Boldog vagyok Uram, hogy
kiállhattam a sorból, hogy mindenki
előttem rohan és hagyom már, hogy
félrelökjenek és minden konc után az
enyémnél gyorsabb kezek nyúljanak...
Nehéz volt először megállni a dolgok
áradó sodrában, a lárma fülledt
ütemében, ó mert forró, halálos
izgalom hörgött a rohanók hangjában és a
város lobogó, fénylő öléből gigászi
kapuk tárultak tüzes öleléssel...
Most, hogy az elhagyott úton felismertem a
Békét, a virágok szelíd arcában az
Örömet és a fák égfelé ringásában az
imákat, messze kerülöm a hangos,
fényekben izzó várost és az éjszakát a
csendes ég alatt töltöm inkább, hol
csodálatos álmok és örök sejtelmek
hajolnak hozzám a csillagokból...
Szepes Mária: Csendesebb utakon..
óóó
VálaszTörlésKöszönöm <3
TörlésIgen! <3 Számomra ez az út a járható <3
VálaszTörlésköszönöm a gyönyörű idézetet. Nagyon jó írásai vannak Szepes Máriának.Sokat olvastam Tőle <3
Ölellek! :) <3
Igen, számomra is követendő...
Törlésölelés Neked is kedves Éva <3