2013. február 24., vasárnap

Grissini (kenyérrúd)




Barátnőm kérésére készítettem, hogy az általa készített csodálatos pástétomai kísérőjeként tálalja. 
Nem először arattak együtt sikert. Az Ő pástétomai és az én kenyérrudaim.  
Ő és én, mi is jó páros vagyunk.
Natúran, minden ízesítés nélkül készítettem, hogy tényleg a kísérő szerepét teljesítse
és ne váljon főszereplővé.




Grissini 

Hozzávalók
(Ennek dupláját készítettem.)


500 g finomliszt
1-2 tk tengerisó
1 mk cukor (vagy méz, nádcukor)
20 g friss élesztő
300 ml víz
50 g olívaolaj


 


A lisztet kimértem, elkevertem a sóval.
Mélyedést igazítottam a közepébe a kezemmel, beleöntöttem a langyos vizet,
beleszórtam a cukrot és belemorzsoltam az  élesztőt.
Megkevertem és meghintettem egy kanálnyi liszttel (a kimért lisztből).
Hagytam, hogy az élesztő felhabosodjon.
Hozzáöntöttem az olajat és összeállítottam a tésztát (keverőgéppel).
Hagytam 15 percet pihenni, ekkor enyhén lisztezett munkalapra borítottam és kedvesen áthajtogattam a tésztát, cipót formáltam belőle és letakartam a keverőtállal, hogy alatta duplájára keljen.
(Kb. 1 óra, a levegő hőmérsékletétől, páratartalomtól függ.)




A sütőt előmelegítettem 200 fokra, a tepsikre pedig sütőpapír fektettem.
A tésztát szétlapítottam és vékony (kb 1 cm x 1 cm), hosszú (kb. 30 cm),
 nem szabályos rudakat formáltam belőle.
Van ahol kicsit vékonyabb, van ahol kicsit vastagabb, mint 1 cm x 1 cm.
Így amikor fogyasztjuk, folyamatos a meglepetés,
kívül roppanós, belül puha a falat és rögtön utána teljesen ropogós.

A tepsikre rendeztem, kb. 10 perc alatt készre sültek.
Ha világosra hagyjuk, akkor a belseje puha, ha barnábbra sütjük, akkor az egész ropogós.
 Ki így szereti, ki úgy.

Fogyaszthatjuk pástétomokkal, vagy mártogathatunk vele sós krémeket,
 tekerhetünk rá egy szelet sajtot, van aki sonkát,
esetleg egy finom leves mellé is kínálhatjuk.
Önálló rágcsaként is megállja a helyét, ebben az esetben fűszerezhetjük a tésztát.
Keverhetünk a nyers tésztába friss, apróra vágott fűszereket vagy szárítottat,
nagyon apróra vágott olajbogyót vagy aszalt paradicsomot.
A rudakat magokba hempergethetjük sütés előtt, a kedvencem a szezámmagos és mákos :)







2 megjegyzés: