"Virág" zsömlék...

...a tavasz tiszteletére.

Tegnap egész nap (majdnem egész nap) a kertben dolgoztam.

 Metszettem a barackfákat, a szőlőt, tisztítottam az eprest.

Hirtelen jó idő, hirtelen sok munka. :)

A családom szerencsére nem volt itthon, sőt a Fiam esti színházi programja miatt, ebédet nem is kellett neki főznöm. Papának volt, én pedig ilyenkor már el vagyok a kerti "legeléssel".

 

Mára viszont kellett kenyeret sütni.

A kerti munka, a melegítő napsütés, a hirtelen sok-sok kinyíló virág megihletett, 

így elővettem ezt a régen sütött "virág formát". 

A jegyzetes füzetembe "virág zsömlék"-nek neveztem el. 

Bár a tészta összetétele változik, de a forma marad.

Virág zsömlék

most tönkölybúza finomlisztből

Hozzávalók

600 g tönkölybúza finomliszt

160 g előző kenyér tésztából származó "kenyérmag" *

20 g friss élesztő

2 tk tengerisó

1 mk méz

300 g víz

5 ek olívaolaj

tetejére

fehér és fekete szezámmag, zabpehely, szemes mák

A lisztet tálba szitáltam, összekevertem a sóval. A közepébe mélyedést nyomtam.
Beleraktam a "kenyérmagot" , belemorzsoltam az élesztőt,
rácsorgattam a mézet, majd beleöntöttem a vizet. 

Meghintettem liszttel és hagytam, hogy az élesztő felhabosodjon.

A keverőgép spiráljával összekevertem a tésztát, vártam 15 percet, újra megkevertem,

 majd a munkalapra borítottam (ez nekem a konyhapult).

(A víz és liszt mennyiségénél lehet kevés eltérés, hisz tudjuk, minden lisztnek más a nedvesség 

felvevő képessége, számít a hőmérséklet és a külső körülmények is.)

A tésztából cipót formáltam, majd leborítottam a tállal és hagytam, hogy duplájára keljen.

A  cipót enyhén megnyomtam, 8 felé vágtam, majd egyenként zsömléket gömbölyítettem 

belőle a tenyeremben.

(Ezt úgy csinálom, hogy a tenyerembe (bal tenyerembe, jobb kezes vagyok) fektetem a tésztát
és a jobb kezemmel, meg az összes ujjammal szépen aládolgozom a széleket.**)

Egy magasabb falú (5 cm) 22 cm átmérőjű sütőtálba sütőpapírt illesztettem.

Egy zsömlét a közepébe helyeztem, a többi 7 db-ot pedig köré raktam.

Lefújtam (megkentem) kevés vízzel és rászórtam a magokat.

...közvetlenül formázás és elhelyezés után...

Letakartam és így hagytam 15-20 percig.

...15 perc elteltével...

Ennek leteltével beraktam a sütőbe, belöttyintettem 1 dl vizet és bekapcsoltam 200 fokra.

A zsömlécskék csodálatosan megkeltek és megsültek 30 perc alatt.

Kivettem papírostól a tálból, majd visszatettem a lekapcsolt, résnyire kinyitott sütőbe.

 Itt hagytam langyosra hűlni. 

Tehát hideg sütőben kezdtem sütni, aminek tapasztalt előnyéről már többször írtam.

Ha valaki idegenkedik ettől, az kelessze meg rendje és módja szerint, majd tegye 

előmelegített forró sütőbe, ahol süsse rendje és módja szerint.

 

* Kenyérmag

Az előző kenyérből eltett kenyér magját próbaképpen, most víz hozzáadása nélkül 

tettem el egy üvegben, a hűtőbe. Teljesen jól működik így is, mint már itt írtam, szépen megkelt. 

Az újabb kenyér dagasztása előtt időben kivettem a hűtőből. 

A tapasztalatom továbbra is az, hogy sokkal nehezebben dolgozható el
a régi "tömény" tészta az új tésztában. Mondjuk ez teljesen logikus.
Így én maradok a jól bevált "vizet adok hozzá" módszeremnél.

Tudni kell, hogy én nem kenyérsütőgépben dagasztom a tésztát, hanem kézzel,
a legtöbb esetben az egyszerű, ma már a legtöbb háztartásban fellelhető keverőgéppel
 (aminek habverője és spirálja van) keverem össze az alapanyagokat.

