Follow by Email

2014. szeptember 2., kedd

Fahéjas vaníliás pirított mandula



Lassan itt az ideje az idén termett csonthéjasok begyűjtésének. 
Elsők között a mandula, a legtöbb fajta már szeptemberre beérleli termését.
 A magburok felreped, felnyílik, a termés lepottyan. Ezért akinek van mandulafája legyen résen, 
a nedves időben hamar az enyészeté válhat a termés.
Ettől nekem nem kell tartani, az idén is elfér a két tenyeremben, néhány szem csupán.
A nálunk termett nem fedezi az éves igényünket, bizony ha mandulát szeretnénk, 
nekem is vásárolnom kell.
Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismerek két családot is akik mandulatermelők.
Évek óta Tőlük szerzem be, mert mondanom sem kell, 
szinte leírhatatlan a boltban bezacskózva kapható és a "friss" közötti különbség.
Mellesleg ezzel az őstermelőket közvetlenül támogatom, 
hisz nincsenek ma könnyű helyzetben a gazdálkodók.

 

 
Új még nincs, a régiből még volt, így hogy helyet adjak az újnak, a régit megpirítottam.
 

Fahéjas vaníliás pirított mandula

Hozzávalók
mandula (kb. 30 dkg)
őrölt fahéj (1 púpos teáskanál)
házi vaníliás cukor (2 ek)
kókuszvaj (1 púpos teáskanál)
"gondolatnyi" só


Serpenyőben a kókuszvajat megolvasztottam és beleforgattam a mandulát. 
Gyenge tűzön enyhén megpirítottam, majd megszórtam a sóval, vaníliáscukorral és a fahéjjal.
A serpenyőt   -szünetekkel-   mindvégig rázogattam.
Addig hagytam pirulni, még a cukor megolvadt, ráragadt.




Az így előkészített mandulát müzlibe használtam fel, nem volt célom jobban megcukrozni.




(Október és december között a veresegyházi a piacon, megtalálhatók a termelők :)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése