(Kék)szőlőlé télre tartósítószer nélkül

Egyszerűen: Kékszőlő. 

Így neveztem el a "nem tudjuk a nevét" szőlőt, amiből készítettem   -a minden más nélkül-
 üvegbe zárt tartósítószermentes szőlőt télire.

 

Viszont nem csak ezt tettem el, hanem szőlőlét is. 

Míg a szőlő saját levében most került a konyhámban először üvegbe,
addig ilyen szőlőlét 8 éve teszek el,
amióta kedves E. Barátomtól kapok a "Kékszőlő"-ből. 

 

Ez az (egyik) immunrendszer támogatónk télen, ugyanis feltételezem, hogy ugyanúgy
tele van C-vitaminnal, flavonoidokkal, antioxidánsokkal, polifenolokkal, nyomelemekkel
és más vitaminokkal, mint a más sötét színű bogyós gyümölcsök.
A minőség megőrzésére pedig igen kímélő technológiát alkalmazok :)

Feltételezés ide vagy oda, azt tudjuk, hogy a szőlő nagyon finom,
a szervezetünk számára ideális kombinációban tartalmazza a vitaminokat,
 ásványi anyagokat, nyomelemeket.
Felsorolni is sok (és lehetetlen), mi minden található benne,
ami a szervezet számára nélkülözhetetlen. Tele van Magnéziummal, Mangánnal, Káliummal, Szelénnel, B-vitaminokkal (még B12 is), C-, E-,  és K vitaminnal.
Karotin, Biotin, Folsav, Gyümölcssav, Szőlőcukor, Cink, Foszfor, Nátrium,
Vas, mind megtalálható benne.

 Joggal nevezhetem hát, az egészségem őrének.

Igaz, hogy itt csak a szőlő levét használtam fel, de nem dobtam ki a többi részét sem. 

Ami a kipréselés után maradt  -héj és mag-   azt beleraktam egy 5 literes üvegbe,
 néhány egész fürttel kiegészítettem, tettem rá kevés cukrot,
öntöttem rá vizet és már készül belőle az ecet.

...hígítva...

Most viszont vissza a szőlőléhez.

Igényel egy kevés munkát nem mondom, de igazán megéri.

Ki kell mosni az üvegeket, a leszedett szőlőt megmosni, leszemezni, kipréselni.
Innen már gyerekjáték az egész, hisz csak forralok rajta egyet, üvegbe rakom és
száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Részletesebben is kifejtem, hisz van még szőlő, hátha kedvet kap Valaki és tesz egy próbát.

Bár nincs ezen mit bonyolítani, annyira egyszerű, hogy pont ettől hihetetlen. 

Kipréselt szőlő leve, üvegben, minden hozzáadott dolog nélkül, hőkezelve.

Néhány praktikumra azért felhívnám a figyelmet.

- A szőlőfürtöket érdemes folyóvíz alatt megmosni, egyenként, hisz így töröm legkevésbé. 

- Amennyiben ép szemek vannak a fürtön, nem kell még darázs csípet, aszalt szemeket
válogatni, akkor a markommal szoktam leszedni a szemeket.
(Régebben próbáltam villával, de ez utóbbi haladósabb.)

- Érdemes egy erős fémszűrőt beszerezni, vagy azt választani a préseléshez,
mert a héj előfordul, hogy vastagabb, ki kell fejteni kevés erőt.
(Tudom, azt mondják, hogy a fém nem biztos, hogy a legjobb
-a fém és gyümölcssavak találkozása-
de ez engem nem érdekel...) 

Ráadásul olyan szűrő kell, ami nem tömődik el egykönnyen, de a magok nem férnek át.

Én erre a régebben vásárolt ikeás tésztaszűrőt használom, persze más is jó.

- A préselés: kisebb adagokban, az összenyomott szőlőszemeket,
a tenyeremmel átpréselem a szűrőn, amennyire csak tudom.
A fennmaradt héj és mag megy az 5 literes üvegbe (ecetnek), 

a levet meg a fazékba fogom fel, amiben majd felforralom.

- Forralás: nem cél, hogy hosszú ideig forraljuk, tényleg csak azért kell "felforralni",
hogy meleg legyen.
Amikor már gőzölög (nem kell, hogy lobogjon) azonnal üvegbe szedem, tetőt rá
 és mehet az odakészített száraz dunsztba. (85-90 fok körül már megfelelő.)

A száraz dunsztban fognak kihűlni, elég ideig fognak még együtt melegedni,
 az bőven elég lesz a "baciknak".

 Egy szó, mint száz, hallgassunk a szívünkre, akkor nagy baj nem lehet.
Ha a megérzésünk azt diktálja, hogy most egy kicsit jobban kiforraljam, akkor azt teszem.

- Amire inkább figyeljünk, hogy tiszták legyenek az üvegek/kupakok, tényleg tiszták, 

a kupakok pedig jól is zárjanak. Ha bizonytalanok vagyunk a kupakok "minőségében"
akkor inkább celofánnal  -két rétegben dupla gumival-  zárjuk le.

- Érdemes kisebb üvegeket választani, mert ez a szőlőlé nem az,
amiből sokat iszik az ember egyszerre.

Amennyiben van rá lehetőségem, akkor 1-2-3 dl-es  üvegeket választok,
ha nincs akkor az 500 ml-es a maximum. Igaz felbontás után hűtve sokáig eláll
 -sokkal tovább képes rá, mint más-  de mert kevés kell belőle,
fölöslegesen foglalja a helyet a hűtőben.

...bár én "A kékszőlő"-ből szoktam eltenni, de más sötét színű szőlőből, vagy más színű szőlőből is készíthetjük...

Fogyasztása

Ez kérem nagyon tömény finomság.

Napi néhány kortyban több fürt szőlő leve található. 

Tehát egy korty is elegendő naponta, hígítva, vagy töményen.

A jóból is megárt a sok, csakis annyit fogyasszunk általában a sűrítményekből, 

amennyit képesek lennénk a frissen is megenni. 

Ez érvényes, minden őrölt, préselt, pépesített, centrifugált gyümölcsre és zöldségre, 

magra (a szőlőmagra!) is.

Szeretetrehangoltan a Facebookon

 

"Finom" bagett

Miután a "Tönköly bagett"-et készítettem "water roux" azaz "tangzhong" technikával,

elkészítettem ezt a bagett-et is, simán, "rántás" nélkül búza finomlisztből.


 


 

Kíváncsi voltam látok-e látványos különbséget.

Hát nem vagyok még túl kifinomult....

...azaz, mindkettő vállalható, mindkettő finom, ropogós héj, ami nem puhult be
(mondjuk ez sütés kérdése is), laza bélzet, egyikből sem maradt semmi....

Sőt ez utóbbit már többször megsütöttem. 

Gyorsan kész, ez azt jelenti, hogy jól beilleszthető a napi rutinba, nem kíván extra elfoglaltságot.
  A finom jelzőt nem csak az íze miatt kapta, hanem, mert finomlisztből készült, 

semmi mag, semmi teljes kiőrlés, olyan alapféle.

Finom bagett

Hozzávalók
200 g finomliszt
250 g víz (normál hőmérséklet)
20 g friss élesztő
1 mk cukor
+
50 g joghurt
150 g víz
5 g friss élesztő
2 tk só
600 g finomliszt

A 200 g lisztet tálba szitáltam, hozzáadtam a cukrot és a közepébe öntöttem a vizet. 

Belemorzsoltam a 20 g friss élesztőt, alaposan összekevertem.

 Lefedtem egy tányérral a tálat, majd hagytam, hogy 1 óra alatt az egész megeredjen/beinduljon. 

Habos, finom illatú, erjedt lett.

 Ekkor a  joghurttal, a többi vízzel, a maradék 5 g friss élesztővel, sóval és még 600 g
(átszitált) liszttel összeállítottam a tésztát.

A tálban hagytam 15 percet pihenni, majd a munkapulton átgyúrtam a tésztát, cipóvá formáltam, 

letakartam (ráborítottam egy nagy tálat) és hagytam, hogy duplájára keljen. 

4 részre osztottam és egyenként hosszú "bagett" formára alakítottam.
(Oválisra nyújtottam, a hosszabbik oldaláról kezdve, az első hajtást lenyomkodtam,
majd lazábban feltekertem. Lásd. pl. itt.)

Sütőpapírral borított rácsra raktam egymás mellé, de közöttük megemeltem a sütőpapírt, 

hogy emelkedés közben ne érjenek/ragadjanak egymáshoz.

Hagytam hogy közel duplájára keljenek.

Zsilettel több helyen hosszában bemetszettem a tetejüket. 

Tehát nem formázás után és nem közvetlenül a hideg sütőbe tevés előtt, de inkább ehhez közelebb,
mint a formázáshoz. Amikor már kelt a tészta, akkor szépen nyílik szét, 

a metszéskor készült képen jól látszanak a légbuborékok a tésztában.

...van még több kép, ha valaki igényli...

Hideg sütőbe kezdtem el sütni őket.

A sütőt 200 fokra állítottam, 1 dl vizet beöntöttem a sütő aljába. 30 perc alatt sültek ropogósra.

Amikor készen lettek, átraktam egy kosárra és lespricceltem vízzel (virág spriccelővel).

 Megjegyzés

- Közvetlenül a sütőben lévő rácsra tettem a papírt és ezen sütöttem.

- Mindig grammban adom meg a hozzávalókat. 

Ez igen vicces nekem, mert amíg nem írtam blogot mérlegem sem volt. 

Amikor a Fiam készít valamit (Ő is szokott kelt tésztákat, kenyeret, pizza-t, calzone-t, stb.) 

akkor neki fontos, hogy pontosan mondjam meg mennyi "ez meg az" kell hozzá. 

Arra tanítom, hogy lássa/érezze a tésztán, hogy "most jó". 

Ezért kérem kedves olvasóim, hogy mindig úgy kezeljétek a receptjeim, 

hogy akkor nekem pontosan ennyi kellett, ennyit vett fel a tészta. 

Jelen esetben a tapasztalatom alapján, összesen 80 dkg (800 g) liszttel indítottam a dagasztást,
nem is kellett több.

Már úgyis jártam, hogy a 800 gr sem kellett volna, ezért hogy ne legyen a tészta kemény,
még kellett adnom hozzá kevés vizet.
Minden liszt más, hiába finomliszt, az egyik ilyen, a másik olyan.
A gabona fejlődését, érését sok tényező befolyásolja, hiába próbálják a malomban "előírás szerint" előállítani, van jó évjárat és még jobb :)
 Kicsi gyakorlattal már mindenki érezni fogja, 

hogy milyen a "jó tészta". Légy Magadhoz türelmes.

- Minden sütő más, másképpen süt, nem lehet egy kalap alá venni  a gáz és villanysütőt.

A fent jelzett sütési idő irányadó, mindenkinek a saját tapasztalatát kell megszerezni. 

Legyen résen, legyen jelen amikor süt (főleg amíg kiismeri a sütőjét). 

A péksütemények, kenyerek akkor jók, amikor az aljukat (gyakorlat után akár a tetejüket :) 

megkopogtatva, kongó hanggal válaszolnak. 

 A hideg sütőben indításnál fontos, hogy előbb tegyük be a hideg sütőbe a kenyeret vagy a péksüteményt, minthogy "kétszeresére" megkelt. A sütő hőmérsékletének emelkedésével együtt, még kel.

A hideg sütőben való sütés indítással (kenyér, péksütemény esetén alkalmazom) kapcsolatban az én jó tapasztalataim, már sokak jó tapasztalata megerősíti, sok visszajelzést kaptam.

 


A képek 2 külön dagasztásból, 2 alkalommal készültek.
A kék háttér előttiek, Naplementekor készültek :)

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

Szőlő saját levében, tartósítószer nélkül

Ez, egy idei natúr sorozat tagja. 

Többféle gyümölcsöt tettem már el így a saját idejükben, tehát már volt tapasztalatom.

 

A piacon kedves M. néninek száraz a bőre, panaszkodott nekem. 

Amikor legközelebb találkoztunk, megleptem saját készítésű arckrémmel, amit neki készítettem. 

Nagyon örült, egy jó adag Othello szőlővel ajándékozott meg. 

Tekintettel, hogy van saját szőlőnk amit eszegetünk, így a Tőle kapottal csinálni kellett valamit. 

Gondoltam, miért is ne, minden nélkül üvegbe rakom és nedves dunsztban hőkezelem.

Az ötlet most is bevált. Hetek múltán is tökéletes. 

A próba tehát megvolt, jöhetett nagyobb mennyiségben való ismétlése.

...ez a fajta került az üvegbe...

Most nem Othello került üvegbe, hanem egy "nem tudjuk a nevét" fajta, nagyon fekete,
nagyon édes, pici apró szemű (olyan, mint a feketeribizli).
A kedvencem és a madaraké.

E. Barátom akiknek a kerítésére kapaszkodott, na meg a házuk oldalára, évek óta ad nekem belőle. Szedhetek kedvem szerint, csak a madaraknak kell hagynom belőle. 

A madarak nekem is fontosak, így bőven hagyok nekik, hisz a madarak többen vannak.

...a félrefordított üvegben nem látszik a lé, pedig van, a szőlő sajátja :)

Szőlő saját levében

Hozzávalók

szőlő
(pl. Othello vagy Izabella, apró szemű kék szőlőt ajánlok,
de bármilyen szőlőből megéri eltenni)

Az "patyolat" tiszta üvegeket és tetőket kézközelbe készítettem.

A szőlőfürtöket meleg folyóvízben alaposan megmostam. A szemeket leszedegettem, 

közvetlenül az üvegekbe rakosgattam (így nem töröm fölöslegesen). 

Többször odaütöttem az üveg alját a tenyeremhez, hogy a lehető legjobban tömörítsem
 a szemeket (tényleg férjen bele, amennyi tud).

 

A kupakokat szorosan / "ütközésig" rácsavartam. 

Egy nagy fazék aljára konyharuhát tettem, majd az üvegeket belerakosgattam, 

volt ami kicsit alacsonyabb volt a többinél, az alá egy lapos kavicsot tettem 

(célszerű azonos nagyságú üvegeket összeválogatni*).

A fazékba langyos vizet töltöttem az üvegek válláig, majd az egészet fölforraltam. 

Amint láttam, hogy nő a feszültség az üvegek belsejében
(forrás + üvegek nagyságától függően pár perc), 

a tüzet elzártam, a fazekat pedig lefedtem. 

Így hagytam a natúr szőlő befőttemet kihűlni.

...ez a szőlő, a miénk, most dekoráció...

*Teljesen kifogytam üvegekből, pedig vettem is jócskán.
 Az élet olyan kegyes volt hozzánk az idén :)

több mázsa gyümölcsünk termett.
S mert a befőzéssel dolgozni kell, ideje meg senkinek manapság,

 így én főztem be azt ami nem fogyott el nyersen. Majd más is kap belőle. 

Hiába vettünk üveget és kaptam ismerősöktől, üvegek között már nem dúskáltam 

így a befőzési idény vége felé.

Így került kavics az alacsonyabb alá.

Előkészületek

- Tisztára mosott üvegek, kupakok.

Szó szerint,  tisztára mosott! nem több és nem kevesebb. 

Tisztára mosott, az én értelmezésemben azt jelenti, hogy ragyog, nincs az üvegen semmi régi/maradék (papír sem), teljesen átlátszó, nem foltos/homályos.
Ehhez nem kell más, csak áztatás, mosószeres, alapos (akár mechanikus) elmosás,
többszörös öblítés, forró folyóvíz alatt, vagy ecetes vízben öblítés és egy fazék forróba mártás,
vagy kifőzés, majd fejjel lefelé borítva kiszárítás. 

Az egészet kitehetjük a Napra felhasználásig, egy vékony gézzel, letakarva. 

A kupakok nehezebb téma: 

- lehet, hogy jó a régi, de akkor nagyon oda kell figyelni, hogy lekvárra ne kerüljön 

ecetes uborkás kupak, vagy, ami előbb még hagymás csalamádét zárt le.

- veszünk újat, ha kapunk :)

Mindkét esetben alapos elmosás után egy fazék vízben 10-15 percig rotyogtatom,
 majd egy tiszta konyharuhára borogatom és kiszárítom, vagy a Napra teszem.

 Eleve csak sérülésmentes/hibátlan kupakkal próbálkozzunk, 

mert a kupak fontos szerepet tölt be a tartósítószer nélküli befőzésben.

Nem mikrózom, nem sterilizálom.

Egy szó, mint száz: tiszta és kész!

 - Nedves dunszt

Kellő nagyságú fazekat kibélelek papírral ( újságpapír vagy papírtörölköző )
vagy konyharuhával, olyannal amit nem sajnálok.
Olyan edényt választok, amiben széltében hosszában elférnek az üvegek.

Magasságra úgy, hogy a fedőt rá tudjam tenni.

Egyforma nagyságú üvegeket választok.

Beleállítom a megtöltött üvegeket, amire már a tetőt is rácsavartam.

A fazekat pont addig töltöm vízzel, mint az üvegekben a folyadék szintje.

Ráteszem a fedőt, felforralom és a még 5-10-15 percig gyöngyöztetem,
 attól függően mekkora az üveg.

Elzárom a tüzet és így hagyom kihűlni.

Amikor a dunsztból kiszedem, mindig meggyőződöm róla, 

hogy a kupak HOMORÚ! tehát nem púpos.

Szeretetrehangoltan a Facebookon

Sóval és olajban eltett petrezselyem télre

 Tegnap a piacon úgy tűnt, hogy mindenki petrezselymet árul.

 

 Igaz már írtam róla, meg a tartósításáról, de kedvet kaptam, hogy újabb adagot készítsek.

Most sóval kevertem össze és egy másik üvegben pedig, extra szűz olívaolajjal öntöttem le.

Előkészítés

A petrezselymet megtisztítottam, majd alaposan leráztam róla a vizet.

 Konyharuhák közé tettem, jól rányomkodtam, minél kevesebb víz maradjon rajta. 

Szétterítettem, hogy az ablakon besütő Nap tovább szárítgassa. 

(Mindezt elvégezhetjük a zöldségcentrifugával, akkor mosás után csak tekerni kell.)

A lényeg, hogy a lehető legszárazabb legyen, ne maradjon rajta víz.

Apróra vágtam az összeset.

 

Olívaolajban eltett petrezselyem

A leszárított petrezselyemmel, egy 3,5 dl-es üveget megtöltöttem,
majd felöntöttem extra szűz olívaolajjal.

Többször utána töltöttem, egészen addig, amíg kijöttek a megbúvó légbuborékok és

 bőségesen ellepte az olaj.

 

Hűtőben vagy a hűvös kamrában fogom tárolni, amíg el nem fogy.

Arra fogok vigyázni, hogy az olaj mindig ellepje,
véletlenül se kandikáljon ki egy növénydarabka

(mert akkor bizony megromolhat).

Sóval eltett petrezselyem

A petrezselyem és só (súly)aránya 1:1.

A petrezselymet egy nagy papírra terítettem, rászórtam a sót. 

(Ebben az esetben normál szemcséjű tengerisót választottam.)

Kezeimmel összekevertem, szépen gyengéden, a legkevésbé törjön.

 

Ezt is üvegbe töltöttem és mert nem akarom hogy a só elázzon,
a petrezselyem levet eresszen, 

ezt is hűtőben vagy a hideg kamrában fogom tárolni.
(Amennyiben nagyobb mennyiséget teszünk el, több üveggel,
akkor érdemes üvegestől a fagyasztóba tenni belőle.
Nekem még sosem fagyott szét az üveg.)

A Petrezselyem gyógyhatásairól készült írásom, itt található:

 http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/09/petrezselyem-petrezselyem-mint.html
A szárításról:
http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/09/petrezselyem-petrezselyem-mint.html
Olajjal turmixolva, azaz petrezselymes olaj:
http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2014/07/petrezselymes-olaj.html
Szárított ételízesítő házilag:
http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/08/szaritott-etelizesito.html

                                                Szeretetrehangoltan a Facebookon :)

Petrezselyem. Petrezselyem, mint gyógynövény.

Érdekes növény ez a petrezselyem.
Szinte nincs ismertebb zöld fűszer, mégis kevesen ismerik igazán.
Mindenki tudja hogyan használja fel az ételek ízesítésére, de kevesen tudják, hogy 

gyógynövényként is fontos szerepet tölt be.

Petrezselyem (Petroselinum)

A Földközi-tenger medencéjének keleti részéből származik, de mára az egész világon ismerté vált, 

szinte mindenhol termesztett fűszernövény és gyógynövény.

 A zellerfélék családjába tartozó kétéves bokros növény. 

Az első évben lombja és gyökere, a második évben virágzata, magszára fejlődik ki. 

Ernyős virágzata igen dekoratív. 

Két alaptípusát ismerjük, a levélpetrezselymet és a gyökérpetrezselymet.

Neve a görög petrosz ("kő", "szikla") és szelion ("növény") szavakból ered. 

Népies nevei: petrezselem, petruska, petrezsirom. 

(Amennyiben más nevét is ismered, köszönöm, hogy elmondod.)

Minden része felhasználható, fogyasztható, persze a petrezselymet sem javallt mértéktelenül.

Magas a C-vitamin, A-, B-, és E-vitamin tartalma, nagymértékben tartalmaz ásványi sókat, 

Magnéziumot, Vasat, Kálciumot, karotint, klorofillt, flavonoidokat*, illóolajat.

*Flavonoidok: gyógyhatású vegyületcsoport, melynek rákellenes, kardiovaszkuláris 

(szív, érrendszer és vérkeringés támogató), antibakteriális, antifungális és gyulladásgátló hatásuk van.

Teája főleg a kiválasztórendszerre hat, segíti a vese és hólyagpanaszok megszűnését 

(vesetisztító, gyulladáscsökkentő).
Illóolaja erős vizelethajtó/vízhajtó hatású. Segíti a szövetekben felgyülemlett folyadék távozását.

Emésztés serkentő, étvágygerjesztő hatása mindenki számára ismert.

Nagyobb mennyiségben a benne található apiol, a belek, húgyhólyag, de mindenekelőtt az anyaméh simaizomzatának összehúzó képességét fokozza (abortív szer!!!).

Ezért várandósok, Áldott állapotban lévők csak mértékkel, kis mértékben, ízesítésre fogyasszák!

Vese és gyomorbetegek se essenek neki, minden esetben orvosi konzultáció szükséges,

 a nagyobb mennyiségű fogyasztása esetén.

Viszont menstruációs problémák, görcsök esetén jól jöhet egy csésze petrezselyemtea 

(1 teáskanál levelet öntsünk le 3 dl 80 fokos vízzel, hagyjuk állni 5-10 percet), 

csökkenti a görcsöket, idővel a ciklus beálltában is segítségünkre lehet.

Ugyanígy jót tehetünk magunkkal, ha felfázás, hólyaghurut esetén kortyolgatunk el egy-egy csésze levélteát.

Akkor is jószolgálatot tesz a petrezselyemlevele, ha fokhagymát ettünk (ami remélem nagyon gyakran megesik, főleg, hogy benne vagyunk az őszben, közeleg a tél), tisztítja a légutakat, 

semlegesíti a szájban lévő szagokat. 

Ebben az esetben rágcsáljunk el kevés friss levélkét (és utána tisztítsuk meg fogainkat).

"Fokhagyma evés nélkül" is rágcsálhatjuk, üdévé teszi a leheletünket.

Jótékony hatása a bőrünkre is kiterjed, no és a hajunkra. 

Készítsünk petrezselyemlevél forrázatot (egy csokor petrezselymet forrázzunk le 3 dl vízzel,
hagyjuk állni 10-15 percet) és ezzel töröljük át arcunkat, majd krémezzük be.

Ugyanezt a forrázatot használjuk tovább: öblítsük le hajunkat, 

dörzsöljük be a hatóanyagokat a fejbőrbe is, természetesen miután leszűrtük.

Megerősíti hajunkat, a hajhagymák működését fokozza.

Így lesz szép fényes, ápolt a hajunk (meg ha belül is rendben vagyunk!)
mert megérdemeljük :)

Haj.
Történeti adatok szerint régen és még ma is alkalmazzák külsőleg rühatka és fejtetű ellen.

 Ez utóbbi még a legjobb/legmenőbb :) óvodai és iskolai közösségekben is igen gyakori
 napjainkban (is), így ne feledjük ilyen irányú jótékony hatását.
(Még nem készítettem, de úgy gondolom, hogy alkoholban
vagy olajban kiáztatott petrezselyem hatásos lehet.
Így csinálnám: egy nagy csokor petrezselymet aprítanék, üvegbe tenném,
felönteném 1 dl jobbféle olajjal, vagy alkohollal.
Sötét helyen  -vagy sötét üvegben- érlelődni hagynám, min. 2-3 hét.
Az olaj esetében vigyázni kell, hogy minden növényi részt fedjen az olaj.)

Homeopátiás szere a húgyutak gyulladásainak csökkentésére és
 prosztata problémák enyhítésére ajánlott. 
(A homeopátiás szakember úgyis tudja, de nem árt ha információként mi is ismerjük.)

Számtalan gyógykészítmény tartalmaz petrezselyem kivonatot,
amely a veseműködésének javítására, húgyúti problémák felszámolására javallott.

A gasztronómia felhasználását illetően két dolgot emelnék ki, 

hisz elképesztő széles területen ízesíthetünk vele.

- A vitamintartalmának megőrzése érdekében (pl. a könnyen bomló C-vitamin) 

csak a kész ételbe az utolsó pillanatba szórjuk.

- Ollóval vágni kényelmesebb, gyorsabb, praktikusabb.

 (Csokorba fogom, majd a vékonyabb részeit levágom, a dús levélzet mellé fogom és aprítom.)

Végül néhány érdekesség

- Egy roppant érdekes értekezést olvastam.
"A katonapetrezselyem és más népies eleségfüvek" címmel. 

Mi az a katonapetrezselyem, mi köze a petrezselyemnek a katonapetrezselyemhez?

 Nagyon jó ízű írás :)

- A görögök által nagy becsben tartott, szent növényként tisztelt petrezselyem, 

egykor az Iszthmoszi Játékok győzteseinek megkoronázására szolgált (koszorút fontak belőle).  

A görög lakomáknak is elmaradhatatlan tartozéka volt. 

Nem az ételeket fűszerezték vele, hanem a vendégek
a fejükön petrezselyemből font koszorút viseltek, 

hogy növeljék étvágyukat (!) , illetve hogy békében teljen a vígság (gondolom lelkibékében).

 A görögök termesztették is a petrezselymet,
a rutával együtt a gyógyfüvek ágyásainak mentére ültették.

(Az én Édesapai Nagymamám az ágyások szélét mindenhol gyógy-, és fűszernövényekkel, 

virágokkal szegélyezte. Árulta füveit és azok magjait, más növények magjaival együtt. 

A középső kerti út két oldalát körülbelül félméter szélesen beültette,
egy kislánynak végeláthatatlan hosszan...

-Parcella hosszan, ami akkor nem volt kis távolság...-

Ma is teljesen élénken él bennem a kép, mily színes volt a verbénától, körömvirágtól, 

vasvirágtól, rézvirágtól, de leginkább az rengeteg illatos bazsalikomra emlékszem. 

Imádtam úgy menni a szegélyek mellett, hogy hozzáérjen a szoknyácskám. 

A hatás (illat) kedvéért a kezecskéim pedig oldalra kitartottam,

 hogy a "virágfal" tetejét végig söpörjem vele.
Csak arra kellett vigyáznom, hogy ne tapossam le őket!)

A görögök, felhasználták a gyógyításban, de mint Archemorus-nak a halál hírnökének jelképével,

 a sírokat is vele díszítették., halottaikra szórták.
(Vajon innen ered a "petrezselyemre van szüksége" szólás?)

 Homérosz is megemlíti, hogy a harcosok vele etették a lovaikat. 

Úgy tűnik ételként először a rómaiak fogyasztották, mégpedig nem kis mennyiségben.

(Forrás: "Füveskönyv", "Gyógynövényhatározó" könyveim, Wikipedia)

Tartósítás

A legtöbbet szárítva tartósítom.

-Szoktam csokorba kötve: fénytől védett, szellős/levegő járta helyre felkötöztem, 

de ezen már túl vagyok, így nyáron szoktam.

- Most összemetélem. Igaz veszít értékéből (a klorofill tartalmából kevesebbet),
de gyorsan megszárad.

Szoktam egészen apróra és nagyobbra darabolni.

- A fagyasztóba is teszek, több méretre vágom, attól függően, mire tervezem felhasználni.

 - Édesanyám mindig sózva tette el.
A petrezselymet apróra vágta, összekeverte sóval és sötét üvegbe tömködte.
(Vagy az üveget becsomagolta, hogy ne érje fény a tartalmát.)

- 1-2 üvegnyit szoktam olajban is eltenni:
a petrezselymet az olajjal összeturmixolom és üvegbe töltöm. 

Hideg, sötét helyen tárolom. Vigyázzunk, hogy növény ne kandikáljon ki az olajból,

 az üvegszáját is töröljük mindig tisztára miután vettünk ki belőle.

Tele van a piac petrezselymet árusító nénikkel, szombaton 50 ft-t volt egy nagy csokor.

Üde, zöld, illatos.

Később született petrezselymes írásom itt olvasható

Sóval és olajban eltett petrezselyem:

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/10/soval-es-olajban-eltett-petrezselyem.html

Petrezselyem olajjal turmixolva:

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2014/07/petrezselymes-olaj.html

Szárított ételízesítő (házi):

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/08/szaritott-etelizesito.html

Szeretetrehangoltan a Facebookon :)

Írásom csak tájékoztatójellegű!

Sárgarépás-petrezselymes tészta

Ez a remek fogás is bizonyítja, hogy a sárgarépa nem csak a levesbe való.

Kevés olajon, fokhagymával együtt megpirított sárgarépát, besűrítettem tejszínnel, 

rengeteg petrezselyemmel fejeltem meg....

Durumlisztből készült hosszú metéltet választottam hozzá.

Sárgarépás petrezselymes tészta

Hozzávalók

kb. fél kiló sárgarépa

1 közepes fej fokhagyma

1 hatalmas csokor petrezselyem

1 zacskó (250 ml) habtejszín

só

frissen őrölt bors

olaj

+

1 cs (500 g) durumtészta

A sárgarépát megtisztítottam és uborkagyalun legyalultam, így szép vékony szeletkéket kaptam.

A fokhagymát tisztítottam és hosszanti szeletekre vágtam.

A serpenyőben olajat forrósítottam, a fokhagymát a répával együtt beleborítottam,

-időnként kevertem-  megpirítottam.

Sóztam és tekertem rá borsot. A petrezselyem felét  -ollóval-  aránylag apróra vágtam 

és a sültrépára szórtam. Kevertem rajta egyet és felöntöttem a tejszínnel.

Kicsire vettem a tüzet és hagytam, hogy a tejszín lassan krém sűrűségűvé váljon.

Közben a tésztát ízlés szerint megfőztem, róla a vizet leöntöttem, de félretettem a főzővízből egy csészével.

 Nem csorgattam le a tésztáról az összes vizet, inkább "szaftosan" hagytam. 

(Nem szoktam leöblíteni, így a mártás jobban rátapad.)

A sárgarépás petrezselymes szószt ráborítottam és összekevertem. 

Azon nyomban forrón tányérra szedtem és a petrezselyem másik felét 

(szintén ollóval apróra vágtam) szétosztottam a tányérokon.

 

A fotópéldányról, ez a 2. petrezselyemmel szórás direkt lemaradt, mert bizony ha nem így lett volna, 

akkor az egész fotón nem sok látszana a petrezselyemtől :)

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

Tönköly vajaskifli

Ilyen kiflit nem ehettem volna gyermekkoromban, 

ugyanis emlékeim szerint a tönkölybúza az 1980-as évek végén jelent meg újra.

A napokban kérdezte Éva a "Vajaskifli" bejegyzésnél, hogy teljes kiőrlésű lisztből süthető-e. 

Válaszoltam, de nem hagytam annyiban, tegnap megsütöttem. 

Tekintettel, hogy mi is többnyire teljes kiőrlésű gabonával készült kenyeret/péksüteményeket 

eszünk ez így nagyon jól jött ki. 

A tönkölyt választottam, mert tönköly mindig van itthon.

Igazából csak a lisztet cseréltem le és az élesztőből került bele picivel több, minden más maradt.

A lisztből 250 g a teljes kiőrlésű és 400 g a tönköly finomliszt.

 

Tönköly vajaskifli

Hozzávalók

250 g tej

200 g tönköly finomliszt

15 g friss élesztő

1 tk cukor

+

15 g friss élesztő

150 g langyos víz

1 púpos tk só

250 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt

200 g tönköly finomliszt

70 g olvasztott (de nem meleg) teavaj

+

tetejükre

fehér szezámmag

egész mák(szem)

Mindenben a "Vajaskifli" készítése szerint jártam el.

A leírás a linkre kattintva érhető el.

http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2013/09/vajaskifli.html

Amikor a kifliket föltekertem és kevés vízzel lespricceltem, akkor 4-4 darabot megszórtam a magokkal.

A sülési idő 5 perccel több volt.

A tönkölybúzáról néhány érdekesség

A tönkölybúza (Triticum spelta) a bronzkortól a középkorig fontos szerepet töltött be a táplálkozásban.

Magyarországon a 19. század végéig termesztették, majd 1998-ban vált újra elismerté.

A tönkölybúza a Földön őshonos növény.

Rendkívül jól alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz, fagy és szárazságtűrő képessége nagyon magas.

Ezt az "információt" a gabona magában hordozza, javaslom ezt mindenki maga gondolja tovább....

Amennyiben ez nem lenne elég, íme, mi található benne:

- Fehérjetartalma igen magas (15-17 %).

A fehérjeépítő aminosavak (22 féle, a 25-ből) nagy része megtalálható a tönkölybúzában.

Az esszenciális aminósavak közül 5 megtalálható a tönkölybúzában.

(Esszenciális aminosavaknak nevezzük az alapvető fontosságú aminosavakat, amelyeket az 

emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani. 

Az emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális! (az 25-ből) és 

ebből a tönkölybúzában 5! megtalálható.)

- Megtalálható benne a (B12 kivételével) az össze B-vitamin csoport.

- Niacin, E-vitamin tartalma igen magas.

- Kiemelkedő a Réz, Vas, Mangán, Cink, Kalcium, Magnézium, Foszfor, Szelén tartalma.

(A tönkölybúzával kapcsolatban két nevet illik megemlíteni, dr. Kalmár Gergely és dr. Kajdi Ferenc. 

Nekik köszönhetjük, hogy a ma Magyarországon hivatalosan elfogadott tönkölybúza, magas "értékkel" bír.)

 

"A tönkölybúza a legjobb gabona, meleg és zsíros és erőteljes, gyengédebb, mint a többi gabonafajta.

 Jó húst és jó vért ad annak, aki eszi, boldog értelmet és örömteli érzelmeket hoz az embereknek."

(Idézet innen.)

További információk forrása: itt. 

 A búzalisztet "egy az egyben" felcserélhetjük a tönkölybúzaliszttel.

A tönkölybúzából készült kenyér hosszabban eltartható.

A botokban kapható bio tönkölybúzalisztet használom, de amennyiben lehetőségem lenne rá, 

akkor saját magam őrölném a "gabonák királya"-t.

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

Jugoszláv kalács

Bevallom, amikor ezt a sós süteményt megláttam,  a neve keltette fel az érdeklődésem.

Kíváncsiságból mentem tovább megnézni a receptet, vajon mit takar a név.

A pozitív fogalmazás, s a látvány magával ragadott, rögtön döntöttem, hogy megsütöm. 

Nem bántam meg, mert a Családomnak (nekem is) nagyon ízlett.

 

A recepten egy kicsit változtattam, mert én nem használok margarint: kevesebb vajra cseréltem, így arányosan tojássárgáját is kevesebbet tettem bele.

A tészta kevesebb tejet vett fel nekem és élesztőt is kevesebbet tettem. Ennyi a változás, minden úgy jó ahogy van. A tetejükre nálam sajt, fehér szezámmag és fekete egész mák került.

Recept innen :) http://eletszepitok.hu/jugoszlav-kalacs/#.Uj9HQUqF0vw 

Köszönöm szépen!

Jugoszláv kalács

Hozzávalók

500 g finomliszt

100 g rétesliszt

400 g tej

90 g olaj

30 g friss élesztő

3 ek (40g) cukor

3 mk (mokkáskanál) só

+

150 g teavaj

2 tojássárgája

2 mk só

+

tojásfehérje kenni

reszelt sajt

fehér szezámmag

fekete egész mák

 

A langyos tejben az élesztőt, 2 ek lisztet és a cukrot elkevertem, hagytam hogy felfusson. 

Hozzáadtam a liszteket és a sót, a tésztát dagasztottam, majd az olajat és készre dagasztottam. 

Letakartam és hagytam, hogy duplájára keljen.

Közben elkészítettem a krémet.

A vajat cseppet megolvasztottam, csak annyira hogy keverhető legyen (lágy legyen, de ha magától is lágy, akkor nem kell megmelegíteni). Habosra kevertem a 2 db tojássárgájával és a sóval.

A megkelt tésztát 3 felé osztottam és gyengéden cipót formáltam belőlük (már nem gyúrtam össze, tényleg csak gyengéden megformáztam).

Előkészítettem a magokat, a sajtot lereszeltem, kettő tepsire sütőpapírt borítottam.

A tésztákat kinyújtottam téglalap alakúra, egész vékonyra és egyenként az 1/3-1/3 krémet rákentem. 

Feltekertem, mint a bejglit.

Az ujjaim hegyét a tojásfehérjébe nyomtam és végigkentem a rudakat.

Megszórtam őket a magokkal és a sajttal.

Háromszög alakúra vágtam őket (összesen 36 db) és a tepsire sorakoztattam, 

úgyhogy legyen helyük megnőni.

Bekapcsoltam a sütőt 180 fokra (légkeverés), amíg felmelegedett (18 perc) addig a konyhapulton pihentek, keltek is valamennyit.

Egyszerre raktam a két tepsit a sütőbe és 20 percre állítottam az órát. 

Ennyi idő alatt meg is sültek, 15 perc elteltével megcseréltem a két tepsit (az alsó felülre, felső alulra).

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)

Kakukkfüves mézes almatorta

 Már azt hittem feldolgoztam az összes viharvert almát, de a vendégeim gondoskodtak róla, hogy a következő napokban se tudjak az almából (sem) "kikapcsolni".

Egy egész ládával és egy kosárral leptek meg, mondván én biztosan kitalálom, hogy mit csináljak belőlük. Eltenni nem lehet, mert egy részük ezeknek is, a vihartól potyogott le.

Így újabb almafeldolgozás vár rám, de jó ez így.

Lesz kevésből almaecet, mert almaecetből sosem elég. 

Valamennyit le fogok gyalulni és elteszem üvegbe, majd jó lesz tésztára. 

Papa nagyon szereti az almás tésztát.

Talán néhány üveg kompót is készül.

Legelőször viszont, süteménybe tettem.

Nem is akármilyen sütemény kerekedett belőle...

persze írhatom, hogy mennyei, meg Isteni, az természetes, hisz rosszat az ember nem készít, 

de ezt meg kell kóstolni :)

Bár a Nap szépen sütött ma, de figyelmeztetően hideg volt a levegő. 

Figyelmeztetően, hogy ne felejtsem, fagyos idők jönnek (egyszer) ami adatott, azt gyűjtsem be. 

Szépen sorjában. A napokban a kakukkfű feldolgozás is soron van.

 Így az almát frissen szedett citromillatú kakukkfűvel szórtam meg és mézet csorgattam rá.

 Duplán :) biztos, ami biztos :)

 

 A recept megalkotására, Susan Loomis könyvében olvasottak inspiráltak.

  

Kakukkfüves mézes almatorta

Hozzávalók

Tészta

200 g hideg finomliszt (a kamrában már hideg van, de ez most pont jó)

100 g hideg teavaj

1 ek cukor

1/2 mk só

5 ek hideg víz

Töltelék

1 kg alma (nettó)

70 g cukor

1 marék citromillatú kakukkfű (helyette jó a Mezei kakukkfű)

3 ek méz (hárs)

25 g hideg teavaj

1 tk étkezési keményítő

+

1 ek méz (hárs) 

Egy folpack fóliát kifeszítettem a konyhapultra (alatta nedves ruhával áttöröltem, így nem csúszik el, ráfeszül).

A tésztát elkészítettem: a kimért lisztet a fóliára szórtam, elkevertem a cukorral, sóval, 

a hideg kockákra vágott vajjal összemorzsoltam. 

(Az ujjaim hegyével gyors határozott mozdulatokkal, hogy minél kevésbé melegedjen fel a vaj.)

A morzsalék közepébe mértem a hideg vizet és összeállítottam a tésztát. 

Becsomagoltam a fóliába és hűtőbe tettem egy órára.

Az almákat megtisztítottam, meghámoztam és az uborkagyalun legyalultam.

Szedtem citromillatú kakukkfüvet, a leveleire tépkedtem, majd az almára szórtam.

A sütőt bekapcsoltam 190 fokra (légkeverés). Előkészítettem egy cakkos pitesütőt (27 cm átmérőjű).

A tésztát elővettem a hűtőből és a folpack-ot szétteregetve a fólián kinyújtottam.

 (A tészta tetejét picit megszórtam liszttel.) 

Fóliástól beleborítottam a sütőtálba, a fóliát lehúztam a tészta szélét körbevágtam.

A tésztán szétkentem az ujjammal az 1 tk keményítőt, hogy az alma leve, "véletlenül" se áztassa el a tésztát.

Az almára szórtam a cukrot és összerázogattam.

A tésztára rendeztem a cukros, kakukkfüves almát. 

A tetejére elosztottam a hideg vékonyra vágott (zöldséghámozóval gyorsan megy) vajdarabokat. 

Rácsorgattam a 3 ek mézet.

A leesett tésztaszéleket összegyúrtam, kinyújtottam és néhány csillagot szúrtam ki belőle, 

ezt az alma tetejére elosztottam.

A tészta széleit körbe picit behajtogattam.

A forró sütőbe tettem, a hőmérsékletet mérsékeltem 175 fokra. 

40 perc alatt készre sütöttem, 25 perc elteltével egy sütőpapírral borítottam, hogy ne piruljon túl a teteje.

A sütőből kivéve (a tálban hagytam), a csillagokat megkentem a 1 ek mézzel.

Illatos a méztől és a kakukkfűtől. 

Pont eléggé édes, de ez nem jelenti, hogy nagyon édes. 

Az alma krémes, balzsamosan szaftos. 

A tészta ropogós, omlós.

Jaj...

 

Szeretetrehangoltan a Facebookon, ahol általában :) van napi aktuális.

 Akinek kedve van, örömmel látom a privát oldalamon :)