2014. szeptember 26., péntek

Csokoládés túrós "virág" kevert sütemény




Sokszor írtam már a gyökereimről, csodálatos Édesapámról és Édesanyámról, a gyermekkoromról.
A család fontosságát, a női és férfi szerepek megoszlását, a gyermekek iránti felelősséget Tőlük
 láttam, az életutamon csak megerősítést kaptam.
A sütés-főzés szeretetét Édesanyám mellett szívtam magamba,
Tőle láttam mennyire fontos a "táplálás" milyen fontos mit teszünk az asztalra.
A "mit teszünk az asztalra" elsősorban nem a hozzávalókat jelenti, hanem leginkább a hogyan-t.
Igaz nem emlékszem olyanra, hogy nincs, hogy éheztünk volna, hisz volt kert, voltak állatok,
 a Szüleim mindent amire szükségünk volt megteremtettek.
 Édesanyám tipikusan az az asszony volt aki a "semmiből" is tudott terülj-terülj asztalkámat teremteni. Legalábbis így éltem meg.


 


Későn született gyermekük vagyok (a kis kései...:), a Testvéreim már régen iskolába járók voltak,
amikor megérkeztem. Persze a rokonság gyermekei is többnyire idősebbek nálam,
így kisgyermekoromban nem győztünk lakodalomba járni.
Akkor még vidéken nem rendezvényszervezők szervezték a lagzit, nem partiszolgálat látta el a násznépet finom falatokkal, nem étteremben, szállodában ülték meg a fiatalok egybekelését.
Nem ám, :) a rokonság egész héten sütött-főzött, hónapokkal előbb megkezdődött a készülődés.
Persze itt is volt "rendezvényszervező", pontosan le voltak osztva a szerepek:
ki készíti a levesbe való tésztákat, ki a böllér (ki öli le a disznót), ki irányítja a süteményes asszonyokat, ki a "Süteményes asszony" a főcukrász, kik a segédjei.
Ki lesz a csapos, ki lesz a vőfély, ki varrja az ünnepi ruhákat, ki öltözteti a menyasszonyt.
Mindenki felelt a vállalt feladatért.
Amikor kitűzték az esküvőt, onnan fogva szervezkedtek: nevelték az állatokat,
amiket a nagy napra fognak levágni, készült a levesbe való csigatészta,
a malomból vett lisztből és a saját tyúkok tojásából.
Az esemény hetén kedden már sütötték az elálló aprósüteményeket (darálóst, linzereket),
szerdán vagy csütörtökön vágták a disznót, birkát, csütörtökön vagy pénteken a szárnyasokat.
A disznóvágáskor volt disznótoros pogácsa, a kopasztóknak meg almás-túrós-meggyes lepény.
Szombaton ebédre raguleves és rétes dukált.
Nos legtöbbször az Édesanyám volt a "főcukrász" eleinte a rokonságban,
később már idegenek is hívták.
Messze a környéken tudott volt, hogy becsületes, józan, "ügyeskezű", gyors és határozott ember.
Joli néni csigatésztája nem fő szét a levesben, ha Joli néni süt, elég lesz a sütemény.
Joli néni pogácsáját, sajtos rúdját, rétesét akarta mindenki akihez eljutott a híre.

Én is akartam...az én Gyermekem mindezt már csak hírből ismeri.
Hosszú, hosszú ideig nem bírtam rétes sütéshez nyúlni, Édesapám életének utolsó éveiben igaz többször próbálkoztam, de tudtam, Anyám titkának jó ha a közelébe jutottam.

Nincsenek már velünk, mi akik kóstoltuk emlékszünk az ízekre, de a Gyermekem nem,
sajnos már nem kóstolhatta meg Anyám rétesét....
Így ha rétest teszek az asztalra (és igyekszem), Neki, előbb-utóbb ez lesz "A" rétes.
Bízom benne.


 


Az elmúlt hetekben  a húzott rétes sütést gyakoroltam (sütött Anyám másmilyent is).
Gyakorlom, alakítgatom, próbálom felidézni az emlékeket.
 A recept a fejembe van -bár a receptbe belenyúltam, hisz nem eszem disznózsírt-
a technikán van mit fejlesztenem.
Sütöttem túróst, almást, káposztást, kapros túróst, házi túróst.
Az utolsó alkalommal már egészen jól ráéreztem :)

A túrót most is réteshez vettem, de a program másképpen alakult,
így kevert süteményt készítettem belőle.
Egy kicsit eljátszottam a fejemben születő "recepttel" ez lett belőle.
(Másnapra meg az üres tepsi...a családom hipp-hopp "eltüntette"...)

A kakaó mennyiségére tekintettel bátorkodtam csokoládésnak nevezni,
virágnak meg a túrós rész formája miatt....
Volt előző napról 2 db tojásnak a fehérje, ezt a túróhoz kevertem,
ha nincs, akkor ezt egy plusz tojással felválthatjuk.




