"Finom" bagett

Miután a "Tönköly bagett"-et készítettem "water roux" azaz "tangzhong" technikával,

elkészítettem ezt a bagett-et is, simán, "rántás" nélkül búza finomlisztből.


 


 

Kíváncsi voltam látok-e látványos különbséget.

Hát nem vagyok még túl kifinomult....

...azaz, mindkettő vállalható, mindkettő finom, ropogós héj, ami nem puhult be
(mondjuk ez sütés kérdése is), laza bélzet, egyikből sem maradt semmi....

Sőt ez utóbbit már többször megsütöttem. 

Gyorsan kész, ez azt jelenti, hogy jól beilleszthető a napi rutinba, nem kíván extra elfoglaltságot.
  A finom jelzőt nem csak az íze miatt kapta, hanem, mert finomlisztből készült, 

semmi mag, semmi teljes kiőrlés, olyan alapféle.

Finom bagett

Hozzávalók
200 g finomliszt
250 g víz (normál hőmérséklet)
20 g friss élesztő
1 mk cukor
+
50 g joghurt
150 g víz
5 g friss élesztő
2 tk só
600 g finomliszt

A 200 g lisztet tálba szitáltam, hozzáadtam a cukrot és a közepébe öntöttem a vizet. 

Belemorzsoltam a 20 g friss élesztőt, alaposan összekevertem.

 Lefedtem egy tányérral a tálat, majd hagytam, hogy 1 óra alatt az egész megeredjen/beinduljon. 

Habos, finom illatú, erjedt lett.

 Ekkor a  joghurttal, a többi vízzel, a maradék 5 g friss élesztővel, sóval és még 600 g
(átszitált) liszttel összeállítottam a tésztát.

A tálban hagytam 15 percet pihenni, majd a munkapulton átgyúrtam a tésztát, cipóvá formáltam, 

letakartam (ráborítottam egy nagy tálat) és hagytam, hogy duplájára keljen. 

4 részre osztottam és egyenként hosszú "bagett" formára alakítottam.
(Oválisra nyújtottam, a hosszabbik oldaláról kezdve, az első hajtást lenyomkodtam,
majd lazábban feltekertem. Lásd. pl. itt.)

Sütőpapírral borított rácsra raktam egymás mellé, de közöttük megemeltem a sütőpapírt, 

hogy emelkedés közben ne érjenek/ragadjanak egymáshoz.

Hagytam hogy közel duplájára keljenek.

Zsilettel több helyen hosszában bemetszettem a tetejüket. 

Tehát nem formázás után és nem közvetlenül a hideg sütőbe tevés előtt, de inkább ehhez közelebb,
mint a formázáshoz. Amikor már kelt a tészta, akkor szépen nyílik szét, 

a metszéskor készült képen jól látszanak a légbuborékok a tésztában.

...van még több kép, ha valaki igényli...

Hideg sütőbe kezdtem el sütni őket.

A sütőt 200 fokra állítottam, 1 dl vizet beöntöttem a sütő aljába. 30 perc alatt sültek ropogósra.

Amikor készen lettek, átraktam egy kosárra és lespricceltem vízzel (virág spriccelővel).

 Megjegyzés

- Közvetlenül a sütőben lévő rácsra tettem a papírt és ezen sütöttem.

- Mindig grammban adom meg a hozzávalókat. 

Ez igen vicces nekem, mert amíg nem írtam blogot mérlegem sem volt. 

Amikor a Fiam készít valamit (Ő is szokott kelt tésztákat, kenyeret, pizza-t, calzone-t, stb.) 

akkor neki fontos, hogy pontosan mondjam meg mennyi "ez meg az" kell hozzá. 

Arra tanítom, hogy lássa/érezze a tésztán, hogy "most jó". 

Ezért kérem kedves olvasóim, hogy mindig úgy kezeljétek a receptjeim, 

hogy akkor nekem pontosan ennyi kellett, ennyit vett fel a tészta. 

Jelen esetben a tapasztalatom alapján, összesen 80 dkg (800 g) liszttel indítottam a dagasztást,
nem is kellett több.

Már úgyis jártam, hogy a 800 gr sem kellett volna, ezért hogy ne legyen a tészta kemény,
még kellett adnom hozzá kevés vizet.
Minden liszt más, hiába finomliszt, az egyik ilyen, a másik olyan.
A gabona fejlődését, érését sok tényező befolyásolja, hiába próbálják a malomban "előírás szerint" előállítani, van jó évjárat és még jobb :)
 Kicsi gyakorlattal már mindenki érezni fogja, 

hogy milyen a "jó tészta". Légy Magadhoz türelmes.

- Minden sütő más, másképpen süt, nem lehet egy kalap alá venni  a gáz és villanysütőt.

A fent jelzett sütési idő irányadó, mindenkinek a saját tapasztalatát kell megszerezni. 

Legyen résen, legyen jelen amikor süt (főleg amíg kiismeri a sütőjét). 

A péksütemények, kenyerek akkor jók, amikor az aljukat (gyakorlat után akár a tetejüket :) 

megkopogtatva, kongó hanggal válaszolnak. 

 A hideg sütőben indításnál fontos, hogy előbb tegyük be a hideg sütőbe a kenyeret vagy a péksüteményt, minthogy "kétszeresére" megkelt. A sütő hőmérsékletének emelkedésével együtt, még kel.

A hideg sütőben való sütés indítással (kenyér, péksütemény esetén alkalmazom) kapcsolatban az én jó tapasztalataim, már sokak jó tapasztalata megerősíti, sok visszajelzést kaptam.

 


A képek 2 külön dagasztásból, 2 alkalommal készültek.
A kék háttér előttiek, Naplementekor készültek :)

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

Diós tönkölycipó

Potyog az új dió, így az összes tavalyit lehozattam a padlásról a Férjemmel.

A frissből eszünk "nyersen", a tavalyit sütöm-főzöm :)

Most bőven tettem ebbe, a részben teljes kiőrlésű tönkölycipóba.

Nagyon finom, főleg pirítva. Felséges. Bármilyen sajttal, de leginkább camembert-el vagy kék-sajttal :) 

ha még füge is van hozzá :) ha nincs akkor pár csepp méz és kerti rukkola :)

Diós tönkölycipó

Hozzávalók

200 g tönköly finomliszt

250 g víz

15 g friss élesztő

1 tk méz

+

150 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

200 g tönköly finomliszt

100 g víz

10 g friss élesztő

1 púpos tk só

100 g dió (felekbe szedve hagytam)

A keverőtálba szitáltam a 200 gr lisztet, a kezemmel (át)kevergetve megszeretgettem. 

Így egymásra hangolódtunk :)

A lisztre öntöttem a vizet, belecsorgattam a mézet és belemorzsoltam az élesztőt. 

Fakanállal összekevertem.

A tálat egy tányérral lefedtem és meleg helyre tettem, hogy felhabosodjon.

(Akár több órát  is ellehet így, az csak jót tesz majd a kenyérnek. 

Sőt akár előző este is összekeverhetjük ezt, úgyis jó, úgyis szoktam.
Igaz mindig kicsit más az eredmény, mindig finom, csak más.)

Hozzáadtam a többi hozzávalót és a keverőgép spiráljával összekevertem.

Hozzáadtam a diót és azt is belekevertem.
Hagytam 10 percet, majd újra átkevertem.

Pihentettem 15 percet, kiborítottam a munkapultra, majd "kedvesen" átgyúrtam.
(Ez nem egy "durva" gyömöszölést, nyomkodást jelent, hanem: ráteszem a kezem a tésztára,
finom mozdulattal hajtok rajta egyet és hagyom, hogy a tenyerem közepén érezzem, a tészta
 "válaszol", "megsimogat". Majd újra és újra fordítva a tésztán mind a négy irányból "megismételjük".) 

Megformáztam, sütőpapírral borított tepsire ültettem, 

majd nedves konyharuhával letakarva duplájára hagytam kelni. 

(Nem fontos, hogy pont duplája legyen, mert a sütőben a melegítés alatt, tovább fog kelni.)

A nem előmelegített (hideg) sütőbe tettem és a sütőt bekapcsoltam 200 fokra. 30 perc alatt megsült.

Ekkor áttettem egy rácsra, lepermeteztem vízzel (virágpermetező) és így hagytam kihűlni.

 

Megjegyzés

 - Aki rendszeresen süt az tudja, hogy minden liszt más, mindig mások a körülmények  -mint ahogy remélhetőleg, mi is változunk. :) A pontosan megadott lisztmennyiség csak azt jelenti, hogy ekkor, nekem ennyi kellett.  Ettől lehet (+) (-) pár deka eltérés mindig. Csak azt tudom javasolni, hogy szerezzünk tapasztalatot. Minél többet gyakorolunk, annál inkább ráérzünk mikor, milyen a "jó" tészta.

Ha nem is vagyunk mindig tökéletesen elégedettek az eredménnyel, nos azt is engedjük meg magunknak!

- A hideg sütőben indításnál fontos, hogy előbb tegyük be a hideg sütőbe a kenyeret vagy a péksüteményt, minthogy "kétszeresére" megkelt. A sütő hőmérsékletének emelkedésével együtt, még kel.

 

Sütés indítás hideg sütőben

 A kenyér sütésénél gyakran alkalmazom a hideg sütőben való sütés indítást,
a kenyeret, péksüteményt szinte már csak így sütöm.

Amíg a sütő felmelegszik, a kenyerem tovább kel, felmelegszik a sütővel együtt, lerövidül a sütési idő. 

Előző kenyeres bejegyzéseknél többször írtam már róla.

  Minden sütő más, másképpen süt, nem lehet egy kalap alá venni  a gáz és villanysütőt.

A fent jelzett sütési idő irányadó, mindenkinek a saját tapasztalatát kell megszerezni. 

Legyen résen, legyen jelen amikor süt (főleg amíg kiismeri a sütőjét). 

A péksütemények, kenyerek akkor jók, amikor az aljukat (gyakorlat után akár a tetejüket :) 

megkopogtatva, kongó hanggal válaszolnak.

A hideg sütőben való sütés indítással (kenyér, péksütemény esetén alkalmazom) kapcsolatban az én jó tapasztalataim, már sokak jó tapasztalata megerősíti, sok visszajelzést kaptam.
Ettől függetlenül Mindenkinek a saját tapasztalata, a legmegbízhatóbb tapasztalat. 

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

 

 

Fehér tönkölykenyér

 Amikor jó szaftos lecsót (vagy más szaftosat) készítek, 

-amit olyan jól esik kimártogatni-   akkor a Családom, az ilyen kenyeret igényli.

Alaprecept, amit egyszerű elkészíteni. 

Finomra őrölt tönkölybúzalisztből készítem, de a búzalisztből is ugyanígy működik.

 

Fehér tönkölykenyér a lecsóhoz

Hozzávalók

200 gr finomra őrölt tönkölybúzaliszt (finomliszttel helyettesíthető)

25 gr friss élesztő

200 gr víz (langyos)

1 tk méz vagy cukor

+

350 gr finomra őrölt tönkölybúzaliszt (finomliszttel helyettesíthető)

120 gr víz

1 púpos tk só

1 nagy ek olaj (vagy két kisebb)

A keverőtálba szitáltam a 200 gr lisztet, a kezemmel (át)kevergetve megszeretgettem. 

Így egymásra hangolódunk :)

A lisztre öntöttem a vizet, belecsorgattam a mézet és belemorzsoltam az élesztőt. 

Fakanállal összekevertem.

A tálat egy tányérral lefedtem és meleg helyre tettem, hogy felhabosodjon.

(Most nyáron, kiviszem a teraszra, mert a házban sokkal hűvösebb van.)

Hozzáadtam a többi hozzávalót és a keverőgép spiráljával összekevertem.

Pihentettem 15 percet, majd átgyúrtam.

Megformáztam, sütőpapírral borított tepsire ültettem, 

majd nedves konyharuhával letakarva duplájára hagytam kelni. 

(Nem fontos, hogy pont duplája legyen, mert a sütőben a melegítés alatt tovább fog kelni.)

A nem előmelegített (hideg) sütőbe tettem és a sütőt bekapcsoltam 200 fokra. 30 perc alatt megsült.

Ekkor áttettem egy rácsra, lepermeteztem vízzel (virágpermetező) és így hagytam kihűlni.

 

Megjegyzés

Minden sütő más, másképpen süt, nem lehet egy kalap alá venni  a gáz és villanysütőt.

A fent jelzett sütési idő irányadó, mindenkinek a saját tapasztalatát kell megszerezni. 

Legyen résen, legyen jelen amikor süt (főleg amíg kiismeri a sütőjét). 

A péksütemények, kenyerek akkor jók, amikor az aljukat (gyakorlat után akár a tetejüket :) 

megkopogtatva, kongó hanggal válaszolnak.

A hideg sütőben való sütés indítással (kenyér, péksütemény esetén alkalmazom) kapcsolatban az én jó tapasztalataim, már sokak jó tapasztalata megerősíti, sok visszajelzést kaptam. 

Nem mindegy ebben a melegben (meg egyébként sem), hogy mennyi ideig fűt a sütő.

Bár az én kenyereim, péksüteményeim nem nyernének szépségverseny, számos ponton, pontot sem kapnának a "tökéletes kenyér" versenyben, de minden esetben finomak :)

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

 

 

Krumpliskenyér (Pane di patate)

Krumpliskenyér, Marlena de Blasi / Ezer nap Velencében című könyvében fellelhető recept alapján.


 

Nagyon krumplis.
Nagyon puha bélzet, az utolsó "morzsáig".

Krumpliskenyér

Hozzávalók

1/2 adag

250 gr főtt burgonya (nettó)

200 gr rétesliszt

300 gr finomliszt

35 gr friss élesztő

1 púpos tk só

240 (+/-) gr főzővíz

(Eredeti recept: 1 kg liszt, 1/2 kg burgonya, 2 cs szárított élesztő, 1 ek só,  kb. 1/2 liter főzővíz,

kevés olívaolaj a keverőtál kikenéséhez)

Az alaposan megsikált (öreg)krumplit, sós, olajos ( 1 tk só 1 tk olaj) vízben puhára főztem
 (ez nem így van a könyvben, de így a legjobb).

A megfőtt krumplikat kiszedtem, a főzővízből 300 gr megszűrtem és félre tettem.

A langyosra hűlt krumplikat tisztítottam és krumplinyomón átnyomtam.

A liszteket tálba szitáltam, hozzákevertem a sót, majd a közepébe mélyedést nyomtam az öklömmel,
és belemorzsoltam az élesztőt.

Ráöntöttem 250 gr langyos főzővizet, összekevertem, úgy, hogy hozzákevertem kevés lisztet is a tál széléről.

Megvártam még felhabosodott az élesztő.

Elkészítettem a tésztát.

A keverőgép spiráljával egyneművé kevertem a tésztát, majd lisztezett munkalapra borítottam, 

letakartam a tállal, és így hagytam 10 percig.

Ekkor átgyúrtam a tésztát, és cipót formáltam belőle. 

Letakartam a tállal, újabb 30 percre. (Első kelesztés.)

Egy vasfazekat kibéleltem sütőpapírral.

A megkelt tésztát, kedvesen áthajtogattam és újra cipóvá formáltam.

Beleraktam a papírral bélelt edénybe. Letakartam egy passzoló fedővel (a fazéknak nincs saját)
 és duplájára kelesztettem.

(Második kelesztés.)

Betettem a hideg sütőbe és 200 fokra kapcsoltam.

A kenyér 50 perc alatt sült meg, 35 percnél a tetőt levettem.

 


Akkor jó, ha a szép színe mellett, az alját megkopogtatva kongó hangot hallat.

A héja másnapra megpuhult és amíg el nem fogyott,  -csak egy vászonba csomagolva-  puha maradt.

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol mindig van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

Rozskenyér pirított dióval

Vendégeket vártam másnap.

Tudtam, hogy szeretném megkínálni Őket valamivel.
Valamivel, Rájuk hangolódva, amiben tényleg benne vagyok. 

Azt is tudtam, hogy amikor már itt lesznek, akkor már Nekik is szeretnék jelen lenni,

 így bármit is készítek akkor, az már másról is szól. Tehát előző nap készültem pár üdvözlő falattal :)

Ghít készítettem. Nem tudtam ismerik-e, de azt igen, hogy szeretném megkóstoltatni.

Milyen kenyeret süssek hozzá?  csak ez volt a kérdés.

Egy nagyon rozsos, pirított diós mellett döntöttem.


 

Magam is szeretem az ilyen tömény kenyereket. A magokat is szeretem a kenyérben, a diót is. 

A frissen tört, pirított diót főleg.

Pirított diós rozskenyér

Hozzávalók

350 gr teljes kiőrlésű rozsliszt

150 gr finomliszt

2 ek (20 gr) búzasikér

3 marék pirított dió

1 púpos tk tengerisó

1 (lapos) tk nádcukor

20 gr friss élesztő

270 gr langyos víz

A  liszteket a tálba mértem, hozzá a sikért és a sót, majd a kezecskémmel kevertem, kevertem (mindig az óramutató járásával megegyezően teszem :) amíg szellős lett. Minél több levegőt viszünk a "lisztbe", annál "lazább" lesz a tésztánk/kenyerünk, de nem ez az egyetlen szempont.

Közepébe öntöttem a langyos vizet (a víz kicsivel lehet több, vagy kevesebb liszttől függ)
 belemorzsoltam az élesztőt és beleszórtam a cukrot.

A lágyrészt megkevertem, úgyhogy kevés liszt is kerüljön hozzá. 

Tetejére is hintettem a kimértből és megvártam amíg felhabosodik, felfut.

Összekevertem a tésztát (a gép dagasztó spiráljával homogénné kevertem, de lehet kézzel/fakanállal is). 

A rozs jobban ragad, de ne ijedjünk meg, lesz ebből kenyér.

Így hagytam 15 percig, hozzáadtam az előzőleg megpirított és kihűtött felezett diót. 

Kevertem rajta a géppel még egyet (1-2 perc), majd a lisztezett munkafelületre borítottam és 

szép kecses mozdulatokkal áthajtogattam a tésztát. 

(Nem kell gyömöszölni, összenyomkodni, összetörni, hanem csakis finom, szelíd mozdulatokkal.

 Az élesztő dolgozni fog,  ha mi összenyomkodjuk, gyúrjuk, törjük, attól nem lesz jobb, legfeljebb belevezetjük a feszültségünket, de azt ésszerűbb mással levezetni. Pl. mezítláb a füvön/földön járva :).

Szóval a tésztát csak is azért "hajtogatjuk", dolgozzuk meg kézzel, hogy mi magunk is benne legyünk.
Ne fejtsük, "amit beleteszünk, azt vesszük ki"  úgyhogy egy pillanatig se csodálkozzunk, ha nem ízlik a főztünk :) vagy a kenyerünk. Akkor sajnos velünk van a baj.
Ha félelmet, feszültséget, dühöt, csalódottságot, akkor azt.
Ha a másik iránt érzett figyelmet, gondoskodást, szeretetet, akkor azt fogja érezni.)

A kenyérkét hosszúkásra formáztam, sütőpapíros tepsire ültettem és beraktam a nem előmelegített,
de egyenletes hőmérsékletű sütőbe.

Alálöttyintettem (be a sütő aljába, de tálkába is tehetjük) 1 dl forró vizet, 

ezzel ideális környezetet teremtve a kelő kenyérnek.

Hagytam, hogy megkeljen. Nem lesz akkora, mintha csak finomlisztből készült volna.

A megkelt kenyeret a sütőben hagyva, bekapcsoltam a sütőt 200 fokra és 35 perc alatt
készre sütöttem a kenyeret.*

A hőt elzártam a kenyeret a tepsiről levéve, a rácsra visszatéve,
a sütő ajtaját 4-5 cm-re kitámasztva, a sütőben hagytam kihűlni.

*
(Minden sütő más, ezek az értékek tájékoztató jellegűek,
a saját tapasztalatunkra hagyatkozzunk a tökéletes eredmény érdekében.)

  Ez a kenyér nagyon finom, de csak annak fog ízleni, aki valóban szereti a tömény rozsos,
már már desszert kenyeret :)

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol mindig van napi aktuális.

 Akinek kedve van, azt örömmel látom a privát oldalamon :)

Kefires kenyér

Semmi különös ez a kenyér, "csak" élesztővel készült, rövid idő alatt.

Nem kell különösebben dagasztani, csupán hagyni jól megkelni.

Szilikon formában sütöttem.

Kefires kenyér

Hozzávalók

600 g finomliszt

1 púpos ek (10 g) búzasikér*

1 ek (5 g) vadköles őrlemény**

1 tk nádcukor

2 tk tengerisó

200 g kefir (spar/saját)

250 g langyos víz

25 g friss élesztő

A lisztet átszitáltam (lazább szerkezet érdekében), hozzá a sikért, a vadköles őrleményt és a sót. Összekevertem a kezecskémmel :)  a közepébe mélyedést nyomtam az öklömmel.

A kefirt,  a  langyos vizet, a  mélyedésbe öntöttem, hozzáadtam a cukrot és belemorzsoltam az élesztőt.

Összekevertem a nedves részt, úgy, hogy kevés liszt is kerüljön hozzá. 

A tetejét is meghintettem liszttel (a kimértből) és hagytam hogy szépen felfusson az élesztő. 

Ha meleg van ez rövidebb idő, ha hideg mint most, akkor több,

 de amikor szépen habosodik, púposodik, akkor jó :)

 A gép dagasztó spiráljával homogénné kevertem, de lehet kézzel/fakanállal is.

Így hagytam 10 percig, majd a munkafelületre borítottam (nem muszáj lisztezni vagy csak enyhén hinteni) és szép kecses mozdulatokkal áthajtogattam a tésztát. (Nem kell gyömöszölni, összenyomkodni, összetörni, hanem csakis finom szelíd mozdulatokkal.)

Megformáztam és a szilikon sütőformába tettem. Hagytam duplájára kelni (hőmérséklettől függ, 

akár 1 óra) és a hideg, nem előmelegített sütőbe raktam. A sütőt bekapcsoltam 200 fokra és 

kb. 0,5 - 1 dl forró vizet a sütőbe (az aljába) zuttyintottam, hogy gőz keletkezzen.

30-35 perc alatt megsült. 

A sütőt elzártam a kenyeret a formából kivettem és csak úgy a rácsra visszatettem, 

a sütőajtót pedig résnyire (4 -5 cm-re) nyitva hagytam.

Így hagytam kihűlni.

 

A kenyér sütésénél gyakran alkalmazom a hideg sütőben való sütés indítást. 

Amíg a sütő felmelegszik, a kenyerem tovább kel, felmelegszik a sütővel együtt, lerövidül a sütési idő. 

Előző kenyeres bejegyzéseknél többször írtam már róla.

* Búzasikér

A finomliszt, a gabona magjából készül, kevés a korpa tartalma, sikér tartalma (amely a tészta rugalmasságáért "felel") jelentősen csökkent, ezt sikér hozzáadásával tudjuk növelni. Ha nincs ilyenünk (érdemes beszerezni) akkor a finomliszt egy részét (20 - 30 %-át) cseréljük réteslisztre (fogós lisztre).

A búzasikérből szokás búzahúst készíteni, a szejtánt.

(Hamarosan :)

**Vadköles őrlemény

A vadköles, mint a nevében is benne van, nem manipulált, ősi gabona, lúgosító gabona. Nem hántolt. Roppant magas a kovasav tartalma, a fluor, magnézium, kén, foszfor, vas, kalcium, kálium, cink tartalma.

Különösen B vitaminokban gazdag: B1, B2, B6, B17, pantoténsav.

Aktiválja az immunrendszert, kiváló hatással van az ízület, a  porc, a csontok működésére.

Nem szükséges a kenyérhez tenni, sőt jobb is ha nyersen/hőkezelés nélkül visszük be magunkba, 

de tekintettel, hogy nem betegség miatt, hanem "megelőzésképpen" fogyasztjuk, 

így én belesütöm a kenyérbe.


Mindkettő bioboltban, herbáriában kapható.

Szeretetrehangoltan a Facebookon :)

Marcipános mandulás piknik kenyér...

..hársmézzel 

2. rész

Az aszalt paradicsomos, bazsalikomos kenyérnek készült tésztát megfeleztem.

Bár semmi kétségem nem volt, hogy finom, mégis úgy döntöttem, hogy csak az egyik felét készítem sósan, 

a másikba, valami "édes" tölteléket teszek.

Szétnéztem a kamrában, és megláttam a kevéssel lejárat előtt lévő, még karácsonyra vett marcipánt. Indulásnak megfelelt. 

Mandulával párosítottam (mandula a mandulával nem lehet rossz:) és kevés hársmézzel édesítettem.

A hársméz végül az egész koronájává lépett elő, hisz a megsült még forró kenyeret megkentem, 

a sűrű, krémes hársmézzel :)

Talán, Mindenki eltudja képzelni ezt az ízharmóniát...

A tészta receptjét és elkészítési módját ide másolom, 

de aki a sós-mediterrán ízeket szereti, az nézzen át a másik oldalra :)

A hozzávalókat megfeleztem, tehát, csak ehhez az egy kenyérhez valókat adom meg ezen az oldalon!

A tészta receptjének származása és története itt található. 

 

Marcipános mandulás mézes piknik kenyér

A három MMM :)

Hozzávalók

  58 gr langyos víz

0,5 - 1 tk  cukor 

  2 tk szárított élesztő (alnatura/dm) (ha frisset tennék, 20 gr-ot tennék)

  115 gr langyos tej

  33 gr extra szűz olívaolaj

  1db nagy tojás

  1tk tengerisó

363 gr finomliszt 

(én még hozzáadtam 1 lapos ek búzasikért)

 

töltelék

200 gr marcipántömb (aldi/zentis)

100 gr egész mandula

3 ek hársméz

 

tetejére

30 gr szeletelt mandula

kb. 3 ek hársméz

 

 

 

 

1) Kimértem a lisztet, bele a sikért, a sót, a cukrot és a szárított élesztőt. Kezemmel összekevertem. 

Közepére mélyedést nyomtam az öklömmel és beleöntöttem a vizet, tejet, olajat, beleütöttem a tojást, 

kissé összekevertem egy kanállal, majd az mixer spiráljával összeállítottam a tésztát.

5-6 percig dolgoztattam a gépet, még a tészta egy selymes lágy gombóccá állt össze,
teljesen elvált az edény falától. (A tészta igen lágy, de nem kell megijedni, tökéletes lesz!)

A munkapultra tettem és szokásomhoz híven szeretetteljesen áthajtogattam, megsimogattam, végül cipót formáltam belőle. Rácsorgattam egy teáskanálnyi olajat, mindenhol rásimogattam és a keverőtálba tettem pihenni 45 percre. A tálat lefedtem folpack fóliával.

 

2) Közben előkészítettem a tölteléket: 

a marcipánt, mandulát és a mézet összedaráltam egy késes géppel.

(A gép hiányában, a marcipánt lereszelném, a mandulát közepesre darálnám és a mézzel őket, összekeverném.) 

 

3) Sütőpapírt készítettem a tepsire.

Elővettem a tésztát, kinyújtottam 55 x 20 cm-es nagy téglalappá. 

 Megszórtam a mandulás-mézes-marcipánnal.

4) A tésztát a hosszabbik oldaláról feltekertem (se nem lazán, se nem szorosan).

A két végét határozottan összenyomtam.

 

5) A tésztatekercset áthelyeztem a sütőpapíros tepsire, a "varrattal" lefelé.

A két végét visszakanyarítottam, mintha 8-ast csinálnék.

Fogtam egy zsilettet (aminek azt a felét amit nem használok leragasztottam, a baleset elkerülése végett) és egy csipeszbe fogva, a tésztatekercs közepét mélyen bevágtam, nem vágtam teljesen át, kb. 2/3-áig.

A tekercs két végét sem vágtam át, kb. 3-3 cm-nyit egyben maradt.

Kevés vízzel bekentem és megszórtam a szeletelt mandulával.

6) Az eredeti leírás szerint most kell S-t formálni belőle, de nekem a vágás előtt praktikusabb volt.

Letakartam és hagytam, hogy keljen/pihenjen 45 percet.

 

 

 

 

7) Bekapcsoltam a sütőt 200 fokra, légkeverésre.

Az újra kelt kenyeret, betoltam a sütőbe.

 

8) 35-40 perc szükséges volt a teljes süléshez. 

15 perc elteltével föléje tettem  -a következő sínre-  egy tepsit (nem ért hozzá),

 hogy ne piruljon túl a teteje.

9) Miután megsült, azon nyomban forrón, egy ecsettel megkentem a tetejét, oldalát mézzel.

 A méztől fényes lett, nem száradt rá teljesen, kicsit ragadt.

Rácson hűtöttem ki.

  

 

Aki szereti a marcipánt, az imádná ezt a "kenyeret" ami  (hasonlóan az aszalt paradicsomoshoz)

 kívül ropogós, belül puha. 

Nekünk pont kellemesen édes, ugye cukrot nem adtam hozzá, bőven elég a marcipán édessége. 

A méz, hát a méztől persze picit édesebb is, de a mézben, ebben az esetben nem az édesség a lényeg. 

A Hársméznek az illata, az valami Mennyei :)

 

Szeretetrehangoltan a Facebookon :)

Aszalt paradicsomos bazsalikomos fokhagymás piknik kenyér

 1. rész

Tomato bazil & garlic filled pane bianco

 

Ezt a  finomságot választotta Natashya, a BBB közös áprilisi sütésére.

átvéve:  King Arthur Flour website

  ( A BBB  -Bread Baking Babes-  szűk baráti társaság, a világ minden tájáról olyanok,
akik szeretnek kenyeret sütni.

 Olyan emberek alapították, akik szeretnek   együtt   kenyeret sütni. 

Minden hónapban az alapítók közül, van egy Háziasszony, aki "adja" a receptet, 

megsütik az alapítók és bárki aki szeretné,
a tapasztalatokat pedig a hónap végén, megosztjuk egymással.

2012 januárjától többnyire a BBB csajokkal sütök.

Az előzőekben "közösen" sütött kenyerek, a BBB címszó alatt szerepelnek.)

Aszalt paradicsomos, bazsalikomos, fokhagymás kenyér...
hű, a nyári kedvenceim között szerepelt már eddig is (van már hasonló a blogon),
naná hogy megsütöttem.

Minden hozzávaló volt itthon, aszalt paradicsom tavalyról, na meg a fokhagyma is tavalyi,
de a bazsalikom már idei, igaz előnevelten ültettem ki.
A "tavalyi-idei" egyensúlyért, na meg, mert akartam minél több zöldet beletenni,
szedtem még friss rukkolát*.

Sajtot egy jól olvadót, a Tilsiti-t** választottam.

A recepten nem változtattam, úgy tökéletes ahogy van, csupán egy picit tértem el:

- picit kevesebb cukor

- friss fokhagyma, granulátum helyett

- 1 ek (púpos) búzasikért adtam hozzá, a liszt javítására

- plusz rukkolát
- megszórtam borssal

- a tészta egyik felét édesen készítettem el, erről egy külön posztban írok

Az eredeti BBB recept itt található.

Paradicsomos bazsalikomos fokhagymás piknik kenyér

Hozzávalók

115 g langyos víz

50 g cukor (helyette 1 tk)

4 tk szárított élesztő (alnatura/dm)

230 g langyos tej

65 g extra szűz olívaolaj

2 db nagy tojás

2 tk tengerisó

725 g finomliszt 

(én még hozzáadtam 1 púpos evőkanál búzasikért)

-------

240 g aszalt paradicsom

3/4 tk fokhagyma granulátum v. por ( én friss fokhagymát tettem 5 dundi gerezdet)

170 g reszelt sajt (Tilsiti)

15 g friss bazsalikom (én még tettem rukkolát)
frissen őrölt bors

1) Kimértem a lisztet, bele a sikért, a sót, a cukrot és a szárított élesztőt.
Kezemmel összekevertem. 

Közepére mélyedést nyomtam az öklömmel és beleöntöttem a vizet, tejet, olajat,
beleütöttem a tojásokat, kissé összekevertem egy kanállal,
majd az mixer spiráljával összeállítottam a tésztát.

5-6 percig dolgoztattam a gépet, még a tészta egy selymes lágy gombóccá állt össze,
teljesen elvált az edény falától. (A tészta igen lágy, de nem kell megijedni, tökéletes lesz!)

A munkapultra tettem és szokásomhoz híven szeretetteljesen áthajtogattam, megsimogattam,
végül cipót formáltam belőle. Rácsorgattam egy teáskanálnyi olajat, mindenhol rásimogattam
és a keverőtálba tettem pihenni 45 percre.
A tálat lefedtem folpack fóliával.

2) Közben előkészítettem az aszalt paradicsomot, ollóval egészen apróra daraboltam.
(S bár a tanács úgy szólt, hogy papírtörölközőre rakosgassuk ki az olajból,
hogy a fölösleges olaj lejöjjön róla, nekem erre nem volt szükség,
mert van olyan paradicsomom, amit nem olajban tárolok. )

Leszedtem a bazsalikomot és a rukkolát, a fokhagymát megtisztítottam és hosszában szép, 

vékony szeletekre vágtam.

3) Két sütőpapírt készítettem, tepsire.

Elővettem a tésztát és pontosan kettéosztottam.

Az egyiket visszatettem a tálba és lefedtem, a másikat kinyújtottam 55 x 20 cm-es nagy téglalappá.

Megszórtam mindennek a felével: az aszalt paradicsommal, a félbevágott bazsalikom levelekkel,
a szeletelt fokhagymával, a rukkola levelekkel és a lereszelt sajttal.

4) A tésztát a hosszabbik oldaláról feltekertem (se nem lazán, se nem szorosan).

A két végét határozottan összenyomtam.

5) A tésztatekercset áthelyeztem a sütőpapíros tepsire, a "varrattal" lefelé.

A két végét visszakanyarítottam, mintha 8-ast csinálnék.

Fogtam egy zsilettet (aminek azt a felét amit nem használok leragasztottam, a baleset elkerülése végett) és egy csipeszbe fogva, a tésztatekercs közepét mélyen bevágtam,
nem vágtam teljesen át, kb. 2/3-áig.

A tekercs két végét sem vágtam át, kb. 3-3 cm-nyit egyben maradt.


 


Picit megspricceltem vízzel és tekertem rá kevés borsot.

6) Az eredeti leírás szerint most kell S-t formálni belőle, de nekem a vágás előtt praktikusabb volt.

Letakartam és hagytam, hogy keljen/pihenjen 45 percet.

Elkészítettem a másik kenyeret is.

7) Bekapcsoltam a sütőt 200 fokra, légkeverésre.

A tepsimre keresztben egymás mellett, külön sütőpapíron elfért a kettő, 

így én egyszerre toltam őket a sütőbe.

8) 35-40 perc szükséges volt nekik a teljes süléshez. 

15 perc elteltével föléjük tettem  -a következő sínre-  egy tepsit (nem ért hozzájuk),

 hogy ne piruljon túl a tetejük.

9) Miután megsültek, rácson hűtöttem őket.

 

Összefoglaló

Nagyon finom! Melegen jó, de amikor kihűlt akkor az igazi (nekünk).

Másnap is  -miután fedetlenül, csak enyhén egy vászonnal letakarva töltötte az éjszakát-  

tökéletes, úgy ízre, mint állagra.

Köszönet Natashya-nak a receptért, meg persze Mindenkinek!

 Folytatás következik....

* Rukkola
A kerti évelő rukkola, csak formájában hasonlít az importból származóra.
A  levelei kisebbek, de vaskosabbak, íze sokkal markánsabb, szinte már csíp.
Nagyon szeretem. Van néhány tő, amit szívesen elajándékozok, ha valaki eljön érte.
(Pest megye, Gödöllő környéke.)

** Tilsiti sajt
A régi keletporosz  városnak, Tilsitnek köszönheti a nevét.
Ma már több országban is gyártják, puhább vagy tömörebb állaggal, kicsi vagy nagyobb lyukazottsággal (jellegzetes a röghézaggal) rúzzsal vagy fóliában érlelve.
Az aroma és az íz, az enyhétől a tipikusan erőteljes-fűszeresig terjedhet.
Finnországban kreiviként ismert, Norvégiában edda, Svédországban ambrosia,
Németországban tollenser vagy stangenkase. Ausztriában tájegységenként változik a neve.
(forrás: Sajtlexikon)

 Szeretetrehangoltan a Facebookon :)