2012. december 18., kedd

Házi teák ajándékba



Több éve már rendszeresen készítek teakeverékeket, többnyire saját termésből, gyűjtésből.
Közülük kiemelt helyet foglal el, a karácsonyi teakeverékem.
A karácsonyi teakeverék ötlete, vágyódásból született.
A közeli Barátaimtól távol ünnepelünk, szinte lehetetlen az ünnep előtt-után összejönnünk egy teára.
Így hát elkészítem ezt a szárított finomságot és ha sikerül eljuttatni, akkor remény van rá, hogy az ünnepek alatt "együtt" teázunk ki-ki az otthonában, persze az élmény nem ugyanaz mintha együtt lennénk....
Az idén kétféle is készült egy virágos és egy gyümölcsös.
Amikor kevertem össze az illatos szárított gyümölcsöket, ugye egyenként néztem át a nyáron szárított növénnyel telt tasakokat. Oly szép volt a bodza, a hársvirág, a körömvirág, a katáng, a rózsaszirom, hogy döntöttem ezekből is készítek egy "csokorra valót".
Mindkét teakeverék élvezeti célt szolgál, bár természetesen bír gyógyhatással, de az összeállítást nem a tudásom, hanem a szívem vezérelte. 




Virágos teakeverék

Azonos mennyiségű: bodzavirág, hársfa virág és kevés levél, rózsaszirom.
Fele mennyiségű: körömvirág.
Negyede mennyiségű: hibiszkuszvirág, katángvirág, narancsvirág, ibolyavirág.




Szárított gyümölcs teakeverék




A legnagyobb mennyiségben gyümölcsöket tartalmaz, a virágok csak színesítik az összeállítást, 
a karácsonyi feelingért pedig a karácsonyi fűszerek a felelősek.
Tartalma: szárított almakocka, csipkebogyó, galagonya, feketeribizli, szárított citrom és héja, narancsvirág, rózsaszirom, hibiszkuszvirág, körömvirág, kardamom, apróra tört fahéj, egész szegfűszeg, apróra vágott vaníliarúd.




Ha nincsenek saját szárítmányaink, akkor is tudunk összeállítani teakeveréket. 
Bár az alapanyagokat nem mi készítjük, de ha megvesszük és ízlésünknek megfelelően összeállítjuk, ráhangolódva a közös élményre, akkor bizony olyan teát fogunk fogyasztani, meg az is aki kap belőle, amilyet senki más :)

(Már egy Dm.ben is kapunk csipkebogyót, levendulavirágot, kakukkfüvet, hársvirágot, bodzavirágot, stb. de egy herba boltban biztos a gyógynövényeket megtaláljuk. A fűszerek legtöbbje minden boltban kapható, na jó kardamom nem biztos.)

A tavaly készült teakeverék:
Karácsonyi fűszerekről és gyógyhatásairól:







2012. december 16., vasárnap

Bagettek és a Kubai





...a Kubai forró alapján.
Az a megtiszteltetés ért, hogy kedves olvasóm csB. abban kérte a segítségem,
hogy a gyors, egyszerű Kubai kenyér receptből hogyan lehet "sok héjas bagettet" készíteni.
Ezért tegnap, késői reggelire, bagett formájúra sütöttem a Kubait.
Mindannyiunk örömére:)





A recept ugyanaz, csak a kelesztés és sütési időben tértem el.

A "Kubai bagett"

Hozzávalók
500 g finomliszt
300 g forró víz
2 tk tengerisó
25 g friss élesztő
(a mézet/cukrot kihagytam, de mehet bele)




