Forró a víz, mint a kubai ritmus?
Forradalmár, aki új eszmeiséget hirdet?
Lázadó, aki ellentmond minden
szabálynak?
Na vajon miért kubai?
Sajnos nem találtam rá magyarázatot.
Amit találtam, hogy egy James Beard
nevű ember, főzőtanfolyamain vált népszerűvé Oregonban.
Majd a recept Bernard Clayton's New Complete Book of Breads könyvében
már Kubai kenyér megnevezéssel szerepel.
Most 2012-ben, a BBB ( Bread Baking
Babes ) kenyérsütő csajok " január kenyere" - ként
indult további
útjára.
A BBB egy szűk baráti társaság, a világ minden tájáról olyanok,
akik szeretnek kenyeret sütni.
Ezen az oldalon, megjelent egy
felhívás, ahol, a Kubai kenyér sütésére invitáltak.
Itt van Ilva kenyere. az eredeti recepttel.
Itt kezdődött az én Kubai ( kenyér )
kapcsolatom.
Én még mindig szeretem a hosszú
kelesztésű kenyereket,
de menthetetlenül beleszerettem a Kubaiba és nem tartom
titokban.
100 perc alatt kenyér a semmiből?
Puha belső, ropogós kéreg, 15 perc
munkával?
Hihetetlen, de igaz.
Persze lehet 100 perc alatt kenyeret
sütni, lehet 15 perc munkával kenyeret sütni,
de kinek kell, ha élesztő íze
van, kinek kell, ha nem finom.
DE
Kinek kell, ha reccsen a héja, amikor
beletörsz?
Kinek kell, ha százfelé pattan a morzsa,
ha szeled?
Kinek kell, ha puha, selymes bélzet
omlik szét a szádban?
Kinek kell, ha másnap is ropog a
héja, nem kopogós száraz és pirítva is megállja a helyét?
Kinek kell?
-Minimális hozzávalók, liszt,
élesztő, víz, só, cukor.
Persze lehet turbózni, én is szeretem a tejes kiőrlésűt,
a sok-sok magocskát,
az olajbogyóst, az aszalt paradicsomost, így is lehet, így
is működik.
-Minimális technikai háttér.
Igaz én
használom a keverőgépem, mert van, de kézzel is elkészíthető.
-Minimális munka. Persze a tésztát
jól ki kell dolgozni,
de lényeges feladatot levesz a " hő " a
vállamról.
-Minimális energiafogyasztás.
Amíg a
sütő felfűt a kenyér nem csak kel, hanem bizony sül is.
Az én sütőm ( vacakol )
lassan fűt fel, amikorra eléri a 200 fokot, a kenyér szinte kész.
-Minimális idő. Ma ( is ) percre
pontosan követtem a munkafolyamatot.
10 perc alatt kész voltam, a mérés,
keverés, dagasztással.
Pihent a tészta 15 percet.
Következtem én: kivettem a
hideg sütőből/tálból, átgyúrtam, formáztam, bevizeztem,
ráraktam a tepsire,
bemetszettem a tetejét és beraktam a sütőbe.
Vizet tettem egy edénybe a sütő
aljába, bekapcsoltam a sütőt. 10 perc munka.
45 perc alatt megsült.
Kivettem a
sütőből, átraktam egy rácsra és már csak gyönyörködni kellett.
Mondjuk az
utóbbi más kenyérnél is így működik.
Nekem 100 perc, de ha 120 perc, az
sem sok.
Talán, már nem kérdés kinek kell.
Aki evett belőle, mindenkinek
kellett.
Jó páran megörvendeztettük egymást a
mosolyunkkal, én, hogy adhattam,
a barátaim, hogy kaphattak.
(Ma cserébe, olyan húsmentes
sólettet kaptunk, amiről álmodni sem mertem.)
Most következzen, a Barátom
kívánságára, egy
olajbogyós kubai kenyér.
Hozzávalók
200 g rétesliszt
300 g finomliszt
1 tk nádcukor
2 tk tengerisó
25 g friss élesztő
300 g ( azaz 320 - 325 ml ) FORRÓ víz ( 100 fok )
100 g zöld, magozott olajbogyó
1 ek olívaolaj + 1 tk a tál kikenéséhez
A keverőtálba mértem a liszteket,
sót, cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.
Bekapcsoltam a keverőgépet és hagytam,
hogy még kimérem a forró vizet kevergesse
a szárazanyagokat (összekeveri és
lazítja, levegőt visz bele).
Belelöttyintettem a 300 g forró vizet,
hozzá az 1 ek olívaolajat és továbbkevertettem,
majd hozzáadtam a 100 g
olajbogyót és járattam, amíg összeállt egy gombóccá a tészta. (3 perc)
(Az olajbogyót hagyományos kenyérnél
csak akkor szoktam bele tenni, amikor átgyúrom.
Általában egészben - bár az
nekem nagy - vagy összedarabolva, ami viszont több munka.
