Egyszer régen, Salzburgban töltöttem pár napot egy túlélő táborban :)
Egyik reggel, a reggeli torna után, kizavartak mezítláb a hóba.
A hó teteje jeges volt, így igencsak sok sérülést szenvedtem, DE a hóban járás
új élményt jelentett számomra és egy új kezdetet is.
Azóta minden évben járunk mezítláb a hóban, mondom járunk, mert a Gyermekem is, pici korától fogva.
Kneipp nevét sokkal később ismertem meg, hálát érzek nagyszerű "találmányaiért"
(van több dolog, amit rendszeresen alkalmazok).
A mezítláb járásnak -most a hóban- számos jótékony hatása van, a közös élményen túl.
Tudjuk, hogy a talpon igen sok idegvégződés található (72 000!).
Ezek ingerlésével talpmasszásban lehet részünk :)
Nem csak a talp, hanem az egész szervezet felfrissül, vérellátása felpezsdül.
Javul a bőrlégzés és a méreganyagok kiválasztódása.
Erősödik az immunrendszer.
Kitágul a világ, elönt a boldogság érzés :)
Mellesleg a mezítláb járás erősíti a vádlit, a gyorsabb izommunka javítja az egész test vérkeringését.
Lényeges, hogy tartsuk be a fokozatosság elvét.
Kezdjük azzal, hogy rálépünk egy kevés hóra (mint a képen), majd meleg zokni és felmelegedés :)
1-2 óra múlva, már tehetünk 1-2 lépést, utána, meleg zokni és a lábat felmelegíteni :)
Még délután is megtehetjük, majd másnap növelhetjük a lépések számát.
Olyan messze menjünk, hogy még a visszaérkezés is legyen kellemes :)
Mindig melegítsük fel a lábunk.
Évek során a mezítláb hóban járás idejét és távját növelhetjük, akár 4-5 percig.
A hóban járás között, amikor nincs hó, járhatunk a reggeli harmatos fűben,
járhatunk a vízben (vízen is, aki tud :),
járhatunk kavicson (aki járt már nálunk, látta, hogy a ház körül kavicsból "van" a járófelület :),
járhatunk homokon, vagy csak járhatunk mezítláb :)
Kneipp "munkássága" számomra azért is kiemelkedő, mert az Ő általa propagált dolgok könnyen kivitelezhetők, nem kerülnek legtöbb esetben semmibe, könnyen elérhetők, hisz mi magunk mindig kéznél vagyunk.
Egyszerűek.
Arra hívják fel a figyelmet amit én is fontosnak tartok, hogy kézbe kell venni a sorsunkat,
kézbe kell venni az életünket, tennünk kell magunkért.
A természet, a víz, a levegő itt van :)
A séta, a kirándulás, a mozgás, a gyaloglás, ne legyen már nehéz :)
A légzés terápiáról könyveket írtak, írnak, nem biztos, hogy meg kell vennünk,
el kell mennünk drága tanfolyamokra, lehet, hogy elég ha józan paraszti eszünkre figyelve,
alaposan átszellőztetjük a tüdőnket (vagy pont ezért nem tesszük?).
Persze nem akarok senkit lebeszélni, hogy elmélyítse tudását a légzés technikák világában
(én is ezt tettem) csak arra akarom rábeszélni, hogy vegye kezébe a sorsát, most, ne holnap :)
Nem kell nagy dolgokra gondolni, nem kell mindent megváltoztatni egyszerre,
de apró/pici lépést most tegyünk.
Egy pár mély lélegzés (lélek-zés) a hideg téli levegőből, egy mezítlábas séta a hóban,
de még azt sem kell, elég csak a szobában.
Csak ennyi.... mára :)
A hóban járás után, azonnal belebújtattam a lábam egy vastag meleg zokniba, és megittam a kikészített cikória kávét...jól esett :)
Mindez reggel korán történt, igazából nem akartam én erről írni, de így alakult.
A családom a Papám kivételével még aludt, a Papám már aludt :)
Most amikor ezt írom, megjelent a Fiam egy nagy pohár hóba hűtött kólával.
Kintről jött, mezítláb.
Sétált egyet (mezítláb a hóban) közben megtöltötte a poharat hóval és beletette a kólát.
A kólát tegnap vette, a zsebpénzéből szombatra.
Nem mindennapi esemény, ritkán fordul elő, "kiskamasz".
Miért ne engedném meg neki.
