2012. november 23., péntek

Vadas mártás zsemlegombóccal hús nélkül



Nem egy fotogén a drágám, de megbocsájtom neki, mert nagyon finom. 
Valamikor gyermekkoromban ettem utoljára hússal, marhahússal,
mert Édesanyám azzal készítette.
A hús, januárban lesz 22 éve, hogy elmaradt az életemből, de a vadas mártás maradt,
mert hús nélkül is el lehet készíteni és hús nélkül is finom.
A mártást mindannyian szeretjük, a hús meg senkinek sem hiányzik.
 Zsemlegombócot készítek hozzá.




Vadas mártás zsemlegombóccal

Hozzávalók

Mártás 

1 kg sárgarépa
0,5 kg fehérrépa
2 szem krumpli
1 nagy fej vöröshagyma
1 kevés zeller
2 gerezd fokhagyma
2 cm-es friss gyömbér szeletelve
babérlevél
szegfűszeg (őrölve)
fahéj (őrölve)
zsenge borókabogyó
tengerisó
frissen őrölt bors
kevés cukor
vaj
+
 mustár
citrom




Zsemlegombóc

5 db szikkadt zsemle  (most nem saját:)
500 gr finomliszt
2 db tojás
tengerisó
frissen őrölt bors
nagy csokor petrezselyem
kb. 1/2 liter tej
kevés víz
+
vaj


Tálaláshoz 

tejföl

- Az összes zöldséget megtisztítottam és feldaraboltam. 
A kuktába vajat pöttyintettem és 1 ek cukrot, majd rá zöldségeket. 
Pirítottam keveset, majd hozzáadtam a fűszereket és
felöntöttem annyi vízzel ami pont ellepte.
Fedő alatt puhára főztem.
A babérleveleket kiszedtem és a többit botmixerrel összeturmixoltam. 
Utána ízesítettem és adtam még hozzá mustárt, citromlét és a kezeletlen citrom
héjából is reszeltem bele.
Végül egy diónyi hideg vajat elkevertem benne, a selymesség kedvéért :)

- A zsemlegombóchoz, a szikkadt zsemléket apró kockákra vágtam és meglocsoltam kevés tejjel.
A lisztből, tojásból  tej és víz hozzáadásával sűrű nokedli tésztát kevertem,
majd hozzákevertem az áztatott zsemléket, sóztam, borsoztam és
 rászórtam az apróra metélt petrezselymet. 
Összekevertem és állni hagytam, amíg felforrt egy nagy fazék víz.
 Egy kanállal a lobogó vízbe szaggattam a tésztát, egyszerre 7 gombócot.
Megfőztem: amikor feljön a víz tetejére + 2-3 perc alatt készen van.
Egy serpenyőben vajat olvasztottam és a gombócokat közvetlenül öblítés nélkül átraktam.
Megforgattam a vajban és az alját pirosra sütöttem.

- A tálalásnál tejfölt kínáltam mellé :)






Üdvözlet "Tünde"-nek



Tünde megtisztelő számomra, hogy olvasol, örömmel fogadlak:)



Köszönöm.

2012. november 22., csütörtök

Naspolya gyógyhatásai


Kedves Mancika néni minden évben hoz nekem, mert tudja hogy szeretem.
Sajnos a kertünkben nincs, de ha nagyobb lenne a kert, bizony lenne
(de még az is lehet, hogy helyet keresek neki).
 Nem járom Magyarország piacait, így nem is tudom lehet-e kapni, egyet tudok a közeli piacon ebben az időben már kapható (Veresegyház).





