Tolófánk

Ez a fánk, nem az a fánk :) ez a fánk nem a Spanyolok híres Churros fánkja, ez a fánk Erdélyből származik. (Persze, ha ez utóbbit jól tudom, hisz sajnos ezt nem jegyzi a Wikipedia,
de ha Valaki többet tud róla, köszönöm, hogy elmondja <3).

Meséltem már sokszor, hogy a piac az életem része :) 

Ami nekem nem terem itthon és kapható a piacon, én ott szerzem be. 

Évek alatt kiépítettem az ismeretségi körömet, sikerült elérnem, hogy minőségi termékekhez jussak. Személyes kapcsolatot ápolok, mindazokkal akiktől vásárolok. 

Tudok róluk, a "szép a répa, kérek 1 kg"-on túl, hol tanul a gyermekük, milyen betegségük,
problémájuk van. Beszélgetünk, eszmét cserélünk az életünket érintő dolgokról.

Kedves néni, csak nyáron árul a piacon, csak is azt a "fölösleget" amit a föld megtermett, de Ők nem tudnak elfogyasztani. A kicsi asztalt, gyönyörű vasalt (tiszta) terítővel takarja le, szakajtóból kínálja a különleges fejtett babjait, a paradicsomot, fokhagymát, később, a szőlőt. Mindig megállok Nála, ha másért nem, gyönyörködni és megkérdezni, hogy megy dolguk.

Így derült ki, hogy Kedves néni cukorbeteg, nem süt Ő már süteményt, legfeljebb a Gyermekeinek, ha haza látogatnak. "Van nekem egy régi füzetem, meglehet már 100 éves, de 70 biztos, majd előszedem" mondta nekem egyik alkalommal. Legközelebb amikor találkoztunk, hozta a kincset érő füzetet.

 

Bebarnult lapjain, gyöngybetűkkel írott receptek (150-200) egy olyan Asszony kézírása, aki, paplak Főasszonya volt egykor. Torták, sütemények, krémek garmadája, csak fánkból van, több mint 10-féle.

A tolófánk kétszer is szerepel benne, két külön recept, de a lényeg, a hozzávalók és arányok közel megegyeznek.

A tolófánk, égetett tészta, olajban megsütve.

Nagy izgalommal álltam neki elkészíteni.

 Láttam, hasonló mint a spanyol híresség, amit évekkel ezelőtt készítettem már, és akkor eldöntöttem, magamtól többet nem, csak ha valaki kéri...Nyomózsákból a forró olajba nyomni a tésztát nem valami biztonságos, próbára tett engem a családi mennyiség. Azóta viszont némi tapasztalattal gyarapodtam...

A hamburger pogácsát, ahhoz hogy szép vékony és nagy legyen, úgy szoktam sütni, hogy sütőpapírra teszem, majd nagyon vékonyra kinyújtom a húsmasszát, megfelelő tálkával kiszúrom, de a papíron hagyom, és egyenként papírostól beleborítom a forró olajba. A papír pillanatokon belül elválik a hő hatására a hústól, azt egy fogóval kiveszem, a hús pedig gyönyörűen megtartja formáját, s bár így is összesül, de pont akkorára, amekkorára a zsömlét sütöttem. Ezt a trükköt alkalmaztam most a fánk sütésnél is és bevált:)

Így már családi mennyiséget, a Fiam segítségével  -Ő nyomta a papírra a fánkokat, én sütöttem-  belátható idő alatt elkészítettünk.

Tólófánk

Hozzávalók

500 g tej

kevés tengerisó

40 g cukor

40 g vaj

350 g rétesliszt

4 db tojás

---------------------

vaníliás porcukor, vagy fahéjas, vagy kakaós

A tejet a sóval, cukorral és vajjal együtt felforraltam, majd egy mozdulattal beleborítottam a lisztet. 

Gyorsan elkevertem, nyomban egy masszává állt egybe és már el is zártam a tüzet, 

hisz pillanatok alatt odakapna.

Vártam hogy hűljön keveset, majd géppel, belekevertem egyenként a tojásokat.

(Ez sem könnyű dolog, hisz kemény a massza, rögzíteni kell a lábast.)

Sütőpapírra egy zacskóból, aminek végébe a legnagyobb csillagformát tettem -csillagfejes nyomózsákkal könnyebb dolgunk van- hosszú csíkokat nyomot a Fiam, 2-3 cm-re egymástól. 

