A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 100 éves receptek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 100 éves receptek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 24., péntek

"Dédi" krumplis pogácsája



Idézem egy kedves olvasó levelét, amit a hajtogatott krumplis sós süteményhez írt:

""... az én drága dédmamám csinálta ezt mindig. A lényege annak az volt, hogy egy éjszakát hidegen pihentetni a tésztát. Hányszor elmondta ezt, már untuk. Még valami: ö nem tett tojás sárgáját bele. 
Ha valaki kérdezte a receptet, csak annyit mondott: amennyi a fött krumpli súlya, annyi lisztet és 
vajat hozzá, sok-sok sóval. A tésztát meg feltétlen egy éjszakát pihentetni.:o))))

A világ legfinomabb sós sütije, csak nagyon hizlal...

Üdvözletem!

Juci ""




Rögtön eldöntöttem, hogy elkészítem.
Nem bántam meg, de ezt előre tudtam...., mert a régi "receptek" egyszerűen zseniálisak.
Juci, köszönöm, hogy megosztottad velem.




 "Dédi" krumplis pogácsája

Hozzávalók
2 tepsihez, nagyságtól függően 30-40 db (én 3 cm-es kiszúróval készítettem)

250 g öreg krumpli
250 g hideg vaj
250 g finomliszt
2 tk só

A krumplit megfőztem, tisztítottam és finomra törtem.
Teljesen kihűtöttem.
A lisztet összekevertem a sóval és összemorzsoltam a hideg vajjal.
Hozzáadtam a kihűlt krumplit és összegyúrtam a tésztát.
Folpack fóliába csomagoltam és a hűtőbe tettem közel egy napig.
(Így volt időm elkészíteni, de Juci azt írta, legalább egy éjszakára tegyük hidegre.)
A sütőt előmelegítettem 180 fokra.
A tésztát ujjnyi vastagra nyújtottam és kiszaggattam.
Tojásfehérjével lekentem a tetejét és kb. 15 perc alatt ropogósra sütöttem.
Eltettem másnapra egy  kóstolónyit: megpuhult, de úgy is igen finom.





Amennyiben más is megtisztel saját történetével, receptjével,
nagy örömmel készítem el az "emlékeit".



2013. március 26., kedd

Piskótatekercs kakaós mintával



Nagyon régen nem sütöttem piskótatekercset, pontosabban abban az időben utoljára, 
amikor még nem volt sütőpapír (?) bizony volt olyan is, hogy még nem volt :) 
Akkor nedves konyharuhára lisztet szitáltunk és a forró piskótát arra borítottuk és a nedves konyharuhával tekertük fel. Túl macerás volt nekem, így hát nem sütöttem, sütöttem mást. Közben lett sütőpapír,
 ami megkönnyíti a dolgot, de tekercs, senkinek nem hiányzott.




Amiért most tekercs készítésre adtam a fejem, az két dolog. Az egyik, hogy többször rám talált részben Édesanyám receptes füzetében, részben a 100 éves füzetben. A másik, hogy egyre több blogon láttam felbukkanni mintás tekercseket (Pl. Andreánál, Marisznál, Erzsinél) és megtetszett :)




Piskótatekercs

Hozzávalók
 minta
1 db tojásfehérje
30 g olvadt vaj
30 g cukor
30 g liszt
30 g kakaópor
késhegynyi tengerisó

piskóta
3 db tojás
+ 1 db tojássárgája (mert ez ugye maradt és így volt legkönnyebb hasznosítani)
90 g házi vaníliáscukor
90 g finomliszt

krém

Bekapcsoltam a sütőt 175 fokra (légkeverés) és előkészítettem egy tepsit, amire sütőpapírt borítottam.
A tojásokat felütöttem, a három egészhez adtam még az egy sárgáját, 
az egy fehérjét külön mély tálkába tettem.
Az egy darab fehérjét felvertem habnak, fele időnél hozzáadtam a cukrot, pici sót, 
majd beleszitáltam a lisztet, kakaóport és a puha vajat. Elkevertem. 
Egy kicsi zacskóba kanalaztam, bekötöttem, a zacskó sarkán pici lyukat vágtam
 és a sütőpapírra tetszőlegesen mintát rajzoltunk a Fiammal.