Naspolya (Mespilus)

 
A naspolya Közép-Ázsiából származó növény, Délen vadon is terem.
Kistermetű, lombhullató fa vagy bokor. Gyönyörű:)
Az almának, körtének, birsnek rokona.
Nem válogatós talajban, öntermékeny, magas csersav tartalma megóvja a betegségektől.
Termését akkor érleli be, mikor már más gyümölcs nem terem a kertben.
Novemberben szüretelhető még keményen (utóérő), de kár lenne, hisz nem fagyérzékeny, sőt a gyümölcsnek pár fok mínusz kifejezetten jót tesz: édesebbé, zamatosabbá válik, a fán is bepuhul.
Rendkívül magas a C-vitamin tartalma, emellett B-vitamin, E-vitamin, A-vitamin/Karotin tartalma. 
Kiemelkedő a Vas és Kálcium mennyisége, emellett Kálium, Magnézium, Cink, Mangán, Réz jelenléte.
Jelentős a csersav tartalma.
Említést érdemel magas pektin (élelmi rost)  tartalma.
Gazdag forrása, a szabadgyökfogó vegyületeknek (antioxidáns).





Hatása, alkalmazása
Pektintartalma az emésztőrendszer védelmezője.
Segíti az emésztést, hatásos székrekedés, de hasmenés esetén is (úgy, mint az alma:).
Lassítja a szénhidrátok (gyors) felszívódását.
Magas antioxidáns és C-vitamin tartalma miatt a védekezőrendszerünk természetes erősítője.
Vashiány esetén is ajánlott fogyasztása!
Állítólag a csontjainkat is erősíti:)
A népi gyógyászatban kérgének főzetével vérzést csillapítottak, a magjának főzete pedig vesekő esetén igen hatásos, inkább megelőzésképpen fogyasszuk:)
Erős a gyulladáscsökkentő hatása, főleg szájüreg, torok, gyulladásánál jusson eszünkbe.
Persze ehhez, kellett volna levelet gyűjtenünk:) majd jövőre:)
Vigasz, hogy a gyümölcs eszegetésével is segíthetünk magunkon, bár aki nyelni alig bír az nem biztos, hogy gyümölcsöt akar majszolni, de tea akkor is készíthető belőle:)

Régen miután leszedték, szalmára terítették egy rétegben és így hagyták beérni.
A karácsonyi asztal részévé és a karácsonyfa díszévé válhat.
(Szalaggal, zsinórral felkötözhetjük a fára:)

Fája roppant kemény, csodálatos eszközöket faraghat belőle az arra érdemes,
régen a sétabotok kedvenc alapanyaga volt.

Levelét és kérgét magas csersav tartalma miatt cserzésre használták.

Én legszívesebben nyersen fogyasztom, de készíthetünk belőle, ivólét, zselét, lekvárt, kompótot......
és még valamit, hamarosan megmutatom.
Számos kozmetikum alapanyagául szolgál, úgy hogy szépítőszereimbe is becsempészem,
tekintettel ránctalanító, és vízmegkötő képességére.

Információ: innen és innen, illetve a Gyógynövény határozó c. könyvből.







2012. november 20., kedd

Cipőápoló természetesen....

 
Hallottak már ehető cipőápolóról?
 
Nem őrültem meg:) a Férjem kérésére készítettem ezt a "krémet".
 
 
 
 
A Kéktúráról hazatérve, elpanaszolta, hogy hiába a legjobb impregnáló készítmény,
van olyan pont a bakancson ami átnedvesedik. 
 
 
 
 
Ugye tudok készíteni valamilyen krémet?
Találjak már ki valamit....
Hümmögtem kicsit, na de ilyen kedves feltételezésnek nem tudtam ellenállni:
kérem szépen az én drága FÉRJEM még erre is képesnek tart:) Hát nem kedves:)))
Halogattam a dolgot, közben utána is néztem kedves oldalaimon, de nem találtam ötletet, a terpentinben kimerült, illetve felmerült még a birkafaggyú, na de azt azért nem....
 
Gondoltam egy nagyot:) és a kedvenc tisztított vajamat, a kedvenc méhviaszommal összeolvasztottam
(4:1 arányban) és tégelybe töltöttem.
Ezzel megoldottnak tekintettem a kérést.
 