Ő a hóban járás után hideg kólára vágyott, én meleg cikória kávéra :)
Egészségünkre:)
Az emberek aludtak, de nem voltam egyedül, velem jött:
...a Kutyus |
...a Cica(k) |
...a Madarak, tőlem is korábban keltek... |
Senki akaratát, nem akarom megváltoztatni, tiszteletben tartom,
ha valaki valami miatt nem tudja mindezt megtenni, vagy nem akarja.
Az Ő dolga :)
Hú, de szeretem ezt a bejegyzésedet! Sose jártam még havon bár a harmatos fű járást ki nem hagynám sosem. Élvezem, jól érzem magam,amikor sétálok benne.
VálaszTörlésKöszönöm ,hálás vagyok , hiszen eszembe juttattad Boldizsár Ildikó : Királylány születik meséjét, aki leírja: "Noatah a hó gyermeke.Türelemre tanít. " Ne sürgesd az időt, semmivel ne kapkodj, sehová ne siess. Legyen időd kivárni, amíg a dolgok megérkeznek hozzád. Noatah arra tanított meg, hogy a hó is a testvéred" :)
Ha kedved van olvasd el, szeretni fogod, ha még esetleg nem ismernéd...
Szép hétvégét Neked!
Éva drága, tudod, nem akartam erről írni, nem volt tervben, de mint oly sok minden (szinte minden) egyszer csak jött, kiszaladtam lefotóztam és írtam :)
TörlésBoldizsár Ildikó meséit/ Szegedi Katalin illusztrációit, nagyon szeretem, ezt a könyvet fiús mamaként nem olvastam...
Köszönöm az ajánlást.
Nektek is felemelő vasárnapot :)
Ágikám! Én is nemrég kaptam a könyvet, viszont a " Királyfi születik" címűt sokszor olvasom és meséljük , beszélgetjük együtt Andris unokámmal!Nagyon sok könyvük megvan,/ B. Ildikó illusztrációival:) / együtt nagyon klassz páros!
TörlésÉs a hóban járás után sül a levendulás kekszem:)
Régen vettem mesekönyveket, de azt hiszem újra meg kellene ajándékoznom magunkat :)
TörlésDrága Éva kimentél (?) ó mennyire jó, köszönöm, köszönöm .
A levendulás kekszre nagyon kíváncsi vagyok, én is készülök, újabb keksz sütésre :) a levendulás is felmerült, mert van virágom, levendulás cukrom, levendulás sóm, és levendulás mézem is :)
Nagyon szuper kis bejegyzés! Habár hóban, még sosem jártam mezitláb,de ami késik nem múlik:))Kneipp féle módszert pedig szeretem de csak wellness fürdőben alkalmaztam még.
VálaszTörlésBöbe,
Törlésígy van ami késik nem múlik, és ha nem a hóban járás, hanem valami más, ami kellemes a testnek és léleknek, az csak jó lehet :)
nagyon jó, szerettem!
VálaszTörlésEszter, megtisztelő, köszönöm.
Törlés<3
Mindig csodálom a természetközeliségedet. Örülök, hogy megírtad ezt a bejegyzést, szívesen olvasok máskor is nálad nem csak gasztro témáról.
VálaszTörlésKöszönöm szépen <3
TörlésAmikor kevesebb idő jut dolgokra pl. a blogra, akkor mérlegelünk, most én a receptekkel a könnyebbik utat választottam, de jönnek majd más idők :)
Ölelés Neked a legkedvesebbektől :)
Kedves Ági! Kipróbáltam, jó volt. Többször is megjártam az utamat míg hó volt. Arra lettem figyelmes, pár lépés után csúszni kezd a lábam, mint krémezés után. Biztosan valami figyelmeztető jel, sajnos nem tudom mire figyeljek és már havunk sincs. Szorgalmazni fogom a családtagjaimnál is mert olyan jó érzéseim voltak utána még éjszaka is.
VálaszTörlésJutka kedves!
TörlésNagyon örülök, hogy tetszett Neked. A "csúszott a lábad" arra gondolok, hogy a lágy hó, -mint a harmatos fű és esővíz is- teljesen bársonyossá, selymessé teszi a bőrt. Figyelni esetleg arra kell, hogy mértékletesség és csúszás veszély (lehet, hogy még másra is...)
Csodálatos dolog megtapasztalni a természetet!!!
Köszönöm :)