Eltudom képzelni, hogy a dagasztógép, vagy a kenyérsütőgép programja könnyebben
összedolgozza a két tésztát, de nekem sokkal időigényesebb lenne.

Mint már itt írtam, az előző kenyértésztából elvett kenyérmagjához vizet adok,
 ami nem funkciója miatt szükséges, hanem praktikum, a következő esetben,
könnyebb vele kézzel dolgozni.

** Már másodszor olvasok egy könyvet. (Ízek életre-halálra)
Az első esetben szinte "végig aludtam" ugyanis mindig elalvás előtt félig kábultan olvastam,
 így nem is emlékeztem minden részletére.

A kenyeres bejegyzéseknél már sokszor leírtam, hogy nem töröm össze a kelésnek indult/megkelt tésztát, nem gyúrom át, hanem csak kedvesen, szeretetteljesen áthajtogatom, megformázom.

Nos ebben a könyvben egy nagyon jó mondatot találtam, (a főhős tapasztalata)

 ami rámutat arra, miért így csináljuk :)

"...az ököllel püfölt tésztából készített kenyér kemény lesz,
és hasonló indulatokat vált ki abból is, aki fogyaszt belőle."

...zsömle, vaj, újhagyma, medvehagyma, ibolya, és rukkola (az utóbbiak a kertből)

 

...és...-mit jelent, hogy legelek a kertben?

Szó szerint :) ha dolgozom kint, akkor azt eszem ami találok.
Kint, a kertben.

Leszedem és megeszem.
Olyan magas az energiatartalma, hogy az ember nem kíván mást.

Este ezt kiegészítettem a friss zsömléből letört falatokkal és kevés vajjal.

Szeretetrehangoltan a Facebookon :)

Tönkölyös péksütemény, a kert első zöldjeivel...

Csalán, tyúkhúr, illatos turbolya került a péksüteménybe, kevés hagymaszárral és fokhagymával.

 

Megjelentek a kertben az első tavaszi zöldek és a tavaly elduggatott hagyma is kihajtott már. 

Bár a hagymát még nem húztam ki, de a szárából lecsíptem párat.

 

A fokhagyma egy különleges régi fajta, "maghullató".
Kedves M. Barátomtól kaptam, hogy elültessem.
Gondoltam egyet beleteszek a kenyérbe.

 

A recept semmi különös, csupán a zöldekre szeretnék bátorítani,
nyugodtan tegyük a kenyérfélékbe (is).
Sokan nem tudják, hogyan tálalják a Családjuknak, a vadontermő zöldeket.
Amennyiben nem visszük túlzásba, nem tolakodó az íz, akkor kétlem,
hogy kifogásuk lenne, pl ilyen formában.

Zöldfűszeres tönkölyös péksütemény

Hozzávalók

250 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
350 g finomliszt
200 g előző kenyértésztából  elvett "kenyérmag" (100 g a tészta + a 100 g víz)
20 g friss élesztő
1 tk méz
2 tk tengerisó
300 g langyos víz
zöldek (most: turbolya, újhagymaszár, fokhagyma, csalán, tyúkhúr)

A zöldeket összegyűjtöttem, majd megmostam és egy konyharuhába tekerve leszárítgattam, apróra vágtam. A fokhagymát szintén, miután megtisztítottam.

A liszteket a tálba szitáltam, hozzáadtam a sót és a fűszereket. Alaposan elkevertem. 

A közepére mélyedést nyomtam az öklömmel ebbe öntöttem a
"az előző kenyértésztából eltett kenyérmagot"
rámorzsoltam az élesztőt és ráöntöttem a fele vizet. 

Belecsorgattam a mézet, összekevertem a nedves részt. 

Ennek tetejére kevés lisztet hintettem és megvártam még habosodni kezdett. 

 

Ekkor összekevertem a keverőgép spiráljával és közben hozzáadtam a többi vizet.
(A víz vagy liszt, kevéssel lehet kevesebb vagy több.)

Nem vittem túlzásba, éppen csak addig még egyneművé vált a tészta. 

Ekkor lekapcsoltam a gépet és vártam 10 percet, majd újra átkevertem a tésztát. 

A munkapultra borítottam, amit előtte kevés liszttel beszitáltam. 