(Ollóval könnyű elvágni a tésztát.)

Egy alkalmas edénybe 2 ujjnyi olajat forrósítottam és kisütöttem a fánkokat. 

Egyszerre keveset, hogy ne hűljön le az olaj. 

Papírtörölközőre szedtem, majd az előre elkészített fahéjas cukorban még melegen megforgattam.

3 napja tolófánkot sütök, hogy kitapasztaljam a legjobb, legkönnyebb összeállítást.

 A füzetben találtakat kipróbáltam és a saját ötletem is.

 Mindet összehasonlítva, mi ezt tartjuk a legjobb tésztának.

Kérgesre sül és a belseje krémes, bár olajban sütjük, de egyáltalán nem szívja meg magát.

Eteti magát, ez a mennyiség 3 embernek elegendő egy leves után, de ha nagyobb a család,
vagy nagyon éhesek, akkor 3.-ként, desszertnek ajánlom.

Szeretetrehangoltan a Facebookon:)

Herőce, Édesanyám nyomán...

Hát, az előzőleg sütött túrófánk, oly gyorsan tűnt el, mintha éhező farkasok elé dobtam volna. 

Az utolsó darab majszolása közben, emlékeztetett a Férjem, hogy hát igazából, Ő,
 legislegjobban, azt a ropogóst szereti, emlékszem? ugye tudom?

 Tudtam, csak Ő nem tudta, hogy Édesanyámmal annak a receptjét sosem írtuk le.

Mindig azt mondta: " Ó annak ( vagy ennek ) nincs receptje, úgy is látod... "

Igaz Anyám idejében, igen sokszor sütöttem ( segítettem Neki ) de mindig Ő gyúrta be.

 Viszont tudtam mit tett bele, csak a mennyiségeket nem, igaz azt lehet,
Ő sem tudta volna megmondani, hisz mindig érzésre készítette.

 Azt is mondta, " ha beleteszed amit kell és hozzáadod magad, az rossz nem lehet "

Hát Ő tudott, az biztos. 

( Elárulom, hogy én magam is így sütöttem, főztem, csupán  2 éve vettem mérleget, amikor macaron
 (és itt) sütésre adtam a fejem. Igaz volt/van egy mérőpoharam akivel jól kijöttünk,
akarom mondani jól "kimértünk". Pontos mérést, a blog írása óta folytatok.
Soha semmit nem dobtam ki azért, mert nem sikerült.
Ma is sok mindent érzésre készítek, csak azt mérem pontosan, amit ide is írok. )

A sűrített tej ( is ) Anyám ötlete volt, persze amikor már lehetett kapni.

Tehát kipakoltam a hozzávalókat és mérlegeltem. Végül, így állítottam össze a tésztát.

Herőce

Hozzávalók

300 g finomliszt

3 tojássárgája

2 ek rum

csipet tengerisó

3 ek tejföl, ha nagyon kemény a tészta, még egy kanállal, nyugodtan...

7 ek./ 70 g sűrített tej ( ami cukrozott, de ha nem, az sem lehet baj )

---------------------------

sütéshez: 3-4 dl olaj

szóráshoz: porcukor

tálaláshoz: szilvalekvár

A lisztet tálba szitáltam, meghintettem sóval, a közepére mélyedést készítettem, beletettem az elkészített tojások sárgáját, a rumot, a tejfölt és a sűrített tejet.

( A sűrített tejet kanalanként adtam hozzá, mert akkor még nem tudtam mennyit vesz fel,

a vége 7 ek. lett, ami mérve 70 g. )

Az ujjaimmal összedolgoztam a folyékony dolgokat, majd fokozatosan hozzákevertem a lisztet,
végül összegyúrtam. Ekkor még igen kemény volt a tészta, de amint összeállt,

fóliába csomagoltam és hagytam érlelődni.

 Fél óra múlva átgyúrtam és utána visszacsomagoltam.

Amikor sor került rá, hogy megsüssem, fogtam a kis bucimat és kilenc darabra vágtam.

 Egyenként kicsit megnyomkodtam és a tészta nyújtógéppel, az 5 - ös fokozatig végig nyújtottam,
tehát még az 5-ön is.