 A sok tojáshoz adtam a 90 g cukrot és fehéredésig kevertem, majd fakanállal hozzákevertem a lisztet.
 A tepsi nagyságában szétsimítottam a piskótatésztát, vigyázva, óvatosan ott ahol a mintát rajzoltuk.*
A forró előmelegített sütőben 12 perc körül sült meg, de kérem minden sütő más, 
legyünk résen, nem kell neki nagy idő.
A sütőből kivéve, azon nyomban forrón (kesztyűs kézzel!) a sütőpapírral együtt feltekertem a piskótát, 
majd ki, majd újra fel, szorosan. 
Papírostól a tekercset, még egy vászonkendőbe csavartam és így hagytam kihűlni.
Később a  Fiam, simán baracklekvárral töltötte meg.
A piskótalapot papírostól kiterítette, szétkente a lekvárt a piskótán és immár a papír nélkül tekerte vissza újra. Logikusan a minta van kívül, de ha a papírral tekerjük fel, nem is lehet másképpen.
(A papírba és vászonba tekert forró piskóta, a gőztől, magától elvált a papírtól.)



  
*Most hogy írom, elolvastam az említett két Hölgynél a receptet, hát mindketten a fagyasztóba tették tepsistől a rajzolt mintát. Én ezt nem tettem, sőt eszembe sem jutott, de ha tudtam volna nagy bajban lettem volna, mert nekem bizony nincs akkora fagyasztóm, amibe befért volna a tepsi :) 
Nem tudtam, nem is hiányzott, és így is teljesen rendben volt minden, 
a minta láthatóan nem maszatolódott el. 
Mint említettem, csak óvatosan terítettem ott a tésztát, ahol a minta volt.
 Többször készítettem egymás után, mindig működött így is.




Kérem szépen megszerettem a piskótatekercset, az elmúlt napokban többször sütöttem, 
mindig variáltam egy kicsit. Elképesztő kreativitásnak enged teret :)
Nem is gondoltam, hogy mennyi lehetőség rejlik, 2 x 10 perc alatt elkészíthető nem túl drága, piskótában :)
Persze, amilyen gyorsan elkészül, olyan gyorsan el is fogy....




A 100 éves füzetben  "könnyen csavarható piskótatekercs" néven szerepel, részben a hozzávalók mennyiségében, de leginkább technikailag tér el Édesanyám receptjétől. Azt is el fogom készíteni.




2013. február 1., péntek

Hajtogatott krumplis sós sütemény....



...egyszerűbben :) hajtogatott krumplis pogácsa. 
Mégis, a címben szereplő név a pontosabb megfogalmazás.
Ugyanis, az előző krumplis pogácsa, egy hétköznapi, "a leves mellé,
a leves utánra dobjunk össze egy kis könnyű pogácsát" kategória.
Ez a hajtogatott pedig, egy elegánsabb fajta, amit mondjuk akkor készítünk, ha vendéget várunk.
Míg az előbbi tésztája, kívül roppanós, belül krémes, addig ez egy réteges, omlós.
Az előbbin határozottan érződik, hogy krumplis, ezen nem jön át  a krumpli íze.


Így  -bár, pogácsa a 100 éves neve-  én szögletesre szabdaltam és a tetejére kevés köménymagot
 szórtam, hogy az elegánsabb íz mellé, elegánsabb megjelenést társítsak.





Ez a sós sütemény is minimális hozzávalókból készült, semmi nincs bonyolítva. 
A maga egyszerűségében tökéletes.
A Vendégem amikor megkóstolta, ezt mondta: 
- 100 éve ilyen pogácsát tudtak (?) hm. (remélem pontosan idéztem:)


Hajtogatott krumplis sós sütemény




Hozzávalók

200 g finomliszt
200 g vaj (82 %-os)
200 g főtt, finomra tört krumpli
3 db tojássárgája
tengerisó
frissen őrölt bors
------------
tetejére
1 db tojásfehérje
köménymag