A lisztet és sót összekevertem, egyben fel is "lazítottam" a kezeimmel.
 Az élesztőt belemorzsoltam és újra kevertem.
Vizet forraltam és kb. 80 fokos hőmérsékletű vizet rázuttyintottam, majd a keverő géppel
gyors fordulattal összeállítottam a tésztát (csak annyira, hogy összeálljon a tészta).
A munkapultot meghintettem liszttel és pár percig dagasztottam a tésztát.
(Addig, amíg selymes, rugalmas, már nem ragadós a tészta, lehet picit hinteni liszttel.
Nem gyömöszölöm, inkább masszírozáshoz hasonlítanám -gondoljunk bele milyen érzés a gyömöszölés és a gyengéd, szeretetteljes masszírozás :)
Egy tálba egy ek olajat öntöttem, a tésztát megforgattam az olajban,
 hogy mindenhol bevonja, majd a sütőbe tettem.
A sütőbe előtte egy félliternyi forró vizet tettem, ami kellő hőmérsékletet és
páratartalmat biztosított.
15 percig hagytam itt a tésztát, majd újra a munkalapra tettem és ketté vettem.
Egyenként hosszúkás bagett formára hajtottam, igazítottam,
és egy sütőpapíros tepsire tettem őket.
Betettem vissza a sütőbe, majd 5 perc múlva kivettem és igazítottam
még a formáján, illetve bemetszettem a tetejét pengével.
A sütőből a lábast a vízzel kivettem, de egy decinyit löttyintettem a sütő aljába.
(Lehet azt is, hogy olyan edénybe tesszük a vizet ami bent maradhat,
csak akkor ne felejtsük el akkor kivenni, amikor megsült a kenyér:)
Visszatettem a sütőbe és 15 percig kelesztettem.
Ekkor bekapcsoltam a sütőt 220 fokra és 25 percet sütöttem a "bagetteket".
(A sütő melegszik, a kenyér még kel.)
Lekapcsoltam a hőt, a kenyeret bespricceltem vízzel és
bent hagytam a meleg sütőben úgy, hogy az ajtaját a sütőnek kinyitottam félig.
(Minden sütő másképpen süt, a leírtak csak iránymutatóak.
Legyünk ott, hangolódjunk arra amit csinálunk,
figyeljük őt is meg az érzéseinket is, az a biztos:)




Ez egy tömörebb bélzetű kenyérféle, a héja roppant ropogós.










Üdvözlet "csakBea"-nak



Kedves Bea, köszönöm a bizalmad :)



2012. december 15., szombat

Madarak a kertben



A napokban a Facebookon egy kiállításról szóló hírt továbbítottam, a képen egy Vörösbegy látható.


A kis vörös - Koncz Tibor fotója
 A http://birdphotography.hu/ fotósainak kiállítása még január végéig látható 
Pécsett a Természettudományi Múzeumban:
http://www.pecsimuzeumok.hu/index.php?m=2&s=3&id=120


Szeretem a madarakat, egész évben különös figyelmet szentelek nekik, de ilyenkor télen a napi rutin részévé válnak, hisz róluk is gondoskodni kell. Ha egyszer elkezdtük az etetést akkor nem fordulhat elő, hogy üres az etető, és az ivóvizet is biztosítani kell.
Erdősáv szomszédságában lakunk rengeteg madár keres az etetőinkben eleséget, számuk évről-évre nő, hisz a településen sok fás területet vágtak tarra :(, megfosztva őket természetes élőhelyüktől.
Így számunkra nem hobbi az etetés, hanem kötelesség, édes kötelesség.
Számos madáretető van a kertünkben és természetesen bokrok, amik számukra ehető bogyókat teremnek.
Ilyen a Tiszafa piros termése, amit előszeretettel látogatnak pl. kicsinyke Vörösbegy barátaim.
A Vörösbegy nyáron rovarokat, gilisztákat, pókokat, csigákat eszeget, ősszel és ameddig talál a bogyókat, az etetőben pedig a lágy eleséget kedveli.
Szerettem volna kényeztetni őt egy kis mazsolával, vettem is neki "madáreleség mazsolát" ami nem kénezett, nem kezelt, mert az igaz, nekünk sem annyira jó, de nekik semmiképpen!
Viszont nem volt elég megvenni azt is ki kellett találnom, hogyan-hová tegyem neki, hogy "megtalálja".
A közös madáretetőkbe nem tehettem, mert ő oda nem megy, Neki külön nem tehettünk madáretetőt, mert akkor a többi madár azt is birtokba veszi és én valami személyre szólót szerettem volna.
 Így találtam ki, hogy felfűzöm neki a mazsolát. 
Meg is tettem, majd a Tiszafa ágaira kötöztem. 
Ma láttam Őt, de egyenlőre jobban ízlett a Tiszafa édes-lédús-húsos bogyója. 
(A Tiszafa részei ember számára nem fogyasztható!)