Nagy örömmel kente a Férjem a bakancsokra és most együtt várjuk a próbát.
Ki tudja, még az is lehet, hogy működik:))) vagyis nem ázik be a bakancs ahová kente....
Egy biztos a normál bőrből készült cipők ragyognak, mint Salamon töke, a bőr puha, selymes tapintású, ápolt külsőt takar, a tiszta belsőről pedig szódabikarbónával gondoskodtam.
( A cipő belsejét beszórom szódabikarbónával, úgy is hagyom, majd legalább egy éjszaka elteltével egyszerűen kiporszívózom.
A szódabikarbóna szagtalanítja és az esetleges nedvességet is magába szívja:)
 
Tehát a bőrcipők ápolására megfelelő, a vizesedés ellen meg: majd kiderül...
Hírt adok majd róla:)



 
 
 
 

Üdvözlet "Csopi"-nak


 
Örömteli pillanatokat kívánok nálam:)
 
 

Köszönöm.

2012. november 19., hétfő

Audrey joghurttortája



Újra elolvastam Susan Loomis: Ház a Tatin utcán című könyvét.
( Egy amerikai nő családostól, a normandiai kisvárosba települ, ahol egy régi házat vesznek. 
Susan egy francia szakácskönyv megírásán fáradozik, szobrász férje pedig a ház felújításán dolgozik.)
A könyvben néhány nagyszerű receptet is találunk, többek között ezt a joghurttortát: Audrey joghurttortáját.
Susan az írónő szerint, élete legfinomabb joghurttortája.


 
 
Nem kételkedem, hogy neki tényleg az, tényleg finom szerintem is, mi magyarok (is) ismerünk hasonlót:)))
csak nem így nevezzük és nem csokoládéval készítjük....



 

Audrey joghurttortája


 
 
Hozzávalók
 
210 gr finomliszt
3/4 kávéskanál sütőpor
3 csepp vaníliaaroma, én egy mokkáskanállal tettem a saját házi esszenciámból
1 csipet finomszemű tengerisó
3 db nagy tojás
210 gr cukor, én 160 gr házi vaníliás kristálycukorot tettem
1 1/4 dl joghurt = 150 ml spar joghurt
120 gr felolvasztott, kihűlt vaj
100 gr gőz fölött megolvasztott és kihűl 70 %-os csokoládé
---------------
puha vaj és kevés liszt a sütőtál előkészítéséhez



 
Bekapcsoltam a sütőt 170 fokra, légkeverésre.
Vajjal kikentem, majd liszttel beszórtam egy 24 cm átmérőjű (5 cm magas) kerek sütőformát
(a sütemény 3cm magas lett benne).
Kimértem és összeszitáltam a lisztet, sütőport és sót, összekevertem.
A tojásokat habosra kevertem, a cukorral (géppel).
Fakanállal beleforgattam apránként a lisztet és a joghurtot, majd végül a puha vajat.
A kész tészta felét (kicsit kevesebbet) a formába öntöttem, majd a másik felébe kevertem az olvadt csokoládét, amit 3 ek tejszínnel lazítottam (ez nem szerepel eredetileg a receptben).
A csokis részt ráöntöttem a sárgára és egy evőpálcikával óvatosan mintát rajzoltam a tésztába, így kissé elkevertem, de nem kevertem össze a két részt.
A tortát 25 perc alatt sütöttem készre, az írónő 35 percet javasolt normál 190 fokon.



 
A sütemény tényleg nagyon könnyű, finom, a csokoládé határozottan jót tett neki.
A Férfiak odavoltak a csokis részért, amiből következik, hogy nem bánták volna,
ha az egész csokoládés, persze legalább ilyen tömény:)
Akinek nincs joghurtos kevert tészta receptje, érdemes ezt megkóstolni.
Gyümölccsel is megsütöttem, úgy is megállja a helyét:)