Leborítottam, majd 10 perc múlva átgyúrtam, finoman, kedvesen, 

csak hajtogatva dolgoztam meg a tésztát. 

Cipót formáltam, meghintettem liszttel és letakartam a keverőtállal.

Így hagytam, hogy duplájára keljen.

Ekkor egy habkártyával, előbb ketté, majd összesen 8 darabba vágtam. 

Sütőpapírral fedett tepsire sorakoztattam.

A sütőbe kb. 1 dl vizet löttyintettem, bekapcsoltam 200 fokra és
a hideg sütőbe raktam a tepsit mindenestől.

Amíg a sütő felmelegedett, a kis "sütemények" keltek és meg is sültek.
Elég volt nekik 20 perc az én sütőmben.
A süteményeket megkopogtatva, ugyanazt a kongó hangot hallhatjuk, ami a kenyérnél szokás.

A sütőt kikapcsoltam, az ajtaját résnyire nyitottam és itt hagytam őket kihűlni. 

 Ha az ajtót résnyire nyitva hagyom (egy egész fahéjrudat szoktam odatenni) és bent hagyom őket (természetesen miután a hőt lekapcsoltam) akkor a héjuk nem puhul vissza, egészen ropogós marad.

A hideg sütőben való, sütés indításról már sokszor írtam, de ide is bemásolom.

Nagyon jó tapasztalataim vannak a hideg sütőben történő sütéssel, 

vagyis amikor a sütőt nem melegítem előre.

Beteszem a tésztát (kelt tésztáknál lehetséges ezzel kísérletezni, de nem mindegyikkel), 

a nem előmelegített sütőbe. Ilyenkor mindig a légkeverésre állítom.

Amíg a sütő felmelegszik a tészta is kel, illetve meg is sül. Időt és energiát takarítok meg. 

Eddig még egyetlen esetben sem   -amikor e mellett döntöttem-  nem láttam kárát ennek a módszernek.

Ha valaki bizonytalan akkor ne válassza ezt, hagyja, hogy megkeljen a kívánalmai szerint, 

majd az előmelegített sütőben süsse gyakorlat szerint.

 Érdemes saját tapasztalatokat szerezni.

Természetesen minden sütő más, így érdemes a sajátunk viselkedését megfigyelni.
Vannak sütők amik gyorsabban melegszenek, vannak, amik lassabban.
Az enyém egészen furcsán viselkedik, azt hittem valami baja van,
többen "vizsgálták" már de senki nem talált hibáját.
Én ismerem, de ha valaki más akarna benne sütni, hát lehet, hogy nem menne simán.
Az elején gyorsan felmelegszik, majd 160 fok körül pihen, hogy nagyobb sebességre
kapcsolva száguldjon a 200 fok felé....
....de jól elvagyunk.
Szeretem.

Vadontermő növényekről naprakészen tájékozódhatnak Andrea blogján.

 Szeretetrehangoltan a Facebookon :)

Tönkölyös vágott. A kenyér "magja".

December eleje óta visszatértem a régebben jól bevált "előző kenyértésztából 

meghagyott"  kovászos régi módszerhez.

Az oka egyszerű, megnövekedett egyéb teendőim végett, ahol lehet egyszerűsítek, 

van ahol a rutinszintű módszereket alkalmazom.

Így van ez a rendszeres kenyér sütéssel is,
hisz kenyérre-kenyérfélékre mindennap szükség van, 

 szinte mindennap sütök, de lehető legkevesebb időt erre áldozva, 

hogy a rááldozott idő, áldott "minőségi" idő legyen..

Az "előző kenyértésztából meghagyott kovászos" módszer alatt a következőt értem.

Régen még Édesanyám korában is, még Ő is így csinálta,
a nyers kenyértésztából lecsíptek egy darabot, félretették a következő kenyérhez.
A dagasztóteknő faláról lekapargatott kovászdarabok is hozzákerültek.

Ez a "kovászmag" képezte a kenyér alapját.

Amikor már volt egy kis gyakorlatom a kenyérsütésben,
akkor tértem vissza ehhez a régi módszerhez, 

hisz akkor már volt értelme: minőségi "magot" tudtam félretenni a következő kenyérhez.

Közben az újabb és újabb "módszerek" következtében,
 egy kicsit félretettem ezt a jól bevált módszert, 

csak is azért hogy rájöjjek nincs ennél egyszerűbb.

