Csokoládés túrós "virág" kevert sütemény

Sokszor írtam már a gyökereimről, csodálatos Édesapámról és Édesanyámról, a gyermekkoromról.

A család fontosságát, a női és férfi szerepek megoszlását, a gyermekek iránti felelősséget Tőlük

 láttam, az életutamon csak megerősítést kaptam.

A sütés-főzés szeretetét Édesanyám mellett szívtam magamba,

Tőle láttam mennyire fontos a "táplálás" milyen fontos mit teszünk az asztalra.

A "mit teszünk az asztalra" elsősorban nem a hozzávalókat jelenti, hanem leginkább a hogyan-t.

Igaz nem emlékszem olyanra, hogy nincs, hogy éheztünk volna, hisz volt kert, voltak állatok,

 a Szüleim mindent amire szükségünk volt megteremtettek.

 Édesanyám tipikusan az az asszony volt aki a "semmiből" is tudott terülj-terülj asztalkámat teremteni. Legalábbis így éltem meg.

 

Későn született gyermekük vagyok (a kis kései...:), a Testvéreim már régen iskolába járók voltak,

amikor megérkeztem. Persze a rokonság gyermekei is többnyire idősebbek nálam,

így kisgyermekoromban nem győztünk lakodalomba járni.

Akkor még vidéken nem rendezvényszervezők szervezték a lagzit, nem partiszolgálat látta el a násznépet finom falatokkal, nem étteremben, szállodában ülték meg a fiatalok egybekelését.

Nem ám, :) a rokonság egész héten sütött-főzött, hónapokkal előbb megkezdődött a készülődés.

Persze itt is volt "rendezvényszervező", pontosan le voltak osztva a szerepek:

ki készíti a levesbe való tésztákat, ki a böllér (ki öli le a disznót), ki irányítja a süteményes asszonyokat, ki a "Süteményes asszony" a főcukrász, kik a segédjei.

Ki lesz a csapos, ki lesz a vőfély, ki varrja az ünnepi ruhákat, ki öltözteti a menyasszonyt.

Mindenki felelt a vállalt feladatért.

Amikor kitűzték az esküvőt, onnan fogva szervezkedtek: nevelték az állatokat,

amiket a nagy napra fognak levágni, készült a levesbe való csigatészta,

a malomból vett lisztből és a saját tyúkok tojásából.

Az esemény hetén kedden már sütötték az elálló aprósüteményeket (darálóst, linzereket),

szerdán vagy csütörtökön vágták a disznót, birkát, csütörtökön vagy pénteken a szárnyasokat.

A disznóvágáskor volt disznótoros pogácsa, a kopasztóknak meg almás-túrós-meggyes lepény.

Szombaton ebédre raguleves és rétes dukált.

Nos legtöbbször az Édesanyám volt a "főcukrász" eleinte a rokonságban,

később már idegenek is hívták.

Messze a környéken tudott volt, hogy becsületes, józan, "ügyeskezű", gyors és határozott ember.

Joli néni csigatésztája nem fő szét a levesben, ha Joli néni süt, elég lesz a sütemény.

Joli néni pogácsáját, sajtos rúdját, rétesét akarta mindenki akihez eljutott a híre.

Én is akartam...az én Gyermekem mindezt már csak hírből ismeri.

Hosszú, hosszú ideig nem bírtam rétes sütéshez nyúlni, Édesapám életének utolsó éveiben igaz többször próbálkoztam, de tudtam, Anyám titkának jó ha a közelébe jutottam.

Nincsenek már velünk, mi akik kóstoltuk emlékszünk az ízekre, de a Gyermekem nem,

sajnos már nem kóstolhatta meg Anyám rétesét....

Így ha rétest teszek az asztalra (és igyekszem), Neki, előbb-utóbb ez lesz "A" rétes.

Bízom benne.

 

Az elmúlt hetekben  a húzott rétes sütést gyakoroltam (sütött Anyám másmilyent is).

Gyakorlom, alakítgatom, próbálom felidézni az emlékeket.

 A recept a fejembe van -bár a receptbe belenyúltam, hisz nem eszem disznózsírt-

a technikán van mit fejlesztenem.

Sütöttem túróst, almást, káposztást, kapros túróst, házi túróst.

Az utolsó alkalommal már egészen jól ráéreztem :)

A túrót most is réteshez vettem, de a program másképpen alakult,

így kevert süteményt készítettem belőle.

Egy kicsit eljátszottam a fejemben születő "recepttel" ez lett belőle.

(Másnapra meg az üres tepsi...a családom hipp-hopp "eltüntette"...)

A kakaó mennyiségére tekintettel bátorkodtam csokoládésnak nevezni,

virágnak meg a túrós rész formája miatt....

Volt előző napról 2 db tojásnak a fehérje, ezt a túróhoz kevertem,

ha nincs, akkor ezt egy plusz tojással felválthatjuk.

Csokoládés túrós "virág"

Hozzávalók

csokoládés rész

2 db tojás

50 g házi vaníliáscukor (lehet más édesítő)

30 g (holland) kakaópor

100 g finomliszt

1/2 cs sütőpor (dm/alnatura foszfátmentes)

késhegynyi só

50 g olvasztott teavaj

100 g joghurt

túrós rész

750 g túró (házi vagy nem zsírszegény)

100 g házi vaníliáscukor

késhegynyi só

1 ek liszt

1 db tojás

2 db tojásfehérje (vagy helyette még egy egész tojás)

(ha nem vaníliás az édesítőnk, akkor 1/2 rúd vanília magjai)

tepsi kikenéséhez

pici puha vaj és rétesliszt

Bekapcsoltam a sütőt 175 fokra. 

A 21 cm átmérőjű (5 cm magas) kerek tepsimet vajjal vékonyan kikentem, behintettem rétesliszttel.

A csokoládés részhez a tojásokat kikevertem a cukorral (habverővel), hozzáadtam a sót, a kakaót, belecsorgattam a puha (nem meleg) vajat (végig dolgozott a habverő).

Végül fakanállal hozzáforgattam a sütőporral elkevert lisztet és joghurtot.

A tepsibe öntöttem, úgy mozgattam a tepsit, hogy legyen pici pereme.

A túrót összenyomkodtam villával, hozzákevertem a cukrot, a sót, a tojást és tojásfehérjét (szintén habverővel) végül az evőkanál lisztet.

Képzeletben 6 részre osztottam a túrós krémet, a csokoládés részre sziromformába ráraktam.

Kíváncsi voltam mivé alakul :)

...még nyers...

A "nehéz" túrós-krémes lesüllyedt, a sütőporral lazított csokoládés rész felemelkedett.

..megsült...

 Izgatottan vártam, mit látok szeleteléskor :)

Olyan lett mintha megtöltöttem volna :)

Szeretetrehangoltan a Facebookon :)