 Az etetés megkezdése óta 30 kg napraforgót fogyasztottak el tollas barátaim. 
Szerencsémre sikerült termelőtől beszereznem a téli eleségüket.


...mindannyiunk számára kedvenc etető: 


(nekik, mert nagy, mindig tele finomsággal, 
nekem, mert látom Őket)


Eddig vendégeink között üdvözölhetjük a Cinkéket (Széncinege és Kék cinege), Zöldikéket, Erdei pintyeket, Mátyásmadarat/Szajkó, Vörösbegyet, Fakopácsot, Fekete rigót, Verebeket, és ma délután megérkeztek a Meggyvágók is.

Az előző években látogatott még: Fenyőrigó, Őszapó, Barátcinege, Csuszka, Ökörszem, Tengelic, Süvöltő (aki nem minden  évben jelenik meg). Őket is várom.




Mézeskalács sütése közben figyeltem fel vagy két tucat Cinegére, amint a zuhogó esőben, az összegyűlt jeges vízben lubickoltak, önfeledten fürödtek. A önfeledtségük addig tartott amíg meg nem láttak, hogy fényképezőgéppel közelítek feléjük, akkor felrebbentek, csak néhány bátor barát élvezte tovább a "habokat".




A madarak etetéséről bővebben tájékozódhatunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán: http://mme.hu/component/content/article/1991.html
Más jó dolgokat is találunk, érdemes odalátogatni.


Aki pedig, elképesztő természetfotókat / madárfotókat nézne szívesen  tekintsen be
Noushka blogjába:
http://1000-pattes.blogspot.hu/






2012. december 12., szerda

Turrón, a mandula édesség





A Katalán krém keresgélés közben akadtam ennek a mandulából készült édességnek a nyomára, spanyol oldalon. Tetszett, gondoltam megjegyzem, majd valamikor elkészítem.
Erre perceken belül egy magyar oldalon viszont láttam, véletlen ugye nincs,
nosza akkor készüljön most.
Nem bántam meg, gyorsan megvan, lehet kóstolgatni. 
Darált mandula, méz, kevés fűszer, ugye rossz nem lehet?





Ebből a hozzávalókból 2 x 250 g-os tömb lett, az egyiket eltettem későbbre. 
Az eredeti leíráshoz hű maradtam, semmin nem változtattam, még a cukor mennyiségét sem csökkentettem:)



 
Turrón




Hozzávalók

100 g kristálycukor
200 g termelői méz (vegyes virágméz)
1 db tojásfehérje
1 mk őrölt fahéj
1 tk reszelt citromhéj
300 g őrölt mandula (hántolt)



- Előkészítettem a hozzávalókat :)
azon kívül 3 db 15 cm x 15 cm nagyságú szögletes tálkát. 
Kettőt kibéleltem sütőpapírral (beleszabtam) és még kettő papírt vágtam méretre,
amit majd a belenyomkodott massza tetejére teszek.
A mandulát megőröltem, több adagban, hogy ne csapódjon ki az olajtartalma. 
(Tisztított szeletelt mandulát használtam.) Félretettem.
- A cukrot és a mézet egy lábasban összeolvasztottam, homogén masszává. 
A tojásfehérjét "gondolatnyi" sóval habbá vertem. 
A habot belekevertem a cukros mézbe,
mindaddig kevergettem amíg szép sima selymes masszává vált.
Visszatettem a tűzre és kevergetve besűrítettem,
majd beletettem a fűszereket, végül a mandulát. 
Teljesen simává kevertem.
- A két tálkába elosztottam és egy vizes kanállal
(vizet pohárba készítettem és a kanalat többször belemártottam, így könnyebb)
 belenyomkodtam, elsimogattam a masszát.
Rájuk tettem az egy-egy leszabott papírt,
majd a három tálkát egymásra raktam (illesztettem)
és a legfelső üresbe egy literes olívaolajat tettem nehezéknek.
Így hagytam estig, akkor kóstolás következett,
 Mindenki "hű"-zött és "ah"-zott :) majd másnap,
valamivel nagyobb mint 1 cm x 1 cm-es kockákra daraboltam.