December eleje óta csak így készítek kenyeret.

 

A mai gyakorlatban így csinálom:

amikor megdagasztottam a kenyeret, már egyszer megkelt,
akkor a formázás előtt lecsípek egy 10 dekás darabot, egy üvegbe teszem*
öntök rá kb. 0,5-1 dl vizet, lezárom és hűvös helyre teszem.

A következő alkalommal (1-2-3 nap) amikor kenyeret vagy péksüteményt sütök, 

akkor ez képezi annak alapját. (Aznap amikor sütök, reggel kiteszem a konyhapultra.)

Az előző kenyértésztából félretett "kenyérmag" az üvegben 2 nap múlva...

Ha tehetem, akkor nem is teszek ehhez további lazítót (élesztőt),
 a hétköznapi szinten igen: ehhez adok kevés élesztőt.

*  Nagyanyáink ugye nem mindennap sütöttek kenyeret,
elképesztő nagy munka volt az akkor.
 Visszaemlékezve kisgyermekkoromra, Édesanyám heti egyszer készített kenyeret,
amit az Apám által rakott kemencében sütött meg, majd később amikor lett a falunak pékje,
akkor az Ő kemencéjébe vitte a kész megkelt kenyértésztát sütni.
Még később, úgy döntöttek, a péktől vesznek kenyeret. 

Nem kellett saját gabonát termelni, őrölni,
és véget ért az igen fárasztó 6-7 kg-os kenyerek dagasztása is.
Érthető és elfogadható döntés volt ez akkoriban. 

Édesanyám igen meglepődött, amikor én újra kenyérsütésre adtam a fejem kb. 20 éve,
bár akkor a reform, teljes kiőrlésű kenyerek élvezete izgatott,
amit csak egy-két helyen lehetett még kapni Budapesten is.

Szóval Édesanyám abban az időben amikor  még sütött, elvette a megkelt tésztából
a következő kenyér alapját, összemorzsolta, megszárította a kemence tetején.

 A következő kenyérkészítés előtt 12 órával ezt beáztatta,
majd átszűrte és ezzel készítette a kenyeret.
(Sajnos több részletre nem emlékszem, kicsi lány voltam még
bárcsak jobban kifaggattam volna Édesanyám.)

Ma már nem szárítom ki, sőt nedvesen tartom, hisz 1-2 naponta felhasználom,
addig nem csökken az erjesztőképessége és adok hozzá kevés friss élesztőt is.

Tönkölyös vágott

Hozzávalók

100 g kovászmag + 50 g víz amit ráöntöttem

10 g friss élesztő

pici méz (1 mk)

2 tk tengerisó

250 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

350 g finomliszt

2 ek vadköles őrlemény (elhagyható)

350 g langyos víz

tetejére

zabpehely, szezámmag, mák, puffasztott amarant

A kimért liszteket a keverőtálba szitáltam, hozzáadtam a sót és a kezemmel összekevertem. 

A közepébe mélyedést nyomtam az öklömmel, ebbe öntöttem a "az előző kenyértésztából
 eltett kenyérmagot", rámorzsoltam az élesztőt és ráöntöttem a fele vizet. 

Belecsorgattam a mézet, összekevertem a nedves részt. 

Ennek tetejére kevés lisztet hintettem és megvártam még habosodni kezdett. 

Ekkor összekevertem a keverőgép spiráljával és közben hozzáadtam a többi vizet.
(A víz vagy liszt, kevéssel lehet kevesebb vagy több.)

Nem vittem túlzásba, éppen csak addig még egyneművé vált a tészta. 

Ekkor lekapcsoltam a gépet és vártam 10 percet, majd újra átkevertem a tésztát. 

A munkapultra borítottam, amit előtte kevés liszttel beszitáltam. 

Leborítottam, majd 10 perc múlva átgyúrtam, finoman, kedvesen, 

csak hajtogatva dolgoztam meg a tésztát. 

Cipót formáltam és letakartam a keverőtállal.

Így hagytam, hogy duplájára keljen.

Ekkor egy habkártyával, előbb ketté, majd összesen 8 darabba vágtam. 

Sütőpapírral fedett tepsire sorakoztattam.
A tetejét lekentem vízzel és megszórtam magokkal.

