2015. december 1., kedd

Aszalt szilva-dió golyó



"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."
 (Simone Weil 1909 - 1943 francia filozófus) 


 


Egy csipet aszalt gyümölcsöt, ha összerágunk egy csipet olajos magocskával,
 mennyei ízharmóniában lesz részünk.
Szeretem desszert.
Energizáló, tápanyagokban gazdag falat.
Egészséges kényeztetés.




Most összegyúrtam, hogy
egyszerűen elérhető legyen, ha kell egy kis plusz energia.




Aszalt szilva-dió golyó

Hozzávalók
1 adag tisztított dió
1 adag aszalt szilva
op. őrölt fűszerek (fahéj, szegfűszeg, stb.)




Aprítógépben morzsásra daráltam.
Nedves (picit nedves) kézzel, falatnyi golyókat formáztam belőle.
 (Zárható) dobozba raktam és hintettem a tetejére csipetnyi fűszert.








2015. november 30., hétfő

Csicseriborsó-pörkölt



A Férjem nagy rajongója a különféle zöldségpörköltjeimnek.
Még a 90-es években szerette meg, amikor Ő is vegetáriánus volt.
Azóta rengetek variációt készítettem.
Úgy készítem, mint más a húsos változatot, csak hússzármazékot nem teszek bele, 
viszont több benne az adott zöldséghez illő zöld-, vagy szárított fűszer.
Például a babból készült itt található:




Csicseriborsó-pörkölt

Hozzávalók
1/2 kg csicseriborsó 
1 közepes fej vöröshagyma
2 duci gerezd fokhagyma
olaj
só (parajdi)
sűrű paradicsomkrém
fűszerek: őrölt fűszerpaprika
őrölt chili
őrölt borsikafű
babérlevél
köménymag
őrölt petrezselyem

- A csicseriborsót átnéztem, megmostam és beáztattam, előző nap.
- A hagymákat megtisztítottam, felszeleteltem.
- Olajat öntöttem a fazékba (kuktában készítettem), beleszórtam a hagymákat, 
felhevítettem, majd rákanalaztam a sózott paprikát, 
majd a lecsöpögtetett csicseriborsót is hozzáadtam.
Kevergetve "pirítottam", majd fűszereztem.
Annyi vizet öntöttem rá, hogy éppen ellepte.
(A szaft pont megfelelőre sűrűsödik, ha esetleg szükséges még, adjunk hozzá vizet.)
Fedő alatt puhára főztem.

Fusilli apró durumtésztát főztem hozzá, azzal tálaltam.


...áztatás után...


A csicseriborsóról, a csicseriborsó főzéséről itt írtam:









2015. november 27., péntek

Tarlórépa



Valamikor régen találkoztam vele, megtermett a Szüleim kertjében.
Sajnos már jó régen volt, és az is hogy utoljára ettem.
Azt nem tudom felidézni, hogy Édesanyám mit készített belőle, lehet hogy csak nyersen ettük...
A minap a piacon őstermelő kosarában bukkantam rá.
Nagyon megörültem, Ő pedig nagyon csodálkozott, hogy nevén tudtam nevezni.
Az Ő kosarából az én kosaramba került.
Lédús, édes, nyersen elfogyott az összes amit vásároltam (a levélnyél is).
Holnap veszek újra :)


 


A tarlórépa nem csak nyersen fogyasztható, főzik, sütik, savanyítják.
S mert emlékeztem rá, hogy Duende, a Szellem a fazékban blogon többször írt róla, 
gyorsan megkerestem.
Remek recepteket osztott meg, itt az elérhetősége: 





Tarlórépa / kerek répa

A káposztafélék családjába tartozik. Mérsékelt égövön világszerte megterem.
Kutakodásom során igencsak meglepődtem, hogy Európában szinte népeledelnek számított, 
sok országban ma is.
 Az egész növény  -a levele is!- fogyasztható.
Alig van benne kalória, viszont telis-teli vitaminokkal
(A-vitamin / Béta-karotin, lutein zeaxantin,
B1-, B2-, B5-, B6-, B9-vitamin/folsav,
C-vitamin,
E-vitamin,
K-vitamin) 
és ásványi anyagokkal 
(Kalcium, Vas, Magnézium, Mangán, Foszfor, Kálium, Nátrium).
Kell ez nekünk(?)

(Többek között, itt néztem utána.)