Megfőztem a krumpli, nagyon finomra törtem, majd hagytam kihűlni.
A finomlisztet fellazítottam a kezemmel, azaz kedvesen, körbe-körbe kevergettem,
majd hozzáadtam a sót és frissen daráltam bele borsot.
Összemorzsoltam a nem kemény, de nem is puha vajjal.
A lehűlt (de még nem hideg) krumplival  és a 3 db tojássárgájával, összeállítottam a tésztát.
A tészta lágy és ragad, de így jó :)
A munkafelületet megszórtam liszttel, nem kell túlzottan, de meg kell. 
Ráraktam a tésztát, a tetejét is megszórtam, enyhébben. 
Szögletesre igazgattam és nyújtófával, finom, óvatos mozdulatokkal kinyújtottam.
Összehajtogattam a tésztát. 
A sorrend a szokásos: 
Képzeletben harmadoltam a tésztát. Föntről, lehajtottam a középső sávra, alulról pedig rá. 
Majd balról, középre, majd jobbról rá.
Folpack fóliába csomagoltam és 1 órára a hűtőbe tettem, hogy jól kihűljön.
A hajtogatást még 3x megismételtem, félóránként, mindig ugyanabban a sorrendben, 
a pihenő időre, mindig a hűtőbe tettem.*
Végül ujjnyi vastagra nyújtottam és egy éles késsel felszeleteltem. 
A tetejét megkenetem tojásfehérjével és kevés köménymagot szórtam a tetejükre.
A sütőt előmelegítettem 175 fokra (légkeverés) és 15 perc alatt készre sütöttem.
( A sütő adatai és sütési idő az én sütőmre vonatkoznak, csak irányadók, mindenki ismeri a sütőjét.)

50 db (2,5 x 3) cm lett belőle.

* Szerintem nyersen, nyugodtan pihenhet a hűtőben egy éjszakát, sőt le is lehet fagyasztani.





2013. január 29., kedd

Könnyű krumplis pogácsa


A közel 100 éves receptes füzetből (amit ezentúl "100 éves receptek"nek fogok nevezni).
Az első részben 3 féle krumplis pogácsa receptet találtam, nem nagy eltérésekkel, mind elfogom készíteni.
Ez az első, van benne lazítószer, ami lehet élesztő vagy sütőpor, a javaslat szerint. 
Én most élesztővel készítettem.

 

A második egy hajtogatott fajta lesz, a harmadikat pedig tea mellé javasolták.
Egyben mind megegyezik,  minimális hozzávalókat tartalmaz.

Ezt a pogácsát tegnap a leves után, "második fogásnak" készítettem. 
Eszembe jutott, hogy Édesanyám heti rendszerességgel készített leves utánra, kelt tésztát.
Odarakta a levest főni, majd vette a dagasztótálat, beleszitálta a lisztet (mindig szitálta! egyrészt akkor
 még zsákban a malomból vette, másrészt a szitálással fel is lazította az összetapadt (por)szemcséket. Belezuttyintotta az addigra felfutott élesztőt (úgy emlékszem ezt is mindig megtette,
mármint felfuttatta az élesztőt) hozzáadta amit még akart, és kb. mikorra a leves megfőtt,
 addigra a "sütemény" is készen volt.

Hát tegnap én is hasonlóan csináltam.
Valóban, amíg a leves főtt a pogácsa is készen lett. 
Nem sok, csak egy tepsivel, kb. 30 db 4 cm átmérőjű kicsi pogácsák. 
(Ha valakinek megtetszik, de nagyobb a Családja, érdemes dupla adaggal kezdeni, 
mert amíg van a kosárban, mindenki kezében ez lesz :)




Könnyű krumplis pogácsa

Hozzávalók
200 g finomliszt
200 g főtt tört krumpli
100 g vaj (lehet zsír)
20 g friss élesztő
50 g sűrű tejföl
50 g krumplilé (vagy langyos víz, vagy az utóbbi kettő helyett lehet tejjel is összeállítani)

Az  krumplilét a tejföllel elkevertem és az élesztőt belemorzsoltam.
 Hagytam hogy felhabosodjon.
A vajat a liszttel, sóval elmorzsoltam, hozzáadtam a éppen langyos áttört krumplit,
 majd a felfutott élesztőt.
Összeállítottam/gyúrtam a tésztát, cipót formáltam belőle és megvártam, amíg beindul a kelés.
Nem vártam meg míg duplájára emelkedik, csak annyit amíg érezhetően, már laza a tészta 
(kb. 1/3-al nagyobb). Bekapcsoltam a sütőt 180 fokra. 
A tésztát ujjnyi vastagra nyújtottam, picit beirdaltam a tetejét, megkentem egy felvert tojásfehérjével 
és 4 cm átmérőjű szaggatóval kiszaggattam
Sütőpapíros tepsire raktam és 20 perc alatt megsütöttem.

Amikor a Férjem az elsőt kóstolta, még forrón, azt kérdezte:
 - nagyon finom, de biztosan megsült? 
ugyanis belül krémesen puha, kívül roppanós, egyszóval: jó, két szóval: nagyon jó :)