A sütőbe kb. 1 dl vizet löttyintettem, bekapcsoltam 200 fokra
és a hideg sütőbe raktam a tepsit mindenestől.

Amíg a sütő felmelegedett, a kis "sütemények" keltek és meg is sültek.
Elég volt nekik 20 perc.

A sütőt kikapcsoltam az ajtaját résnyire nyitottam és itt hagytam őket kihűlni.

Nagyon jó tapasztalataim vannak a hideg sütőben történő sütéssel, 

vagyis amikor a sütőt nem melegítem előre.

Beteszem a tésztát (kelt tésztáknál lehetséges ezzel kísérletezni, de nem mindegyikkel), 

a nem előmelegített sütőbe. 

Amíg a sütő felmelegszik a tészta is kel, illetve meg is sül. Időt és energiát takarítok meg. 

Eddig még egyetlen esetben sem   -amikor e mellett döntöttem- 
nem láttam kárát ennek a módszernek.

Ha valaki bizonytalan akkor ne válassza ezt, hagyja, hogy megkeljen a kívánalmai szerint, 

majd az előmelegített sütőben süsse gyakorlat szerint.

 Érdemes saját tapasztalatokat szerezni. 

 

------------------------------------

A habkönnyű, csak finomlisztből  készült kenyereknél,
mi jobban szeretjük a tartalmasabb kenyereket,
szinte mindig kerül bele (meg rá) teljes kiőrlésű liszt, magok, pelyhek, maglisztek
(vadköles, kendermag, szőlőmag, tökmag, stb.), száraz vagy zöldfűszerek.
Sok, értékes tápanyag egyszerű beviteli módja, ha a kenyérbe kerül.

Néhány kenyér ami így készült, az elmúlt hónapokban.
(A 3. kenyérszeletes kép, egy olyan kenyérről készült, amiben nem volt élesztő, csak a kovász.)

Csodálatos összefoglaló írást találtam a zalai kenyérsütés alapjairól Max tollából,

 a blogján bárki elolvashatja :)
http://tanuljmegsutni.blogspot.hu/2012/11/kenyersutes-regen-zalaban.html

Szintén szívet melengető volt olvasni Bethlen Gábor tanulmányát: http://www.bethlengabor.ro/files/Dolgozatok%20bgknapok06/kenyer.htm

 A szépséges kenyértartót Évától kaptam :) 

Köszönöm szépen <3

Szeretetrehangoltan a Facebookon:)

Joghurtos zsömle

Kerek ez a zsömle...és van rajta mosoly, mert egy mosoly mindenkinek jár :-)

"...ó még valami kenyérféle is kell holnapra a Fiamnak, na meg vacsorára aki kér" jegyeztem meg, inkább magamnak, a késő délutáni nyüzsgésben:)

Tudtam, hogy aránylag sok idő kell neki míg megkel, hisz a konyha hőmérséklete 20 fok, ahhoz meg nem volt időm, hogy túl sokat foglalkozzam a meleg "csinálással":)

Így döntöttem a zsömle mellett, mondván, hogy a zsömlének kevesebb idő kell a süléshez, ami lényeges szempont a késői órákra való tekintettel.
Nem mintha máskor, máskülönben nem lenne érdekes.

Egyszerűen, az alapanyagokból (liszt, élesztő, folyadék, só, méz:) készült, csupán a folyadék egy részét cseréltem joghurtra. A dagasztgatásra sem fordítottam sok időt, a szeretetteljes simogatásaim, masszírozásom közepette megbeszéltük, én és a tészta, hogy ezt most is az élesztőgombákra és az időre bízzuk:)

Azért a folyamat közben 3x is meleg kezeimmel megsimogattam és hajtottam rajta 3-at 4-et,
hogy érezze fontos nekem:)

Végül a megkelt tésztabucit, kissé ellapítottam és sugárban 8 felé vágtam.
Zsömléket formáztam belőlük, egyik-másik tetejére mosolyt karcoltam/bevágtam pengével,
3-ra meg csak egy egyenes metszést ejtettem.
A sütőpapírral borított tepsin hagytam 1 órán át.
A sütőt közben 200 fokra melegítettem, majd 21 perc alatt aranybarnára sütöttem.

