Nem gyakran készítek hasonló töltött tésztákat, hisz valljuk be nem 10 perces munka.
S pont azért, mert nem gyakorta készül, kisebb a rutinom, van még mit javítani,
a tészta lehetne picit vékonyabb.
Persze most is lehetett volna, ha tésztanyújtógéppel nyújtom, de nem ám....
A fejembe vettem, hogy úgy készítem, hogy bárki megcsinálhassa, ne legyen az a kifogás,
hogy "nincs gépem". Meg más okom is volt: gyakorolni akartam.
Így a tésztanyújtógép helyett, a nyújtófát vettem elő.
Bevallom jól megdolgoztatott,
de sebaj a karizmaim erősítése erre a napra letudva :)
A nyújtás egész ideje alatt Édesanyám járt az eszemben: hogy csinálta?
Hogy csinálta? Hetente sok kiló tésztát készített megrendelésre másoknak.
Mindent kézzel: a csigát, az eperlevelet, a kiskockát, vékonymetéltet, a levesbe.
A szélesmetéltet, a nagykockát, tarhonyát, másodiknak.
Ma is előttem van, ahogy a nyújtófára feltekerte, majd sodorta a kezeivel,
oda-vissza, oda-vissza mozgatta a kezeit, a tészta pedig engedelmeskedett.
Emlékszem kislányként ültem az asztal mellett és néztem, ámulattal bámultam, ahogy
dolgos, erős kezei rásimultak a nyújtófára feltekert tésztára.
Már azt sem értettem, hogy lesz tökéletesen kerek, meg azt sem hogy lesz,
mind egyforma vastagságú...Nem csak az egy "lepedő" mindenhol egyenletes,
hanem hogy a következő ív (hatalmas kerek lepedő :) is ugyanolyan.
Olyan gyorsan jártak a kezei ide-oda, hogy a szememmel követni alig bírtam.
Később megpróbáltam én is, de nem ment. Ma sem megy.
Ravioli turbolyás túrókrémmel
Hozzávalók
tészta
400 g finomliszt
2 db tojás
1 db tojássárgája
70 g víz (+/-)
1 ek olaj
1 mokkáskanál só
töltelék
250 g túró
1 cs zamatos turbolya
1 cs petrezselyem
só
3 gerezd fokhagyma
1,5 dl habtejszín
tálaláshoz
laskagomba (1/2 kg)
vaj
só
frissen őrölt bors
+
olvasztott vaj (erre szedtem a kifőtt tésztát)
A tésztagyúrással ajánlott kezdeni, amíg pihen a tészta, minden mást előtudunk készíteni.
- A lisztet tálba szitáltam, a közepébe mélyedést nyomtam.
Hozzáadtam a már előkészített tojásokat, a tojássárgáját, az olívaolajat, a vizet és a sót.
Jól eldolgoztam, majd összegyúrtam a tésztát.
Munkalapra tettem, majd addig gyúrtam, még szép selymes, nem ragadós,
hólyagos lett. Letakartam a tálal és hagytam pihenni (min 30 perc, de bőven lehet több).
- A túrót összetörtem, lazítottam a tejszínnel, majd hozzáadtam a lereszelt fokhagymát,
az apróra vágott zöldfűszereket, sóztam.
- A gombát tisztítottam, daraboltam.
Vajat megolvasztottam, majd rádobtam a gombát, kissé megpirítottam, sóztam
és tekertem rá gondolatnyi borsot.
- A tésztát két egyforma nagyságú és vastagságú lappá nyújtottam.
Az egyik oldalát képzeletben kis négyzetekre osztottam és
mindegyik közepére tettem a fűszeres túróból.
A töltelék körül szabadon maradt részeket megkentem a félretett tojásfehérjével.
Lefedtem a másik lappal és jól lenyomkodtam a töltelék körül az ujjaimmal.
Derelyevágóval körbevágtam a "négyzeteket".
|
...változott a fény... |
Forró, sós vízben egyszerre 3-4 darabot, 3-4 percig főztem.
Szűrőkanállal kiemeltem, majd az olvasztott vajra (serpenyőbe) átrakosgattam.
Forrón tálaltam.
Nagyon finom, tartalmas, mindenképpen érdemes rá időt szentelni.
(Pár darabba házi, bükkfán füstölt kolbászt is csempésztem.)
|
...Zamatos turbolya és petrezselyem... |
Megjegyzés
Kellhet még hozzá víz/liszt, hisz van kisebb tojás, meg nagyobb tojás.
(Van karotinnal "narancssárgított" tojás, meg szabadon élő tyúk tojása.
Az utóbbi inkább zöldes sárgás vagy fakósárga.
A természetes táplálékon élő, kapirgáló, zöldet csipegető tyúk tojása sosem narancssárga!)
A házi tésztakészítés fortélyai, ahogy Édesanyámtól tanultam <3
- Tésztát akkor készítünk, amikor sok a tojás és van időnk "megengedi a kinti munka".
Tehát többnyire előre készítették és megszárították.
Édesanyám papírral (vékony géppapír, gépeléshez használatos) kibélelt papírdobozokban
(boltos kapcsolat) tárolta a megszáradt tésztát.
Szárazon, száraz, hűvös helyen, fénytől védve.
- A jó tésztához nem kell más, csak liszt és tojás.
10 dkg liszt és 1 db tojás.
Levestésztának.
Második fogásnak jobb, ha 1-1 tojás helyett vizet teszünk.
(Nem kell hozzá olaj (nem is nagyon volt...zsír volt) és só sem. A sótól "elszürkül".
(Olajat az olasz típusú tésztákhoz adok, sót pedig akkor, ha frissen megfőzöm.
Én. Ő nem főzött olasz típusú tésztát...)
1) Liszt
Jó minőségű liszt :)
Mindig malomból vásárolta.
"Megvizsgálta" egy marékkal kivitt a szabadba és ott a természetes fényen
az ujjai között morzsolgatta, megszagolta, megkóstolta...
Ha tetszett megvette. Minimum egy zsákkal.
Hát, ma már nem így megy, de törekedjünk...
Mindig átszitálta a lisztet, a szitálással tisztítjuk és lazítjuk.
(Mennyire vágyom a szitáira, amik kitudja hová lettek....)
2) Tojás
Friss tojás. Nos, nem is lehetett más, hisz saját tyúkjaink voltak.
A tyúkok nagy becsben tartott állatok, különleges bánásmód járt nekik.
Hm. eszembe jutott, hogy a pl. "talált" tojást Édesanyám megfőzte, nem nekünk,
hanem a tyúkoknak (meg a csibéknek), lereszelte és összekeverte a darával.
Talált tojás: előfordult, hogy egyes tyúkok nem a helyükre tojtak,
hanem kerestek maguknak jobbat :) a szénakazalban, szalmakazalban.
Imádtam megtalálni :)
Most nincsenek saját tyúkjaim :( de van megbízható ismerősöm.
Tőle veszem vagy cserélek kézműves szappanra/gyógykrémre.
3) Összeállítás
Amikor összegyúrtuk a tésztát, alaposan ki kell dolgozni.
Ez bizony sok percet igénybe vehet, a rendszeres gyúrás megedzi a karokat.
Mindig legyen elég időnk a pihentetésre, ekkor "érik" a tészta.
Általában este gyúrta be, majd másnap dolgozta fel.
<3 Hála