....már a színe is rabul ejt..



2015. november 25., szerda

Az alvó kertben...








Várnai Zseni: Az alvó kertben

"Csak halkan lépjél, Kedvesem,
a kerti úton nesztelen,
s hallgasd az édes őszi dalt,
ami a fák közt átnyilalt.

Csak hallga, hallga, Kedvesem,
levél zizeg ily kedvesen?
A szél susog, vagy lomb dalol?
Vagy egy bogár a lomb alól?

Figyelj, figyelj csak, Kedvesem,
az ősz suhant itt csendesen,
s ahova tündérujja ér,
aranyszín lesz a zöld levél.

Kék fátyol leng a távolon,
talán mindezt csak álmodom?
A kert is alszik, Kedvesem,
most halkan lépjél, nesztelen."








 Az almafánk utolsóként veti le varázslatos ruháját.






2015. november 24., kedd

Nokedli sütőtökből, pirított tökmaggal




A Wikipédia alapján a nokedli jellegzetes magyar étel.
Egyes forrás szerint, német és osztrák hatásra terjedt el az étkezési kultúránkban,
más forrás szerint, Beatrix (Mátyás király felesége) révén
 itáliai udvari szakácsok honosították meg nálunk.
Így vagy úgy, de ma már elmaradhatatlan köret a magyar gasztronómiában.
A tradicionális nokedlitészta, liszt, só, tojás és víz hozzáadásával kevert lágy tészta.


 


Bátran felrúgva a hagyományt, a vizet, párolt szaftos sütőtökre cseréltem.


 



 Sütőtök-nokedli pirított tökmaggal

Hozzávalók
800 g párolt sütőtök
400 g rétesliszt
100 g finomliszt
1 tk só
30 g vaj
3 db tojás
+
olaj
+
pirított tökmag
op. sonka ropogós (húsevőknek)

A tisztított felkockázott sütőtököt megpároltam.
Krumplinyomón áttörtem, sóztam, hozzáadtam a puha vajat, a tojásokat és 
annyi lisztet (most, lásd hozzávalók) amennyit felvett* (nokedli sűrűségű tészta a cél).
Csomómentesre kevertem a hozzávalókat (nem kell nagyon kidolgozni).
Közben vizet forraltam, majd a  galuskaszaggatóval   -egyszerre kevés mennyiséget-
 a lobogó vízbe szaggattam.
Amint feljött a víz tetejére, szűrővel kiszedtem, hideg vízzel leöblítettem,
lecsöpögtettem, majd  serpenyőben olajon megforgattam.
Ez így önmagában is nagyon finom, kissé édeskés a sütőtöktől.
Feltétnek tehetünk rá pirított tökmagot, reszelt sajtot, tekerhetünk rá borsot, vagy chilipelyhet, tálalhatjuk ropogósra sütött füstölt sonkával vagy bacon-nel.






*Ebben az esetben is változhat a liszt mennyisége, hisz sütőtök és sütőtök között van különbség.
Az a tapasztalatom, hogy kb. a sütőtök mennyiségének a 2/3-a
körül lesz a hozzáadott liszt mennyisége.
A liszt lehet másfajta (teljes kiőrlésű, zab, stb.).





 



Üdvözlet "Melinda Sárdi"-nak




Melinda, köszönöm :)






2015. november 20., péntek

Novemberi nyár utolsó napjai








"Ilyen szép, hosszú ősz nem volt régen,
Napsütés, százszorszép virít a réten.
A levelek gyönyörűek, sárgák,
A harmatot pillangók vigyázzák.

A nap lomhán kúszik az égen,
A platánok közt kandikál ki éppen.
A varjak a fagyos időt várják,
A gazdák a dús füvet kaszálják.

Sétálok, érzem az ősz illatát,
A testemet halk szellő járja át.
Az utam parkon keresztül vezet,
Gyönyörködöm, ahogy lassan megyek.

Az égbolton bárányfelhő ballag,
A templom harangja pedig hallgat,
Majd hirtelen megkondul keményen,
kong párat, majd elhalkul szerényen.

Mintha félne, hogy elmúlik az áldás,
Felejtve napsütést, ködre, fagyra vált át,
a novemberi nyárnak már vége lesz,
Lehull a levél, s az ősz már itt reked."

Gulyás Éva: Novemberi nyár
 
 




A Selyemkoróról/vaddohányról a fotókat a határban készítettem.