Joghurtos zsömlék

Hozzávalók

300 g finomliszt

300 g rétesliszt (mindkettő, nagymama féle)

250 g joghurt (spar márka 450 g-os kékdobozos)

150 g langyos víz

25 g friss élesztő

1 tk méz

2 tk (púpos) tengerisó

A liszteket tálba szórtam a sóval együtt és alaposan összekevertem a kezemmel: így a liszteket nem csak összekeverem, hanem a levegőt is beleviszem, ezzel fellazítom, de nem utolsó sorban, a saját rezgésem, energiám, melegségem, szeretetem, mosolyom (nevezze Mindenki aminek akarja:) is beleteszem.
Mindenkinek van valamilyen lelkiállapota, hát azt teszi bele, tehát nem mindegy milyen az a lelkiállapot, mert az benne lesz a kenyérben, de akármilyen is az a miénk! és nem a gépeké a multikban:)

Szóval megismerkedtünk, én és a liszt, együtt vagyunk, - ez 1 percbe sem telik, de fontos! szerintem -
 most már együtt közös célért folytatjuk: itt el is dőlt minden, már csak a hozzávalók kellenek és IDŐ:)
 mert idő mindenhez kell.
Ő jó segítőnk, persze oda kell figyelni, hogy az idő se legyen sok, mert akkor meg túl kel a tészta
 és kitalálhatjuk hogyan tovább:) *

A joghurtot összekevertem a vízzel, mézzel és az élesztőt is feloldottam benne.
Ráöntöttem a lisztre és összekevertem/állítottam a tésztát.
Ez a tészta elég laza volt, de nem ragacsos, sima szép felületű, ruganyos.
Leborítottam egy tálal (lehet kelesztőtálba tenni, nekem olyan sincs:) és hagytam, hogy
tegye a dolgát akinek/aminek tenni-e kell.

Kb. 20 percenként 3x összesen, áthajtogattam a tésztát, mondhatnánk átgyúrtam, de nem gyúrtam, inkább csak jelét adtam annak hogy figyelek és ezt néhány mozdulattal nyomatékosítottam:
 így a tészta új lendületet kapott.

A 4. alkalommal csak kilapítottam kb. 2-3 cm magasságúra, majd 8-ba vágtam és egyenként zsemlét gömbölyítettem belőle, a tepsire sorakoztattam (sütőpapír), tetejüket bemetszettem, majd letakartam egy nedves konyharuhával és hagytam 1 órán át kelni.
A zsömléket egy kézi csak erre használatos spriccelővel lespricceltem, majd a forró sütőbe tettem.
A vízzel való spriccelést még 3 x megismételtem, mindig csak annyira kinyitva az ajtót,
hogy a szórófej "beférjen".

Sülés után vászonra raktam és még forrón, már sötétben lefotóztam.

Most pedig miközben írom, már másnap dél van: a Férjem készített néhány falatot belőle, friss juhtúróval megkente, egy-egy szelet balloon chilit tett a tetejére.

Nem is kell rá más (vagy csak éhes lennék?) hisz így ahogy van kiváló falatkák:)

 A két falatról most készítettem a fotót, a paprikát nem formázta meg a Férjem,
egyszerűen vágás után ilyen képet mutatott:)

*( A napokban én így jártam, túl sokat akartam, a kenyér túlkelt. Tettem hozzá kevés lisztet, átgyúrtam, majd újra kelesztettem, de már nem kenyér lett belőle, hanem olajban sült kenyérlángos. Olyan régi, hisz réges-régen a lángos lisztből-élesztőből-sóból-vízből készült.
Igen csak megleptem a családom, hisz szó sem volt róla, hogy lángost akarnék sütni... igaz kenyér nem lett, mondjuk nem is hiányzott senkinek, a fokhagymás-tejfölös lángos után:)

Mosolygós délutánt Mindenkinek!...... mert egy mosoly mindenkinek jár...:-)

Szeretetrehangoltan a Facebookon:)

Rozsos bucik

Évának és Másoknak:)))

- "Lehet-e kenyeret sütni dagasztás nélkül?",

de rövidebb idő alatt, mint a DNK (dagasztás nélküli kenyér, 16-24 óra a kelesztési ideje).

-"Ó és finom is legyen":))

Ez a válaszom:

Ez a kenyér kevés munkával, dagasztás nélkül készült. Megkevertem, 2x1 órát kelesztettem.

