

A csíra sok étel "adaléka" lehet. Legtöbbször az ízlésünknek jut a döntő szerep.

A gyakorlatban a csírák felhasználását tekintve érvényes elv, 

hogy a csírákat kívánatos nyersen fogyasztani.

Kivételt képeznek a hüvelyesek (borsó, csicseriborsó, szójabab), melyeket szükséges hőkezelni 

(10-15 percig) bizonyos enzimek miatt. A lencse és mungóbab nyersen is fogyasztható.

Mi szinte mindig nyersen fogyasztjuk, kerül szendvicsekre, zöldség-, és gyümölcssalátába, turmixokba,  de a leveseket, köreteket, főzelékeket is megszórjuk a tányérunkon vele.

...a Fiam fotója 2 évvel ezelőtt...

Hogyan tároljuk?

Nos, írtam, hogy keveset csíráztatok egyszerre, így a tárolás megoldott:

 amíg el nem fogy, addig az asztalon szem előtt van "csippentésre" készen.

Arra viszont figyelek, hogy a párát biztosítsam számára.

Amennyiben valaki egyszerre sokkal többet készít, mint ami néhány étkezésre elegendő,

akkor tarthatja lefedve a hűtőszekrényben.

 A csírákat akár ki is száríthatjuk, majd így vagy megőrölve növelhetjük vele ételeink tápértékét.

...a Fiam 2 évvel ezelőtt húsvétkor készítette: a falatot és a fotót is...

Értelemszerűen, a glutént tartalmazó gabonákat, gluténérzékenyek nem fogyaszthatják.

 Fogok még írni csírákról, ha érdekel figyeld a bejegyzéseket, örülök Neked :)

   Szeretetrehangoltan a Facebookon :)