A Fekete bodza (Sambucus nigra) virágjából készült finomságok, ma már igen nagy népszerűségnek örvendenek. Hála a dekoratív, aromás, semmivel össze nem téveszthető illatának,
sok család asztalára kerül a belőle készült szörp, más finomság.
Ám sokan azt is tudjuk, hogy szárítva a házi patikában is ott a helye,
jól jöhet majd a belőle készült tea a "megfázásos" időszakban.
A Feketebodza gyógyhatásairól bővebben itt írtam:
Viszont kevésbé megszokott a bodzabogyó, a Fekete bodza (Sambucus nigra) termésének felhasználása.
Pedig, ha nem is oly illatos, a beltartalmi értékeiben roppant értékes gyógynövény.
Bővelkedik flavonoidokban, antociánokban pl. szambucin (vízoldékony színanyagok),
vitaminokban, ásványi anyagokban, gyümölcssavakban.
(Teljesség nélkül, de azért hogy lássuk milyen elképesztő csodákat találunk a természeteben:
magas az A-vitamin, B-vitaminok, C-vitamin tartalma,
kiemelkedő a vas, kálium, foszfor, kalcium, magnézium tartalma.
Bőségesen megtalálhatók benne a szerves savak: almasav, citromsav, klorogénsav.
Tele van folsavval, pantoténsavval.)
A gyümölcsvelőt (készítményeket) a népi gyógyászat meghűlés ellen/esetén,
reumás és idegfájdalmak enyhítésére ajánlja.
Hashajtó, izzasztó, vizelethajtó.
Immunműködést serkentő hatása figyelemreméltó!
Régen a bodzát a "szegény ember patikájának" nevezték, de nem csak a gyógyítószereket adta a szinte minden parasztudvarban jelenlévő bodzabokor, minden részét felhasználták.
Csemegét jelentett az állatnak, a tyúkok imádják a bogyót.
Vastag és fiatal hajtásaiból (ágai) készült a kerti szerszámok (ásó, kapa, villa, gereblye) nyele.
A különféle furulyák készítéséhez ma is használatos és más fúvós hangszerekhez
(a Fiamnak van belőle készült tilinkója :), meg persze ki ne hallott volna a bodzasípról :)
A levelét tehetjük a komposzthoz, segíti a "bomlást", a letört ágacskát meg szokás a vakond vájatába dugni, nem szereti a szagát :)
Ne feledjük, hogy minden állat hasznos! a vakondnak is dolga van, mellesleg védett és nagyon aranyos :)
a harmóniára törekedjünk magunkban és akkor nem fog a vakond sem zavarni :)
Most viszont gyűjtsünk a természet kincsestárából bodzabogyót és készítsünk belőle dzsemet
meg szörpöt (írom azt is) szárítsunk a bogyóból a téli teakeverékbe (találni a blogon)
és szépítészeti célra (ez is lesz).
Bodzadzsem
hozzávalók
bodzabogyó
cukor
agar-agar (elmaradhat)
Amennyi a bodzabogyó tiszta (nettó) súlya, ugyanannyi cukrot adtam hozzá.
A (répa)cukor helyett választhatunk más édesítőszert is, sőt eltehetünk dzsemet édesítés nélkül is,
csak a bogyókat. Amennyiben később felbontáskor mégis vágyunk egy kis édességre,
adhatunk hozzá majd akkor, pl. mézet (hidegen).
Kevéske agar-agart tettem most bele, csakis tapasztalatszerzés céljából, ezt nyugodtan elhagyhatjuk.
 |
| ...mosás előtt... |
 |
| ...összekevertem a cukorral... |
Tehát:
a dzsemhez leszemeztem a legszebb fürtöket, alaposan többször -szűrűben- megmostam,
lecsepegettem róla vizet, majd ugyanannyi cukorral kevertem
össze és egy éjjel állni hagytam.
Másnap reggel főztem fel. Tettem bele egy
kevés agar-agart (alga- amitől sűrűbb) de anélkül is lehet,
esetleg
picit tovább kell főzni.
Tiszta előre elkészített üvegekbe töltöttem, légmentesen lezártam és a száraz dunsztba raktam,
majd ott hagytam kihűlni (24 óra).
A tartósítószer nélküli befőzés alapjairól itt írtam:
- A zöld részeket (a kocsányt is), ami ilyenkor már piros (lásd képek) el kell távolítani!
- Nagyobb mennyiségeben ne fogyasszuk -ezt sem-, gyógyhatású növény.
A gyógyhatású növényeket (melyik nem az...) legyen az virág, levél, szár, termés, mindegy,
nem fogyasztjuk az év minden napján, sem terápiás céllal, sem élvezeti céllal, legfeljebb kúraszerűen.
Esszük, isszuk amikor megkívánjuk, napokig, esetleg hetekig, majd szünet!!!
A teát sem, a szörpöt sem, a lekvárt sem, sőt még a petrezselyem pistu-t sem.
- Amennyiben áldott állapotban vagy, túlérzékeny vagy, legyél óvatos.
- Hasonló faj a Fürtös bodza (S. racemosa) és a mérgező Gyalogbodza (S. ebulus),
legyünk nagyon körültekintőek, tájékozódjunk hozzáértőtől!