Egymás után kétszer is megsütöttem:)))

A teljes egyszerűség jegyében, csak néhány darabba vágtam az egyszer megkelt tésztát és

sütőpapírra raktam.

Azoknak ajánlom, akik szeretik a tartalmas belsővel rendelkező rozsos kenyérkéket.

az első



Rozsos vágott

a második

Hozzávalók

200 gr teljes kiőrlésű rozsliszt

100 gr rétesliszt

200 gr kenyérliszt

1 cs szárított élesztő (9 gr Alnatura/DM)

1 tk méz

1 púpos tk tengerisó

1,5 tk egész köménymag

300 gr kézmeleg víz

A liszteket kimértem, hozzá a köménymagot, sót, az egészet összekevertem.

A közepébe mélyedést nyomtam és beleöntöttem a vizet, belecsorgattam a mézet és

rászórtam a szárított élesztőt.

Kevergettem a nedves részt, hogy egy picit "nedvesítsem" az élesztőt, majd az egészet fakanállal, erős karizmokkal homogénné kevertem. A keverést nyugodtam végezhetjük keverőgéppel,

a második alkalommal én is azt tettem.

A tésztát egy nedves vászonnal (duplán) letakartam és meleg helyen 1 órát kelesztettem, a duplájára.

Enyhén lisztezett sütőpapírra borítottam, a tetejét is megszórtam liszttel és 8-ba vágtam.

Van ami inkább háromszögre, van ami inkább négyszögre, sőt több szögre hasonlít:)

Szétraktam a sütőpapíron, ezen maradt sütés alatt. Újra letakartam a nedves vászonnal, majd egy szárazat is ráborítottam és újra hagytam egy órát kelni. (A vásznat újra nedvesítettem és  - bár gyorsan kihűl - de forró vízben szoktam, olyanba, amit bír a kezem, ami a csapból folyik.)

A sütőt közben 200 fokra melegítettem, majd 15-17 perc alatt megsütöttem.

Rácsra raktam kihűlni.

az első

Megjegyzés

Liszt és liszt között is van különbség, ezért lehet hogy egy-két kanállal/pár grammal lehet több vagy kevesebb:)

Minden sütő másképpen süt, ezért a sütési időben is lehet néhány perc eltérés: akkor jó, ha szép a színe és megkoppantva, "visszaszól:)" vagy kongó hangot ad:)

a második

Szeretetrehangoltan a Facebookon:)

Rusztikus Ír zsömle

Régóta terveztem, hogy sütök Ír szódás kenyeret, de mindig elcsábított valami más.

Pár napja Duende készített zsömléket, nem halasztottam tovább.
 Így kenyér helyett, apróbb változtatásokkal én is zsömléket sütöttem.

Duende köszönöm az ötletet.

Rusztikus Ír zsömle

Hozzávalók

200 g teljeskiőrlésű tönkölybúzaliszt

100 g rétesliszt

300 g búzacsírás liszt

2 tk tengerisó

1 mk cukor

1/2 mk sütőpor

1/2 mk szódabikarbóna

175 g joghurt (lehet író vagy kefír vagy aludttej )

280 g víz (+),(-)

A sütőt előmelegítettem 180 fokra.
Egy tepsit előkészítettem, sütőpapírt tettem rá.

A száraz hozzávalókat összekevertem, a joghurtot pedig a vízzel ( előbb kevesebbel,
de összesen ennyit tettem hozzá ). Végül a szárazból is nedveset csináltam, azaz összeállítottam a tésztát.
Gyorsan kell dolgozni  - ahogy Duende is írta -  hogy a joghurt és a szódabikarbóna ne lépjen akcióba, illetve akcióba lép csak ne vigye túlzásba:) (Tehát, kever-formáz-süt.)

A tésztából halmokat készítettem, amit megforgattam réteslisztben:
egy mélytányérba tettem  1-1 ek lisztet és beleforgattam.

30 perc alatt sütöttem meg.

Nem mondom, hogy ezután csak ilyet fogok sütni, de úgy gondolom,
hogy bármikor szükség lehet arra, hogy az ember  - meg a lánya -  tudjon "gyors" módszereket
amivel jó péksütemény, kenyeret állíthat elő: ilyen a forró Kubai és a szódás Ír.
:)

-------------------------------------

Kiegészítés (05.28.)