Ez a finomság ragad, ezért azt találtam ki, hogy meghempergettem étkezési keményítőben :) 
Így már nem is ragad és gusztusos is, elegánsan  lehet kínálni.
Kis dobozba halmoztam, a rétegeket elválasztva egymástól.




Köszönöm a receptet, az Egy csipetnyi Andalúzia-nak :)








Úszógyertyák...


 Szeretjük az úszógyertyák látványát.
Eddig mindig nagyobb tálba tettem, a nagyobb tálba, több gyertyát. 
A nagyobb tálba pedig több víz kell és úgy már nehéz volt mozgatni, ragyogóan tartani a tálat, szóval macerás.
Most ezeket a kiürült gyertyás poharakat neveztem ki az úszógyertyák lakhelyéül.
Nagyon tetszenek :) 
Sokféleképpen lehet variálni az elhelyezésüket és könnyen lehet arrébb szállítani.




A poharakba (persze lehet szép üveg, szép pohár, váza stb.) kb. két ujjnyi tisztára mosott kavicsot szórtam, majd felöntöttem vízzel és ráültettem a gyertyát, egyet-egyet. 




A kavics helyett lehet növényeket (fenyőágacskát, rózsaszirmot, tobozt, csak akkor figyelni kell a tisztán tartására, akár naponta cserélni a növényt) üveggyöngyöt, homokot, szárított terméseket stb.




Úszógyertyát jó áron, jó minőséget a Ikea áruházban vettem. A poharakban egykor gyertya volt.







2012. december 11., kedd

Csípős paradicsomleves sajtos gombóccal


Egyszerű leves, nagyszerű sajtos gombóccal. 
Igazából a sajtos gombóc a lényeg, azt szeretném rögzíteni.
Tehát azt a címet is adhattam volna, hogy "sajtos gombóc csípős paradicsomlevesben".
 Másféle levesbe is jó lehet, de én tegnap ezt a nagyon csípős fűszeres paradicsomlevest készítettem "alá".
A sajtos gombóc ötlete, a Sajtlexikon könyvből származik.




Sajtos gombóc

Hozzávalók
20 db kicsi gombóc lett belőle:)

80 gr reszelt sajt (most Pannónia)
1 db tojás
30 gr kenyérmorzsa (kiflimorzsa, zsemlemorzsa)
pici só
15 gr olvasztott vaj
zöldfűszer
frissen őrölt bors
csipet szerecsendió




A sajtot lereszeltem, a tojást villával felvertem, belekevertem az olvasztott, de nem forró! vajat.
Majd  enyhén fűszereztem és hozzáadtam a reszelt sajtot, végül a morzsát is belekevertem. 
20 percet pihentettem, közben elkészült a leves. 
( A leveshez egy 1 ek lisztet megpirítottam egy kevés olajon, ráraktam  fokhagymát, a fűszereket  -só, bors, őrölt paprika, szárított fűszerkeverék, friss zellerzöld, sózott darált csípős paprika, chili pehely-  felöntöttem vízzel, összeforraltam, majd felöntöttem a sűrű paradicsomlével, újra hagytam hogy fölforrjon.)
A sajtos masszából 1,5-2 cm átmérőjű gombócokat formáztam és a forró levesbe rakosgattam. 5 percet főztem, elzártam a hőt, majd a fedővel leborítottam és úgy hagytam 15 percig tálalás előtt, hogy a gombócok tökéletesen megduzzadjanak.




 :) Tegnap készítettem, tegnap fotóztam, majd egy elegáns mozdulattal az összes dokumentációt a tegnapi munkámról kitöröltem. A levesből maradt nekem mára, így ezt újra tudtam fotózni, de a tegnapi édesség fázisfotóstól elszállt. Viszlát....