Ha nincs ilyen gép, azért még nem kell elállni a gondolattól,

 hogy herőcét egyen a család, hisz nyújtófával sem nehéz.

Ez a vastagság, mondjuk egy széles metélt vastagságának felel meg.

Ezt követően derelyevágóval ( késsel is jó ) kb. 7 x 10 cm- es téglalapokat vágtam
 és 3x4x bemetszettem úgy, hogy a szélek egészben maradtak.

Megforrósítottam az olajat, mielőtt beletettem volna a tésztát, tetszőleges formára igazítottam.
( Édesanyámnak volt olyan formája, ami úgy nézett ki mint két szedőkanál, csak lyukak voltak rajta,
tehát mint a szűrőkanál, egymás felé fordítva. Össze lehetett csukni, zárni.
Ebbe kellet beletenni a tésztát és ezzel együtt egyesével a forró olajba nyomni.

Mikor sülés után meghintettük porcukorral, úgy nézett ki mint a hógolyó. )

Hármasával megsütöttem, mindkét oldalát szépséges halvány karamell színűre.
Félidőben fordítottam meg. Papírtörölközővel bélelt tálba szedegettem ki.

Egyenként mindkét oldalát meghintettem porcukorral.

Szilvalekvárt kínáltam mellé.

Ropogós, omlós, illatos és édes...hm

A házi sűrített tej itt található:

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2012/07/hazi-suritett-tej-nyirfacukorral-na-meg.html

Túrófánk

A gombakrémlevest, jól :) kiegészítette.

Szombaton, a hóesés ellenére elmentünk a szomszéd település piacára.

Még jó, hogy elmentünk, hihetetlen hangulat volt, fehér minden, sűrűn hullt a hó,
a kedvenc/kedves Árusaim, kívül fázósan, de szívükben melegséggel, dideregve, de boldogan kínálták finomságaikat. Különös hangulat uralkodott, mindenki figyelmes, sokkal figyelmesebb volt egymással.

Szinte mindenki mosolygott. Valahogy a hóesés összehozta az embereket.

A hangulat már - már családias volt.

Nem velem és nem körülöttem, hanem, most az egész piac közösségére ez volt jellemző.

Valamiféle hálát lehetett érezni mindenkitől: az árustól, hogy kijöttünk vásárolni,
hogy szükségünk van rá és fordítva is, a vevőtől, hogy a hideg ellenére sem kell,

a  jól megszokott finomságokat nélkülözni.

Hihetetlen, hogy 20 - 30 km-t, de ismerek olyanokat is akik 70 - 80 km-t utaznak,

 hogy elhozzák amit megtermeltek.

Csodálatos emberek.

Így nekünk sem kellet lemondani a savanyú káposztáról, a házi túróról, tejről, tejfölről.

Sőt a túrázó fiunkat, a kedvenc, szerecsendiós/konyakos szarvaskolbásszal leptük meg.

Tehát, ha házi túró, akkor valami hozzá méltót kell sütni.

Túrófánk, tejfölbe mártogatva

Hozzávalók

300 g házitúró

4 ek vaníliáscukor

1 tk sütőpor

csipet tengerisó

3 db tojás

1 dl tejszín

300 g finomliszt

reszelt citromhéj

-------

Szóráshoz: porcukor

Op. tejföl

Sütéshez: olaj

A túrót a keverőtálba raktam, hozzá a cukrot, sót, sütőport, tojásokat, tejszínt és a citrom reszelt héját.
A habverővel az egészet habosra kevertettem ( 5 perc ).

Lekapcsoltam a gépet és fakanállal belekevertem a lisztet.

Így hagytam 25 percet ( ez idő alatt elkészült a leves ).

Felforrósítottam az olajat 170 fokra és kanál - villa segítségével muris formákat szaggattam az olajba.
A 22 cm átmérőjű edénybe, 6-7 db-ot egyszerre. Rátettem a fedőt és 4 perc múlva megfordítottam.
 Fordítás után elég volt, még 3 perc sülés. Kiszedtem az olajból és egy papírtörölközővel bélelt
tálba raktam, vártam, hogy a fölösleges olajat feligya a papír.

Átraktam egy mély tálba és alaposan megforgattam a porcukorban.

Még egyszer átraktam egy tálaló tálra, és mindenki még egyszer átrakta a tányérjába.

 Igaz nem sokáig, mert hihetetlen gyorsasággal fogyott el.

Megjegyzés: ha valaki szeretné elkészíteni, vegye figyelembe, hogy házi túróval készült, 

ami ugye egész más milyenségű, mint bolti társai. A kész tészta állaga olyan nokedli sűrűségű, sűrű nokedli.

 Ha több folyadékot kíván, tegyen még hozzá, ha kevesebbet, akkor vegyen el...és

 nem muszáj tejszínt, lehet tejet is.

FÁNK, fánk, hógolyó fánk

Ha már egyszer ( végre ) havazik, miért ne hasonlítson a fánk a hógolyóhoz?

Általában a kis méretű fánkokat részesítjük előnyben vagyis olyat sütök, ( tehát én részesítem előnyben ) a többiek pedig örülnek és azt hiszik ők találták ki.

Na de így jó.

Szóval fánkot terveztem a sütőtök krémleves mellé, be is dagasztottam, meg is kelt és
akkor jött az ötlet, hogyha: még kisebbre szagatom mint szoktam, akkor olyan lesz mint egy golyó.
 Hurrá, hógolyó.

Bevált a tervem, szerintem gyönyörű lett, a kis pajkosak sülés közben maguktól megfordultak,
a munka is kevesebb volt...

Hozzávalók

350 g finomliszt

200 g rétesliszt

70 g cukor

csipetnyi só

25 g friss élesztő

3 dl tej

3 cl rum

3 egész tojás

70 g vaj

olaj a sütéshez

porcukor a szóráshoz

lekvár a tálaláshoz

Reggel bekészítettem a hozzávalókat a konyhába, hogy egyforma hőmérsékletűek legyenek 

( liszt, cukor, tojás )

A tejet meglangyosítottam. A vajat megolvasztottam, éppen megolvasztottam, csak langyos volt.

 A tojásokat felütöttem egy tálkába.

A kétféle lisztet a keverőtálba szitáltam, hozzáadtam a cukrot, sót és alaposan összekevertem.

A közepébe öntöttem a langyos tejet és belemorzsoltam az élesztőt. 

Vártam 10 percet, hogy ellenőrizzem az élesztő frissességét. ( Ha elkezd habosodni, akkor jó. ) 

Habosodott.  Bekapcsoltam a dagasztógépet, hagytam hogy keverjen néhányat, 

majd egyenként hozzáadtam a masszához a tojásokat.

A gép dolgozott ( és én sem pihentem ) hozzáadtam a rumot, majd kanalanként az olvasztott,

 langyos vajat. Addig járattam a gépet, amíg szép fényes tésztát dagasztott nekem, 

olyat ami elvált a tál falától. ( 20 perc )

Az előre meglisztezett nyújtótáblára átraktam a " hólyagos tésztát " és 

még néhányat hajtogattam rajta, megformáztam szép kerekké.

Letakartam dupla ruhával és egy fóliával.

Hagytam duplájára kelni. ( 2 óra )

Kicsomagoltam, a kezemmel kb. 3 cm vastagságúra lapogattam ( csak óvatosan ) 

ekkor jutott eszembe a hógolyó. 

Kerestem egy megfelelő méretű szaggatót ( 4 cm átmérőjű ) és kiszaggattam.

Papának nagyobbak készültek, azt is kiszaggattam.

Újra hagytam pihenni, de már csak 20 percet.

A fánkot szeretjük, az olajszagot viszont nem. Ennek elkerüléséért, én bizony kint sütöm a szabadban.

 Fritőzben, amely csak 1 l olajat kíván.

Gyorsabb, gazdaságosabb, egyszerűbb.

Megsütöttem: a kicsi tészta korongokat felsőrészükkel lefele tettem a forró ( 160 fok ) olajba, 

tehát ami alul volt a táblán, most az lett a teteje. Rácsuktam a fritőz tetejét. 

Amikor megsült az aljuk ( most az aljuk ), akkor egy hosszú tű segítségével megfordítottam ( 4  perc ).

 A másik felüket nyitott tetővel sütöttem ( 3 perc ).  Mint említettem a kicsi " hógolyóim " maguktól megfordultak csak a nagyobbacskáknak kellett segíteni.

Hamm...

Ja <3 a szalagos, Papának.