Csokoládés túrós "virág"

Hozzávalók
csokoládés rész
2 db tojás
50 g házi vaníliáscukor (lehet más édesítő)
30 g (holland) kakaópor
100 g finomliszt
1/2 cs sütőpor (dm/alnatura foszfátmentes)
késhegynyi só
50 g olvasztott teavaj
100 g joghurt

túrós rész
750 g túró (házi vagy nem zsírszegény)
100 g házi vaníliáscukor
késhegynyi só
1 ek liszt
1 db tojás
2 db tojásfehérje (vagy helyette még egy egész tojás)
(ha nem vaníliás az édesítőnk, akkor 1/2 rúd vanília magjai)

tepsi kikenéséhez
pici puha vaj és rétesliszt


Bekapcsoltam a sütőt 175 fokra. 
A 21 cm átmérőjű (5 cm magas) kerek tepsimet vajjal vékonyan kikentem, behintettem rétesliszttel.
A csokoládés részhez a tojásokat kikevertem a cukorral (habverővel), hozzáadtam a sót, a kakaót, belecsorgattam a puha (nem meleg) vajat (végig dolgozott a habverő).
Végül fakanállal hozzáforgattam a sütőporral elkevert lisztet és joghurtot.
A tepsibe öntöttem, úgy mozgattam a tepsit, hogy legyen pici pereme.
A túrót összenyomkodtam villával, hozzákevertem a cukrot, a sót, a tojást és tojásfehérjét (szintén habverővel) végül az evőkanál lisztet.

Képzeletben 6 részre osztottam a túrós krémet, a csokoládés részre sziromformába ráraktam.
Kíváncsi voltam mivé alakul :)


...még nyers...


A "nehéz" túrós-krémes lesüllyedt, a sütőporral lazított csokoládés rész felemelkedett.


..megsült...

 Izgatottan vártam, mit látok szeleteléskor :)
Olyan lett mintha megtöltöttem volna :)






10 megjegyzés:

  1. Jaj, mennyi szép emléket idéztél föl bennem! Nagymamám híres szakács volt, mikor ideköltöztünk, a falu öregjei mindig arról meséltek, melyikük gyermekének a lagziját sütötte, főzte.
    Én sokszor mehettem vele, imádtam a "konyhasátrat", a hatalmas kondérokat a levessel, káposztával. Emlékszem, ahogy az asszonyok szépen sorban vitték a cserépsütőkben a hatalmas kuglófokat a Szentesék kemencéjébe, mert az volt az utcában a legjobb... És arra is emlékszem, milyen földöntúli boldogság volt, mikor 17 évesen először szolgálhattam fel egy lagziban, sőt, az első levesestálat vihettem a menyasszonyi asztalhoz. :-)

    A túrós virágod csodaszép! Van itthon túróm, úgyhogy elkészítem a jövő hét elején... <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Csipkerózsa <3
      Köszönöm én is :) "gazdagok vagyunk" csodás emlékeink vannak.

      Törlés
  2. Én csak nyelem a könnyeimet! Az én Anyukám is nagyon szeretett sütni- főzni. Az én és a húgom lakodalmát is ő sütötte ki a barátnőjével. Máskor mire mi felébredtünk már kész volt a kalács, pedig felnőttek voltunk. A névnapi süteményemet is mindig ő sütötte, rajongtak érte a kollégáim. Sokat mesélhetnék, de most a Te fincsi túrós sütid a lényeg. Nagyon finom lehetett, én örülök, hogy sokat megmutatsz azok közül, amelyekkel próbálkozol újat alkotni .Isten áldása van a kezeiden <3 Így kedvet kap az ember lánya hozzá! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Éva <3
      Leültem írni ezt az egyszerű kis süteményt és azon kaptam magam, hogy ömlenek belőlem a szavak, előtörtek az emlékek, na meg a könnyeim nekem is....
      Szeretném ha mesélnél <3
      Tudod kedves Éva, abban teljesen biztos vagyok, hogy Te továbbviszed a szeretettel "táplálást" a Te Gyermekeidnek és Unokáidnak gazdag élményben van részük.

      Törlés
  3. Nagyon jó a süti!! A bejegyzés is nagyon tetszett. "Visszazuhantam" az időben és újraéltem az emlékeimet. Mert ez édesapám falujában (ahová sokat jártunk a nagymamámhoz), pont így történt minden... Néha mesélek erről a gyerekeimnek. Ők már nagyok, felnőttek, de mégis élvezettel hallgatják...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csokoládé Kreatívan <3
      Köszönöm, hogy erre jársz :)
      Köszönöm kedves szavaid <3

      Törlés
  4. Nagyon szeretem olvasni soraidat....Nekem nincsenek saját tapasztalataim, de gyerekként, amikor falun laktunk, akkor azért hallottam és láttam az eseményeket. Tudom, hogy illemből Anyukámat "hivogatták" a "csigacsinálásba"....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves BORI <3
      Látod, mégis előjönnek az emlékek :)
      Köszönöm szépen.

      Törlés
  5. Nagyon szépen írtál, bennem is előjöttek az emlékek, és ez jó. Én sem tudok olyan tyúkhúslevest főzni, mint Anyukám, és nem tudok olyan linzert készíteni mint Nagymamám. De bízom benne, hogy a gyerekeink is így lesznek majd ezzel. Így van rendjén. :)
    Erzsi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Erzsi <3

      Köszönöm szépen kedves "megerősítő" szavaid :)
      Szép napokat!

      Törlés