Most ezen
változtattam és nem bántam meg, kevesebb munkával, pont olyan eloszlásban,
nagyságban volt a kenyérben az olajbogyó, ahogy szeretem.)
Átraktam a munkalapra, amit picit
beliszteztem és határozott,
gyors mozdulatokkal gyúrtam a tésztát 6-7 percig.
Ekkor már selymes, nem ragad és kisebb-nagyobb hólyagos.
Beletettem egy tálba,
amibe 1 tk olívaolajat tettem és a kenyeret megforgattam benne.
Mindenestől a nem fűtött kb. 25 fokos
sütőbe 15 percet pihentettem.
Újra "gyúrópadra" került,
de most már csak azért, hogy csinos kis cipót formáljak belőle.
(1 perc) Ilyenkor az átmozgatással, még egy löketet adunk a gluténszálak
(sikér)
növekedésének.
Kezembe vettem a cipót és a másik
kezem bevizeztem,
a vizes kezemmel megsimogattam a kis édest és ráültettem a
sütőpapíros tepsire.
Bemetszettem kereszt alakban a
tetejét (jó mélyen) egy zsilettel.
Betettem a sütőbe, alá egy edénybe
kb. fél liter forró vizet raktam.
Bekapcsoltam a sütőt 200 fokra és
beállítottam az órát 41 percre,
de ezt később még megnöveltem 4 perccel.
Erre
azért volt szükség, mert rögtön az elején letakartam
(lazán, csak föléje
borítottam egy sütőpapírt)
és úgy láttam a színe még igényli ezt az időt.
Tehát 45 percet sült összesen ahhoz,
hogy szépséges kongó hangod adjon a kopogtatásomra.
(A kenyér alját, ha megkopogtatjuk
és átsült, akkor kongó hangot ad.)
Kiszedtem a sütőből és egy rácsra
tettem hűlni.
Úgy gondolom, a fehér résznél Valaki letört belőle ( ! )
Megjegyzés:
A kenyérnél, a forró víz és hideg
sütőben való sütésindítás, szokatlan párosítás.
A tésztát alaposan ki kell dolgozni,
mint minden más esetben,
csak itt könnyebb, gyorsabban megy
a " melegség" hatására.
Ennél a kenyérnél minden felgyorsult tempóban történik,
mondhatjuk analóg a mai
világunkkal, de nincs ebben semmi rossz, ha szeretettel készítjük,
tesszük a
családunk asztalára. Mellesleg az íze sem hagy kívánni valót maga után.
Semmi akadálya nem lehet, hogy bárki
hozzá fogjon,
ha egészsége nem akadályozza ebben.
Adatok nálam:
A fehér lisztből készült kenyér súlya: 750 g
20 % -ban teljes őrlésű magos súlya 870 g
magassága: 8 - 10 cm
átmérője: 13 - 14 cm
A kenyér formázás után a sütőben,
megtartja formáját, inkább felfelé nő, mint terülne.
(Más hagyományos kenyereknél eddig
nem ez volt a tapasztalatom, igaz nőt, de terült is.)
Eddig 9 esetben próbáltam ki a forró
vizes (kubai) módszert, mindig maximális volt a siker.
A kenyér kérge, elképesztően ropogós,
meglepő módon nem puhul vissza.
A bélzet, egyenletesen tömör, de
könnyű, ruganyos, selymes, picit édeskés íz.
Semmi élesztő íz!
Kóstoltam 1, 2, 3, naposan teljesen rendben volt, pirítva pedig roppanós, omlós.
Én az 500 g liszt, 300 g forró víz,
25 g friss élesztős összetételt favorizálom,
a könnyű kezelhetőség,
egyszerűség végett.
Ha valaki nagyobb adagot szeretne, ide másolom az eredeti
receptet.
(( Eredeti recept
1,2 - 1,4 liter / 5 - 6 csésze liszt
2 csomag szárított élesztő
1 ek só
2 ek cukor
500 ml / 2 csésze forró víz
op. szezámmag, mák ))
A fotón, a ruganyos tésztát szeretném megmutatni:
összenyomtam és azonnal visszarúgta magát.
Ha valaki szeretne fázis fotókat, vagy valamiben részletesebb leírást,
valamire magyarázatot, csak tessék szólni.
Ez a kenyér egy varázslat, egyszerűen nem lehet elrontani, ha akarjuk és jelen vagyunk neki.
A ráfordított idő elenyésző, anyagi költsége minimális.
Semmi sem akadályozhat abban, hogy kipróbáld.
Kontroll lista
Hozzávalók: liszt, só, cukor, élesztő,víz
Dagasztás erőteljes min. 8 perc
Pihentetés 15 perc 25 fok felett
Átgyúrás, formázás, bemetszés
Forró vizet a sütő aljába
Kenyér a hideg sütőbe
Sütőt bekapcsolni 200 fok, 45 perc
(Semmilyen hasznom - az örömön kívül - pillanatnyilag nem származik a kenyér propagálásából.)
