Ősz (végi) vázlat

Hétfőn, sok órán keresztül a kertben dolgoztam.

 

 A reggel elég csípős volt, így a melegebbre vágyó virágaim, növényeim bevittük a kertből.

 A muskátlik és más kertet díszítő növények, spirálisan összekötözve, a kevés fénnyel

rendelkező tárolóba kerültek, a szobanövények pedig a nappaliba.

Szűkös lett a hely, de azért elférünk tavaszig.

A szőlőt leszedtem, most papír közé raktam egy kartondobozba.

Nem sokat csak 1-2 kg körül, biztosan kitart karácsonyig vagy tovább.

Volt még 2 csomag virághagyma, így azt is elültettem.

Visszavágtam a kavics között kinőtt rukkolákat, ha az idő engedi, 

még a napokba beültetem a magaságyásba.

A házat körülvevő kavics "járdáról" összeszedtem a falevelet.

A tapadókorongos vadszőlőt itt-ott visszametszettem, csakis azért, hogy

az indákból néhány koszorút tekerjek :)

A teraszt "téliesítettem" azaz a még őszi dekorációt úgy helyeztem, hogy a havat

 majd könnyedén letudjuk söpörni.

A Férjem, a mobil madáretetőt rögzítette a teraszra, én pedig a kertben lévőket néztem meg, 

minden rendben van-e, a tavaszi nagytakarítás óta történt-e változás.

Sor került a körömvirágok leszedésre, a beültetett árvácskák is téli helyükre kerültek,

 így sokkal jobban látom a házból.

Valahogy így telt a madárénekkel kísért kerti ténykedés, persze ettől sokkal több munkával. 

 

Az azóta eltelt 2 napban valóban megérkezett a hideg.

Ezekkel a képekkel és Pilinszky János csoda szép versével zárom le ami elmúlt....

"A hallgatózó kert alól
 a fa az űrbe szimatol,

a csend törékeny és üres,

a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szived

az út lapulva elsiet,

a rózsatő is ideges

mosollyal önmagába les:

távoli, kétes tájakon

készülődik a fájdalom.

(Pilinszky János: Őszi vázlat)



 

 
<3