A bejegyzés óta többször sütöttem. 

Attól a pillanattól számítva, hogy valaki kiejti a száján: "együnk friss péksüteményt" 

40 perc alatt készen van. A sütő 10 perc alatt bemelegszik, 

addig a tészta bekeverésével is elkészülök és 30 perc alatt megsül.

A tapasztalatom alapján a receptet leegyszerűsítettem egy evésnyi adagra.

Ennél tényleg nem kell precíziós mérleget alkalmazni, ahogy Duende is írta csak összedobni,
éppen elkeverni és már sütni is. 3. alkalommal már pontosan tudjuk, mi hogyan szeretjük
(van aki már az elsőnél is tudja ) és  ráérzünk a hogyan-jára.

Most 1 órával ezelőtt készítettem, így.

3 csésze liszt ( 2 dl csésze )

1 tk tengerisó

1 mk sütőpor

1 mk szódabikarbóna

180 gr kefír

200-220 gr víz

---------------------

olívaolaj

A lisztet, sót, sütőport, szódabikarbónát összekevertem. A kefírt a vízzel összekevertem.

( A 365 gr kefír fele ez a mennyiség, egyszerűen a kefíresdobozba engedtem még langyos vizet a karimájáig, összekevertem.)

A liszteshez hozzákevertem a kefírest.
Fakanállal, gyors mozdulatokkal, elkevertem de nem vittem túlzásba, éppen összeállt a tészta.
 Olyan sűrűségű legyen, hogy tudjuk formázni,  ugyanakkor ne várjuk tőle,
 hogy hasonlít a kelt tésztából készült péksüteményekre. Ez a tészta ragad.

 Ez a zsömle más de jó! 

Alaposan megszórtam rétesliszttel és nyolcba osztottam, egyszerűen a fakanállal a tálban.
Megforgattam a réteslisztben és ráhalmoztam a tepsire.
Nem formáztam, ahogy az Isten megadta, minél tüskésebb, annál ropogósabb.

Mindegyik tetejére egy mk olajat csorgattam és tettem a forró sütőbe. 30 perc alatt ropogósra sült.

Szinte csak ropogós héj, alig belsővel.

5 gabonás 5 fűszeres péksütemény

Elfogyott a teljes kiőrlésű lisztem, muszáj volt a fehéret valamivel felturbózni.
A választásom az 5 gabonapehelyre esett.
Közben kimentem a kertbe gyűjtögetni az ebédhez és
gondoltam az 5 gabonához választok 5 friss fűszernövényt.

( Sütöttem már az idén csalános kenyeret, de nem került fel ide. )

5 gabonapelyhes 5 fűszeres péksütemény

Hozzávalók

200 g rétesliszt

300 g fehérliszt

100 g 5 gabonapehely keverék ( Alnatura a DM-ből ):
búzapehely, árpapehely, zabpehely, rozspehely, rizspehely
25 g friss élesztő

300 g víz

2 tk tengerisó

Fűszerek: csalán, kakukkfű, petrezselyem, citromfű, medvehagyma

A liszteket elkevertem a gabonapelyhekkel, a sóval, belemorzsoltam az élesztőt.
A fűszernövényeket egy kevés vízzel ( amit a 300 g-ból vettem el ) összeturmixoltam, de csak rusztikusra.
A maradék langyos vízzel együtt a száraz dolgokra öntöttem és bedagasztottam a tésztát.
Addig gyúrtam míg már nem ragadt, szép fényes selymes bucikát formáztam belőle.
Hagytam, hogy letakarva a duplájára nőjön.
A pultra borítottam és egy vágólappal 7 darabra vágtam.
Sütőpapíros tepsire raktam és tepsistől együtt beraktam a már langyos sütőbe.
Együtt melegedett a sütővel, majd 25 perc alatt meg is sült egy kenyér társaságában.

Fűszeres, de egy picit sem tolakodó, akár édes lekvárral, zselével, mézzel is kellemes lehet fogyasztani.
A gabonapehely "szemek" roppanósak maradtak ( nem is számoltam rájuk vizet ), mert most így akartam.
A kenyér készítése előtt, ha a pehelyre öntünk forró vizet és adunk neki időt, akkor megduzzadnak.
Ebben az esetben a rájuk öntött folyadék mennyiségével a dagasztásnál számolni kell.