Follow by Email

2016. március 10., csütörtök

Zöldike




Kora reggel az ágyból ugrasztott ki őnagysága.
 Hatalmas csattanásra eszméltem, nekirepült az ablakomnak.
Sajnos nem először történt ilyesmi, hiába minden óvintézkedésünk, időnként előfordul.
Gyakorlott vagyok már az ellátásukban, számos bejegyzés és kép tanúskodik róla a blogon.
Legtöbbször  -ha nem töri kicsiny nyakát-  elég védeni a kihűléstől és a macskáktól.


Szárnyalásra várva


Kezembe vettem, szeretgettem, beszéltem hozzá, 
bevizeztem a csőrét és lassan magához tért.
Ivott.
A fejecskéje simogatása közben vettem észre egy gombostűfej 
nagyságú kullancsot a szeme sarkában.
Alaposan megszívta már magát, így könnyedén sikerült a hüvelyk és mutatóujjammal kivenni.
Ekkor már élénk volt, "erősködött" a kezem szorításában.
Kivittem és megkértem egy fotóra :) 

Meglazítottam az ujjaim.
Boldogan, erőteljes szárnycsapásokkal szempillantás alatt a fák közé repült.






A kertben :) 






2 megjegyzés: