A mezőn találtam egy bokor vadsóskát. Kerestem. Régen vágytam már rá.
Falatozgattam pár levelet és azon álmodoztam, hátha nem kaszálják le magérlelés előtt.
Akkor szedhetnék magot és ültetnék belőle a kertbe. Csak reménykedtem...
A napokban, mit "ád Isten" :) a kertünk azon részén ahová még nem jutottam el dolgozni...
nini :) egy bokor sóskát találtam :)
Vadsóskasaláta kaprosan joghurtosan
Hozzávalók
(személyenként)
7 - 10 levél vadsóska
10 - 15 karika az új fokhagyma szárából
2 db közepes uborka (fürtös)
zsenge kapor
citromhéj (kezeletlen v. bio)
2 ek e. sz. olívaolaj
3 ek görög típusú joghurt
néhány levél saláta (rosso)
A hozzávalókat megmostam, megszárítottam, meghámoztam (az uborkát),
tépkedtem (a salátát és sóskát), összevágtam (a fokhagymaszárat és az uborkát),
aprítottam (a kaprot) és reszeltem (a citromot).
Tányérra rendeztem, ráhalmoztam a joghurtot és csorgattam rá extra szűz olívaolajat.
Spárgás, új fokhagymás tojáslepénnyel tálaltam :)
Megjegyzés
- A vadsóskát felválthatjuk kerti sóskával.
- A görög típusú joghurtot magunk is elkészíthetjük
vagy egyszerűen csöpögtessük le a savótól kedvenc joghurtunkat.
Mezei sóska/vadsóska (Rumex acetosa)
Réteken, gyomtársulások között elterjedt növény.
Tőlevelei nyíl vagy lándzsa alakúak, húsosak, savanyú ízűek.
A sóska serkenti a belsőszervek (máj, epe, bélműködés) aktivitását.
A népi gyógyászatban vizelethajtó és nyálkaoldó hatást tulajdonítanak neki.
A vadsóskából (és kerti sóskából) sem fogyasztható bármennyi (sem nagyobb mennyiségben,
sem hosszabb időn át). A magas az oxálsav (sóskasav) tartalma,
amely hátrányosan befolyásolhatja az ásványi anyagcserét a szervezetben.
(Köszvényeseknek, vesebetegeknek egyáltalán nem javasolt!)
A blogomon lévő írások inspiráló célúak.
Vadontermő növényt, csak "gyakorló tudással" szedjél, egyél.
Amennyiben "gondolatnyit is" bizonytalan vagy, áldott állapotban vagy, pici gyermeked van,
allergiás/beteg vagy, ne kockáztass.